A nagy lakásprogramblöff

A bolondját járatta több ezer, lakásra váró nagyváradival a megyei önkormányzat, és mintegy 2 millió euróval rövidítette meg a saját költségvetését. Ez a tömör mérlege annak a projektnek, amely a Kiss Sándor-féle lakótelep néven vonult be a köztudatba. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzat előző ciklusbeli elnöke 2005-ben rukkolt elő az ötlettel, hogy jutányos árú lakásokat kellene építeni a munkaerő otthontartása, illetve Váradra való csábítása céljából. A megyei RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő Kiss magántőkéje és egy magyarországi befektető bevonásával kívánta megvalósítani a vállalkozást, melyet a megyei önkormányzat telekkel támogatott volna.

Pengő Zoltán

Pengő Zoltán

2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00

A tanács meg is szerzett erre a célra 4,8 hektár területet az Aradi úton, valamint az egyetem közelében található részt a Belügyminisztériumtól. Az elképzelés ebben a szakaszban módosult először, ugyanis ahelyett, hogy úgynevezett köz- és magánszféra-partnerség keretében próbálták volna megvalósítani, a megyei önkormányzat árverésre bocsátotta a két telket. A pályázati kiírás nyomán a helyi építési vállalkozók felhördültek, ugyanis olyan feltételeket fogalmazott meg, sokuk szerint korántsem véletlenül (3 millió euró tőke a tömbházépítésre, legalább 10 millió euró értékű szerződés az árverést megelőző három év alatt, minimum 100 lakás felépítése az árverés időpontjáig), melyeknek egyetlen bihari cég, a Selina Rt. felelt meg.

4,8 hektár féláron
Az Aradi úti telek kikiáltási ára 58,52 euró/négyzetméter volt, míg az egyetem melletti telek esetében 47,77 euró/négyzetméter. A Selina utolsó ajánlata 59,72, illetve 48,12 euró volt, a cég összesen 2,5 millió eurót fizetett ki a mintegy 4,8 hektárért. Két nagyváradi ingatlanközvetítő egyöntetű véleménye szerint jelenleg egy négyzetméter telek kb. 250 eurót ér mindkét övezetben, 2006-ban pedig 90–100 euró volt egy négyzetméter ára. Az ingatlanközvetítők azt mondják, az önkormányzat által eladott telkek nagyon értékesek, hiszen méretüknél fogva tömbházakat lehet felhúzni rájuk, és a városközponthoz viszonylag közel fekszenek. A Selina a piaci árnak mintegy feléért jutott a két terület birtokába, több mint 2 millió eurót nyerve az üzleten.

Teljesíthetetlen ígéretek
A megyei önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Selina vállalta, hogy négy év leforgása alatt 4000 lakást épít. „Az első évben a szerződésben foglalt lakások 10 százalékát kell átadniuk (400 lakást – szerk. meg.), a másodikban a 20 százalékát (800 lakást), a harmadikban a 30 százalékát (1200 lakást), a negyedikben pedig 40 százalékát (1600 lakást). „Ezek a határidők szerepelnek a szerződésben, be kell tartani őket”, nyilatkozta a szerződés aláírását követően Filip Cheşeli, a megyei önkormányzat műszaki igazgatója. A vállalás nehezen teljesíthető, az irrealitás határát súroló volta a szakemberek számára egyértelmű volt. „Legfeljebb ha feltámasztanák az egykori építkezési trösztöt, tudnák ezt teljesíteni. A kommunizmusban, a legnagyobb építkezések idején készült ennyi lakás Nagyváradon”, mondta egy, a helyi önkormányzat alkalmazásában álló építészmérnök. Remus Benţa, az árverésre szintén benevezett marosvásárhelyi Contranscom Benţa cég igazgatója kétségeinek adott hangot, hogy ennyi lakás eladható lenne ily rövid idő alatt.
A terv utopisztikus voltát Kiss Sándornak a lakások árára vonatkozó kijelentései is hangsúlyozták. Az akkori tanácselnök 300 eurós négyzetméterenkénti árról beszélt, mondván, 18 000 euróba fog kerülni egy kétszobás lakás, míg egy négyszobás apartman 27 000 euróba. A tanácselnök arról is biztosította az igénylőket, hogy ha hitelre vásárolják meg a lakásokat, a havi részlet nem lesz több 100 eurónál. „Sehol az országban nincsenek ilyen árak. A lehető legkisebb ár 330 euró/négyzetméter, amire rájön az áfa és a közművesítés költségei”, nyilatkozta az árverést megelőzően Remus Benţa.
Kiss Sándor azt is bejelentette, hogy a lakásokat a megyei önkormányzat fogja szétosztani azok között, akik feliratkoznak, az igénylések sorrendjében. A bejelentés hatására váradiak ezrei rohamozták meg az önkormányzat irodáit, s iratkoztak fel a listára. Később az igénylőknek a www.cartiernou.ro internetes oldalra is fel kellett iratkozniuk, megerősítve, hogy szükségük van a lakásra.

