Visszaszállt a turul Munkácsra

Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere, a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a turulszobor hétvégi avatóünnepségét, amelyet ezúttal szerencsére egyetlenegy, magukat ukrán nemzeti szervezeteknek tituláló szélsõséges csoportosulás sem zavart meg. A helyreállított emlékmûvet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyés püspök szentelte fel. Áldást mondott Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. „Egy létszámában kis nép számára nincs megmaradási esély, csak akkor, ha minden tagjában benne él a magyar kultúra és a magyar történelem, annak a tudata, hogy érdemes és büszkeség ehhez a néphez tartozni” – fogalmazott a pénteki avatóünnepségen Semjén Zsolt, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke. „A turulmadár a magyar nemzeti élni akarásnak a szimbóluma: lerombolták, de újraépítették. Ez egyben annak a bölcsességnek a jele is, hogy nem irányul senki ellen. Nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsõdleges kötelességünk a saját magyarságunk megõrzése, kimunkálása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” – mondta a politikus.

Az 1896-ban a hét millenniumi emlékmû egyikeként felállított szobrot a csehszlovák hatóságok 1924 decemberében bontatták le, 1945-ben pedig a Vörös Hadsereg beolvasztatta a bronzmadarat. Hû mását Kijevben öntötték újra Mihajlo Beleny ungvári szobrász gipszmintája alapján.

Mihajlo Beleny: következik Rákóczi

Annak ellenére, hogy ukrán vagyok, eszembe sem jutott visszautasítani a felkérést, hogy én készítsem el a szobrot – nyilatkozta lapunknak Mihajlo Beleny szobrászmûvész. – Sõt afféle közelharcot vívtam a többi pályázóval, hogy én legyek a kivitelezõ.

Csak nem?

De igen, hiszen felmenõim között több magyar is volt, akik együtt éltek az én nemzetemhez tartozó emberekkel, mindig tisztelték és becsülték egymást. És tanítómestereim között is voltak magyarok, akiknek munkásságát pedig becsülöm és nagyra tartom.

Nem akarták lebeszélni errõl a munkáról? Milyen problémákkal találkozott a szobor készítésekor?

Bár engem is megtaláltak szélsõséges elemek, akik megpróbáltak lebeszélni, sõt meg is fenyegettek, de elküldtem õket... Nem rájuk koncentráltam, hanem a szoborra. A legnagyobb gondom az volt, hogy mekkora legyen a turul szárnyfesztávolsága, és a madár teste hogyan tartható egyensúlyban, hogy le ne forduljon a talapzatról. Miután eldöntöttem, hogy a fesztávolság öt és fél méter lesz, már csak az utóbbit kellett megoldanom. Szerencsére Kijevben olyan tapasztalt szoboröntõkkel dolgozhattam, akik ezt, azaz a szobor súlypontjának a kérdését is tökéletesen megoldották.

Vannak-e még hasonló tervei?

A következõ nagy tervem egy Rákóczi lovas szobor elkészítése, amely a munkácsi vár udvarán kapna helyet. A fejemben már kész a terv. A turulmadár súlya nyolcszáz kilogramm, a lovas szoboré közel három tonna lesz. De még így is valamivel kisebb lesz a természetes nagyságnál, mivel a várudvar méretei ezt követelik meg. Amennyiben anyagi támogatója vagy támogatói is lesznek a kivitelezésnek, számításaim szerint három év alatt elkészülök vele.

Kárpáti Igaz Szó