Nem módosítja a januártól hatályba lépő adótörvénykönyvet a leendő kormány, amely végre fogja hajtani a már kihirdetett jogszabály előírásait, valamint az előző kabinet által elfogadott többi pénzügyi intézkedést, így a közalkalmazotti béremelést is – jelentette ki Anca Dragu Paliu pénzügyminiszter a parlament pénzügyi–költségvetési bizottságai előtti meghallgatáson.
2015. november 17., 18:362015. november 17., 18:36
A tárcavezető hangsúlyozta: a 2016-os állami költségvetést úgy állítják össze, hogy a deficit a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt maradjon. „Prioritásnak tekintjük, hogy stabil és kiszámítható adópolitikát folytassunk, ennek fényében értelmetlen lenne, ha módosítanánk azt az adótörvénykönyvet, amelyet hosszas vita után fogadtak el” – érvelt Anca Dragu Paliu. A pénzügyminiszter szerint bármilyen utólagos módosítás negatív üzenetet közvetítene a vállalkozói szféra fele.
Arra a kérdésre, hogy december elsejétől végrehajtják-e a közalkalmazottak 10 százalékos béremelését – amiről az előző kabinet az utolsó pillanatban döntött –, a szakember úgy válaszolt: az intézkedést gyakorlatba ültetik, „amennyiben a törvény hatályba lép, és működőképes lesz”. Anca Dragu Paliu ugyanakkor úgy véli: a közszférában a termelékenység növekedésével és a szakmai fejlődéssel egyenes arányban kellene emelni a fizetéseket. Rámutatott: a pénzügyminisztérium középtávú tervei közé tartozik egy kritériumrendszer kidolgozása, hogy szakmai teljesítmény alapján emelhessék a közalkalmazottak bérét.
„Nincs szükség újabb IMF-megállapodásra”
Anca Dragu Paliu a szakbizottságoknak arról is beszámolt, hogy szerinte a román gazdaság mostani állása szerint nincs szükség újabb megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „A valutaalap olyan államoknak nyújt szakértői és anyagi segítséget, amelyek nehéz pénzügyi helyzetben vannak, de ez már nem érvényes Romániára. Az országnak ehelyett komoly reformstratégiára és a fenntartható gazdasági növekedést biztosító stabil alapokra van szüksége. Az IMF nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek bennünket most érdekelnének” – fogalmazott a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy szerinte IMF-megállapodás nélkül Románia végre tudja-e hajtani a vállalt strukturális reformokat, Anca Dragu Paliu határozott igennel válaszolt, ugyanis „Románia már bebizonyította”, hogy képes erre.
A miniszter arra is kitért, hogy óvatosan kell bánni a hitelfelvevéssel, hiszen „felelősséggel tartozunk a következő generációnak, nem lenne helyes, ha az utánunk következőknek a mi kölcsönünket kellene törleszteniük”.
A tárcavezető mandátuma első lépéseként véglegesíti a 2016-os költségvetést, emellett prioritásnak tekinti az állami beruházások bővítését, ugyanakkor szorgalmazza az adóbeszedési hatékonyság növelését, amit többek között az adóhatóság (ANAF) és a helyi adóhivatalok informatikai tevékenységének hatékonyabbá tételével valósítana meg. A 42 éves Anca Paliu Dragu egyébként karrierjét a Román Nemzeti Banknál (BNR), majd tizenegy évig az IMF bukaresti irodájában dolgozott, 2013 óta pedig az Európai Bizottság gazdasági szakértője.
Bővítették a közlekedésügyi fejezetet
A parlament szakbizottságai hétfőn Dan Marian Costescu közlekedésügyi minisztert is meghallgatta, aki főként arról beszélt, hogy a Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) privatizálása rendkívül fontos projekt, „de nem valósulhat meg bármi áron”.
„Nem verhetjük át a potenciális beruházókat azzal, hogy egy veszteséges vállalatot adunk nekik. A privatizálási eljárás folytatása előtt részletesen elemezni kell a társaság helyzetét, és csak ezt követően dönthetünk a további lépésekről” – fogalmazott Costescu, aki idén március óta a CFR vezérigazgatója. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy nemrég olyan intézkedést kezdeményezett, amelynek keretében az ország 47 vasútállomását újítják fel európai uniós finanszírozásból.
A Klaus Johannis államfő által miniszterelnöknek jelölt Dacian Cioloş által hétfőn bemutattot kormányprogramjában egyébként meglehetősen kis teret szenteltek a közlekedésügyi terveknek, az infrastrukturális fejlesztésekre ugyanis csak néhány mondatot szántak. A kabinet javította a hiányosságot: kedden bővített kormányprogrammal álltak elő, amelyben már több szót ejtenek a közlekedésügyről. Eszerint szállításügyi törvénykönyvet dolgoznának ki, amely szabályozná az infrastrukturális beruházások finanszírozását – például úgy, hogy évente a GDP megadott részét erre fordítanák.
Az új kormány azt is vállalja, hogy hatékonyabbá teszi az uniós pénzek lehívását annak érdekében, hogy megvalósuljanak a – az elmúlt időszakban a közlekedési tárcát vezető miniszterek által többször is módosított – nagyszabású közlekedésfejlesztési tervben (master plan) szereplő projektek. A programban arra is kitérnek, hogy folytatják az autópálya-építési és vasútfejlesztési beruházásokat.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
szóljon hozzá!