Később és drágábban
Az építkezés 2007-ben kezdődött el, és csigalassúsággal haladt. Beniamin Rus, a Selina vezérigazgatója a megyei önkormányzat tavaly júniusi ülésén bejelentette, hogy elkezdik megkötni a szerződéseket az Esthajnalcsillag (Luceafărul) névre keresztelt lakótelep első 470 lakására, melyeket 2008 végéig fognak átadni. Az üzletember elmondta, egy kétszobás lakás ára kb. 39 000 euró lesz, több mint kétszerese annak, amit Kiss Sándor ígért.
Jelenleg egyetlen, 100 lakrészes tömbház van befejezésközeli állapotban. Beniamin Rus elmondása szerint ezt szeptember végéig átadják, ami nem kis teljesítmény lenne, figyelembe véve, hogy a felállványozott épületben hamisítatlan építőtelepi hangulat uralkodik, még a külső munkálatok sem fejeződtek be. Annak ellenére, hogy több mint tízezren iratkoztak fel az önkormányzat listájára, az első tömbházban még van bőven vevőre váró lakás. A Selina értékesítési munkatársai megnyugtatják az érdeklődőt, nem baj, ha nincs rajta a listán, hiszen ennek az ingatlanfejlesztési projektnek semmi köze nincs az akkori tervhez. Aztán közlik az árat is: 1000 euró/négyzetméter, áfa nélkül. Eszerint egy 90 négyzetméteres kétszobás lakás szinte 110 000 euróba kerül. A négyzetméterenkénti ár valójában az 1200 eurót is meghaladja, mivel a lakások területéhez hozzászámolják az erkélyeket is, melyek felülete tíztől száztíz négyzetméterig terjed.

Egy kis félreértés
„Sosem ígértem lakásokat 300 euró/négyzetméteres áron. Kiss úr félreértett, én ugyanis a beépített, nem pedig a hasznos felület áráról beszéltem. Ne feledjük, hogy mióta aláírtuk a szerződést, a betonvas és a munkaerő ára háromszorosára nőtt. Ugyanakkor minőségileg felette állunk mindannak, ami eddig Váradon vagy Kolozsváron épült”, válaszolta Beniamin Rus arra a kérdésre, hogyan lett a 300 eurósból 1000 euró fölötti ár. Bár cége két év alatt csak 100 lakást hozott tető alá, a vállalkozó azt mondja, három év alatt fel tudná építeni a fennmaradó 3900 lakást, ám szerinte kérdéses, hogy a szigorodó banki hitelfeltételek mellett lenne-e ezekre vevő.
Szabó Ödön megyei önkormányzati képviselő szerint nem hibázott az önkormányzat, amikor eladta a telkeket a Selinának. „Egy plázának több pénzért el lehetett volna adni, de az mennyire segítette volna a város fejlődését? Ezek a tömbházak értéket képviselnek majd”, nyilatkozta Szabó.
Kiss Sándort nem sikerült elérnünk az irodájában, és nem koronázta siker azon próbálkozásainkat sem, hogy telefonon elérjük, a megyei tanács alelnöke két napon keresztül nem válaszolt szolgálati készülékén. Az önkormányzat titkárságán keresztül történt megkeresésünk szintén eredménytelen maradt. Kiss Sándor egyik munkatársnője megígérte, hogy az alelnök telefonon jelentkezni fog, ám ez az ígéret nem teljesült.


Lakásdömping Nagyváradon
Az Esthajnalcsillag lakótelepen kívül Nagyváradon még fél tucat lakásépítési beruházás van folyamatban. A Raicris és a Trans World Trading Őssiben, a Prima Casa ingatlanfejlesztő pedig Szőlősön épít tömbházakat. Lakópark épül az Oncsán, a repülőtér közelében és a Fáklya utcán, egy izraeli beruházó pedig nemrég jelentette be, hogy 500 tömbházlakás felépítését tervezi. A Prima Casa tömbházaiban a lakások olcsóbbak, mint az Esthajnalcsillag lakótelepen, négyzetméterenkénti áfás áruk 900–1200 euró között változik, annak ellenére, hogy a telket, melyre épültek, piaci áron vásárolta a beruházó.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 03., hétfő

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók

Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.

Románia is profitál az ukrajnai háborúból, jól fizetnek a csatornákat és kikötőket használó ukrán áruszállító hajók