Szathmáry Zsolt maga is próbál külföldön dolgozókat hazacsábítani
Fotó: Haáz Vince
A munkaerőhiány miatt már egyre több kis- és közepes vállalkozó is külföldiek, többnyire távol-keletiek alkalmazására kényszerül – mondta a Krónikának Szathmáry Zsolt, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club elnöke. Arról is beszélt ugyanakkor, ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat-Európát megjárt erdélyi magyarok vállalkozói céllal térnek haza.
2021. október 12., 08:012021. október 12., 08:01
2021. október 12., 11:072021. október 12., 11:07
– Az elhúzódó járványhelyzet kellős közepén milyen állapotban vannak az erdélyi, székelyföldi kis- és közepes vállalatok?
– Ami az elmúlt másfél, közel két évre jellemző, az a bizonytalanság. Az üzleti életben természetesen mindig van egyfajta bizonytalanság, de az egy részben kiszámítható, a kockázatokat megsaccolható bizonytalanság. A mostani járványhelyzetben viszont még azt sem lehet tudni, mi lesz egy-két hét múlva. Ami a magyar vállalkozókat illeti, sajátosságként a nyelvi helyzet jelentkezik időnként. Ez lehet hátrány, de sok esetben előny is.
– Milyen szempontból lehet hátrány, illetve előny?
– A hátrány főleg a román nyelv tudásának hiánya a magyar ajkú munkaerő esetében. Előny, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében találhatnak magyar vállalkozókat, akikkel partnerségeket köthetnek.
– Egy vegyes nemzetiségű régióban működő erdélyi magyar vállalkozó törekszik arra, hogy inkább magyarokat alkalmazzon, vagy az ön által említett nyelvi hiányosságok miatt a román munkaerőt részesíti előnyben?
– A munkaerő általános hiánya mennyire jelent problémát? Kis- és közepes vállalkozások esetében is gyakori a külföldi, mondjuk ázsiai alkalmazott?
– Határozottan igen a válaszom erre a kérdésre. Egyre nagyobb gondot jelent a helyi lakosok alkalmazása, és egyre többen kényszerülnek külföldi munkaerőre. Én a vállalkozók személyzeti ügyeivel foglalkozom tanácsadóként. Az utóbbi hónapban négy ügyfelem hívott fel azzal, hogy honnan tudnának munkaerőt szerezni.
Két-három év múlva egyszerűbb lesz orvost találni Romániában, mint víz-gázszerelőt – kongatták meg a vészharangot az építőipari munkáltatók, akik szerint az ágazatra jellemző munkaerőhiány az országos helyreállítási terv megvalósulását is veszélyezteti.
– A bérezés kérdése sem mellékes az alkalmazások esetében. Sok fiatal a jobb fizetésért, vagy annak reményében távozik Nyugat-Európába. Mennyire törekednek az itthoni vállalkozók a megfelelő szintű bérezésre? Nálunk köztudottan divatos a minimálbéres alkalmazás.
– Kétségtelenül létezik egy szintkülönbség a hazai és a nyugat-európai bérek között. De ha közép-európai szinten nézzük, a romániai – és főleg az erdélyi – bérek nem a legrosszabbak. Az a tapasztalat, hogy a bérezés valóban fontos dolog, de emellett még számos más szempont is van, ami befolyásolhatja a munkavállaló döntését. Sokat nyom a latban a munkahelyi kultúra, a hangulat. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, olyan közösségben tud dolgozni, eredményes lenni, ahol megbecsülik őt, pozitív visszajelzéseket kap a cégvezetéstől, akkor nagyon meggondolja, hogy csak a nagyobb fizetésért érdemes-e továbbállni.
Éves szinten sikerül tíz-tizenöt személyt hazahozni. Mindannyiuknak van valamilyen kis problémája, például nem bírja a távollétet, az itthoni barátok hiányát. De az is ok lehet például, hogy egy-egy vállalkozásötletet az adott nyugat-európai országban jelenleg sokkal nehezebben tudnak megvalósítani, mint Romániában.
Ismét akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai gazdaság, a munkáltatók emiatt egyre nagyobb mértékben szorulnak EU-n kívüli, ázsiai, afrikai munkavállalókra. Egy felmérés szerint a hazai lakosság húsz százaléka tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát.
– Szeptemberben második alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciáját a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájával közösen.
Nincsenek eléggé kihasználva a vállalkozások, vállalkozók közös vonásai. Erre építve igyekszünk Marosvásárhelyt visszahelyezni a gazdasági élet egy kisebb központjába, s elérni azt, hogy különböző régiókból, országokból származó vállalkozók itt találkozzanak, üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. Az első, 2020. februári konferencián – a résztvevők bevonásával készített felméréseink alapján – közel másfél millió eurós üzletek jöttek létre csak abból, hogy a vállalkozók találkoztak Marosvásárhelyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!