Szathmáry Zsolt maga is próbál külföldön dolgozókat hazacsábítani
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőhiány miatt már egyre több kis- és közepes vállalkozó is külföldiek, többnyire távol-keletiek alkalmazására kényszerül – mondta a Krónikának Szathmáry Zsolt, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club elnöke. Arról is beszélt ugyanakkor, ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat-Európát megjárt erdélyi magyarok vállalkozói céllal térnek haza.
2021. október 12., 08:012021. október 12., 08:01
2021. október 12., 11:072021. október 12., 11:07
– Az elhúzódó járványhelyzet kellős közepén milyen állapotban vannak az erdélyi, székelyföldi kis- és közepes vállalatok?
– Ami az elmúlt másfél, közel két évre jellemző, az a bizonytalanság. Az üzleti életben természetesen mindig van egyfajta bizonytalanság, de az egy részben kiszámítható, a kockázatokat megsaccolható bizonytalanság. A mostani járványhelyzetben viszont még azt sem lehet tudni, mi lesz egy-két hét múlva. Ami a magyar vállalkozókat illeti, sajátosságként a nyelvi helyzet jelentkezik időnként. Ez lehet hátrány, de sok esetben előny is.
– Milyen szempontból lehet hátrány, illetve előny?
– A hátrány főleg a román nyelv tudásának hiánya a magyar ajkú munkaerő esetében. Előny, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében találhatnak magyar vállalkozókat, akikkel partnerségeket köthetnek.
– Egy vegyes nemzetiségű régióban működő erdélyi magyar vállalkozó törekszik arra, hogy inkább magyarokat alkalmazzon, vagy az ön által említett nyelvi hiányosságok miatt a román munkaerőt részesíti előnyben?
– A munkaerő általános hiánya mennyire jelent problémát? Kis- és közepes vállalkozások esetében is gyakori a külföldi, mondjuk ázsiai alkalmazott?
– Határozottan igen a válaszom erre a kérdésre. Egyre nagyobb gondot jelent a helyi lakosok alkalmazása, és egyre többen kényszerülnek külföldi munkaerőre. Én a vállalkozók személyzeti ügyeivel foglalkozom tanácsadóként. Az utóbbi hónapban négy ügyfelem hívott fel azzal, hogy honnan tudnának munkaerőt szerezni.
Két-három év múlva egyszerűbb lesz orvost találni Romániában, mint víz-gázszerelőt – kongatták meg a vészharangot az építőipari munkáltatók, akik szerint az ágazatra jellemző munkaerőhiány az országos helyreállítási terv megvalósulását is veszélyezteti.
– A bérezés kérdése sem mellékes az alkalmazások esetében. Sok fiatal a jobb fizetésért, vagy annak reményében távozik Nyugat-Európába. Mennyire törekednek az itthoni vállalkozók a megfelelő szintű bérezésre? Nálunk köztudottan divatos a minimálbéres alkalmazás.
– Kétségtelenül létezik egy szintkülönbség a hazai és a nyugat-európai bérek között. De ha közép-európai szinten nézzük, a romániai – és főleg az erdélyi – bérek nem a legrosszabbak. Az a tapasztalat, hogy a bérezés valóban fontos dolog, de emellett még számos más szempont is van, ami befolyásolhatja a munkavállaló döntését. Sokat nyom a latban a munkahelyi kultúra, a hangulat. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, olyan közösségben tud dolgozni, eredményes lenni, ahol megbecsülik őt, pozitív visszajelzéseket kap a cégvezetéstől, akkor nagyon meggondolja, hogy csak a nagyobb fizetésért érdemes-e továbbállni.
Éves szinten sikerül tíz-tizenöt személyt hazahozni. Mindannyiuknak van valamilyen kis problémája, például nem bírja a távollétet, az itthoni barátok hiányát. De az is ok lehet például, hogy egy-egy vállalkozásötletet az adott nyugat-európai országban jelenleg sokkal nehezebben tudnak megvalósítani, mint Romániában.
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
– Szeptemberben második alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciáját a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájával közösen.
Nincsenek eléggé kihasználva a vállalkozások, vállalkozók közös vonásai. Erre építve igyekszünk Marosvásárhelyt visszahelyezni a gazdasági élet egy kisebb központjába, s elérni azt, hogy különböző régiókból, országokból származó vállalkozók itt találkozzanak, üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. Az első, 2020. februári konferencián – a résztvevők bevonásával készített felméréseink alapján – közel másfél millió eurós üzletek jöttek létre csak abból, hogy a vállalkozók találkoztak Marosvásárhelyen.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.
Hárommillió lejjel kiegészítette a kormány csütörtöki ülésén a burgonyatermesztőket támogató program költségvetését – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A kormány jóváhagyja Románia 2025–2035-ös energiastratégiáját, és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében meghosszabbítja az energiaár-sapkára vonatkozó intézkedést – jelentette be csütörtökön a miniszterelnök.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!