Szathmáry Zsolt maga is próbál külföldön dolgozókat hazacsábítani
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőhiány miatt már egyre több kis- és közepes vállalkozó is külföldiek, többnyire távol-keletiek alkalmazására kényszerül – mondta a Krónikának Szathmáry Zsolt, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club elnöke. Arról is beszélt ugyanakkor, ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat-Európát megjárt erdélyi magyarok vállalkozói céllal térnek haza.
2021. október 12., 08:012021. október 12., 08:01
2021. október 12., 11:072021. október 12., 11:07
– Az elhúzódó járványhelyzet kellős közepén milyen állapotban vannak az erdélyi, székelyföldi kis- és közepes vállalatok?
– Ami az elmúlt másfél, közel két évre jellemző, az a bizonytalanság. Az üzleti életben természetesen mindig van egyfajta bizonytalanság, de az egy részben kiszámítható, a kockázatokat megsaccolható bizonytalanság. A mostani járványhelyzetben viszont még azt sem lehet tudni, mi lesz egy-két hét múlva. Ami a magyar vállalkozókat illeti, sajátosságként a nyelvi helyzet jelentkezik időnként. Ez lehet hátrány, de sok esetben előny is.
– Milyen szempontból lehet hátrány, illetve előny?
– A hátrány főleg a román nyelv tudásának hiánya a magyar ajkú munkaerő esetében. Előny, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében találhatnak magyar vállalkozókat, akikkel partnerségeket köthetnek.
– Egy vegyes nemzetiségű régióban működő erdélyi magyar vállalkozó törekszik arra, hogy inkább magyarokat alkalmazzon, vagy az ön által említett nyelvi hiányosságok miatt a román munkaerőt részesíti előnyben?
– A munkaerő általános hiánya mennyire jelent problémát? Kis- és közepes vállalkozások esetében is gyakori a külföldi, mondjuk ázsiai alkalmazott?
– Határozottan igen a válaszom erre a kérdésre. Egyre nagyobb gondot jelent a helyi lakosok alkalmazása, és egyre többen kényszerülnek külföldi munkaerőre. Én a vállalkozók személyzeti ügyeivel foglalkozom tanácsadóként. Az utóbbi hónapban négy ügyfelem hívott fel azzal, hogy honnan tudnának munkaerőt szerezni.
Két-három év múlva egyszerűbb lesz orvost találni Romániában, mint víz-gázszerelőt – kongatták meg a vészharangot az építőipari munkáltatók, akik szerint az ágazatra jellemző munkaerőhiány az országos helyreállítási terv megvalósulását is veszélyezteti.
– A bérezés kérdése sem mellékes az alkalmazások esetében. Sok fiatal a jobb fizetésért, vagy annak reményében távozik Nyugat-Európába. Mennyire törekednek az itthoni vállalkozók a megfelelő szintű bérezésre? Nálunk köztudottan divatos a minimálbéres alkalmazás.
– Kétségtelenül létezik egy szintkülönbség a hazai és a nyugat-európai bérek között. De ha közép-európai szinten nézzük, a romániai – és főleg az erdélyi – bérek nem a legrosszabbak. Az a tapasztalat, hogy a bérezés valóban fontos dolog, de emellett még számos más szempont is van, ami befolyásolhatja a munkavállaló döntését. Sokat nyom a latban a munkahelyi kultúra, a hangulat. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, olyan közösségben tud dolgozni, eredményes lenni, ahol megbecsülik őt, pozitív visszajelzéseket kap a cégvezetéstől, akkor nagyon meggondolja, hogy csak a nagyobb fizetésért érdemes-e továbbállni.
Éves szinten sikerül tíz-tizenöt személyt hazahozni. Mindannyiuknak van valamilyen kis problémája, például nem bírja a távollétet, az itthoni barátok hiányát. De az is ok lehet például, hogy egy-egy vállalkozásötletet az adott nyugat-európai országban jelenleg sokkal nehezebben tudnak megvalósítani, mint Romániában.
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
– Szeptemberben második alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciáját a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájával közösen.
Nincsenek eléggé kihasználva a vállalkozások, vállalkozók közös vonásai. Erre építve igyekszünk Marosvásárhelyt visszahelyezni a gazdasági élet egy kisebb központjába, s elérni azt, hogy különböző régiókból, országokból származó vállalkozók itt találkozzanak, üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. Az első, 2020. februári konferencián – a résztvevők bevonásával készített felméréseink alapján – közel másfél millió eurós üzletek jöttek létre csak abból, hogy a vállalkozók találkoztak Marosvásárhelyen.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!