2009. április 24., 11:212009. április 24., 11:21
Szinte valamennyi felsorolt anyagnak vannak előnyei és hátrányai is.
A falazóanyag kiválasztásában az egyik legfontosabb szempont a hőkomfort biztosítása a lakásban. Bár többnyire csak az anyagok hőszigetelő tulajdonságairól szokás beszélni, a hőkomfort ennél többet jelent, mondja Müller Csaba műépítész: nemcsak az a fontos, hogy az anyag jó hőszigetelő legyen, hanem, hogy legyen hőtároló képessége is, valamint biztosítsa a pára természetes diffúzióját. „Szerintem a legelőnyösebb a vastag téglafal. Tömör téglából jó az 50–70 cm-es fal. Napjainkban azonban ritka az ilyen, aminek anyagi okai vannak” – nyilatkozta Müller Csaba.
Eltérő véleményen van Iulian Mangalagiu, a Brikston márkájú téglát gyártó Ceramica Rt. vezérigazgatója. „Egy családi ház felépítéséhez a leggazdaságosabb a lyukacsos tégla” – állítja az üzletember, ugyanis ezen termékfajtának köbméterenkénti ára alacsonyabb, mint a tömörtéglának. A 30 százalékban üreges, soklyukú téglák köbméterenkénti tömege körülbelül 1050 kg, míg azon téglák esetében, melyekben az üregek 50 százalékot tesznek ki, egy köbméter tömege csupán 800 kg.
A kis tömeg és nagy méretek előnyt jelentenek a szállítás és az anyagmozgatás szempontjából, s ugyanezen okokból a soklyukú téglákkal gyorsabban lehet dolgozni, mint a hagyományos tömör téglával. Mivel nagyon pontosan illeszkednek egymáshoz, a tömör téglához képest kisebb a habarcsfelhasználás. Iulian Mangalagiu véleménye szerint, mivel a soklyukú tégla nagyon jó hőszigetelő, az ezekből rakott 37,5 cm vastagságú fal plusz hőszigetelés nélkül is biztosítja a lakás hőkonfortját. „Figyelembe véve, hogy ez az építőanyag páraáteresztő, a falak lélegeznek, a belőle készült ház egészséges életteret biztosít” – mondja az igazgató.
Müller Csaba szerint családi ház esetében 45 cm-es falat a legcélszerűbb rakni soklyukú téglából, mivel ezen vastagságnál nincs szükség fölös hőszigetelésre. Az építtetők és tervezők többsége azonban, pénzügyi megfontolásból a vékonyabb, 38 cm-es falat részesíti előnyben. Erre aztán 5–10, esetenként 15 cm-es polisztirol szigetelőréteget visznek fel. A kolozsvári műépítész szerint napjainkban egyértelműen a lyukacsos tégla a legelterjedtebb falazóanyag, maga is javarészt ezt ajánlja ügyfeleinek.
A gázbeton tégla szintén népszerű építőanyag, nem véletlenül: nagyon jó hőszigetelő és nagy méretei miatt könnyen lehet falazni. A hagyományos téglával szemben az a hátránya, hogy porózus, könnyen beszívja a vizet, ami problémákat okozhat. Vízáteresztő képessége ugyanakkor előny is, mivel lehetővé teszi, hogy a pára a falon át távozzék a lakásból.
A hőszigetelés mellett fontos szempont a hangszigetelés is. „Minél nagyobb a fal tömege, annál jobb a hangszigetelés” – mondja Müller Csaba. Ezen a téren a tömörtégla egyértelműen előnyösebb, mint a soklyukú, ugyanis előbbiből egy köbméter hozzávetőleg 1650 kilogrammot nyom. A kő szintén kiváló hangszigetelő, de napjainkban egyre kevésbé használják ezt az anyagot, mivel drágább, mint a tégla. A fa csillaga ellenben emelkedőben van. „Az egyik legjobb építőanyag a fa. Jó a hőszigetelése, a gerendafalaknak pedig, mivel tetemes a tömegük, a hangszigetelésük is kitűnő. Ez nem érvényes a könnyűszerkezetes faházakra, melyeknek sem a hő-, sem pedig a hangszigetelésük nem jó” – nyilatkozta a műépítész.
Szilárdság és teherbírás szempontjából a tömörtégla egyértelműen jobb, mint a soklyukú, ám napjainkban ez nem különösebben fontos szempont, mivel az építészeti előírások kötelezővé teszik vasbeton oszlopok és koszorú beépítését a tartószerkezetbe, melyek átveszik a terhelés legnagyobb részét.
Müller Csaba meglátása szerint a hazai építészetben az a gond, hogy nem teljes rendszereket használnak, hanem kombinálják őket. Például, ha egy falat vízzáró anyagból készítenek, vagy ilyennel borítanak be, akkor kötelező módon szellőzőrendszert kellene beszerelni a lakásba, ellenkező esetben ugyanis a pára le fog csapódni.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.