Juhtetemek egy farkastámadás után
Fotó: Barabás Ákos
A törvényi keret ellenére a legtöbb gazda nem tud mit kezdeni a vadkárral. Sokan be sem jelentik, aki pedig mégis végigjárja a bürokratikus utat, nem biztos, hogy kártérítést kap. Vadászati szakemberek szerint gazdát és vadászt egyformán terheli a felelősség. A vadászegyesületek arra panaszkodnak, hogy az állam sok eszközzel akadályozza a normális vadgazdálkodást.
2018. szeptember 01., 09:382018. szeptember 01., 09:38
Erdély több régiójában hosszú évek óta rekordszámú a vadkár: a székelyföldi megyékben a medve, a vaddisznó és a farkas kártétele jelentős, Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében a túlszaporodott vaddisznó- és rókaállomány keseríti meg a gazdák életét.
Székelyföldi becslések szerint a vadkárok felét jelentik be a termelők. A védett állatok – a medve és a farkas – által okozott károkat az állam kifizeti, a többi vadkárt a helyileg illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Fontos azonban, hogy a gazda is védekezzen, aki pedig ezt elmulasztja, az eleve esélytelenül kér kártérítést.
A lapcsaládunknak korábban nyilatkozó kárásztelki agrárvállalkozó, Szabó Zoltán arról beszélt, hogy volt olyan év, hogy hatszor jelentett vadkárt, de kártérítést nem kapott. A 700 hektáron gazdálkodó farmer földjeiben egy-egy esztendőben 150 ezer lejes kárt is okoztak a vaddisznók és a dámvadak annak ellenére, hogy több száz hektárnyi földterületét tetemes áron keríttette körbe.
A szilágysági gazda története megszokott jelenség.
jogi eljárásra pedig a kisgazdák ritkán vállalkoznak, földjeiket inkább műveletlenül hagyják a legveszélyeztetettebb határrészekben.
A csíki Szilos Vadászegyesület vezetője, Hadnagy Lehel szerint fontos, hogy a gazda is védekezzen, mert ennek hiányában nem igényelhet kártérítést. Meglátása szerint a kerítések közül a jól felszerelt villanypásztor a leghatékonyabb, a fa- és drótkerítés nem jelent tartós védelmet. A törvény által engedélyezett vegyi anyagokkal is lehet próbálkozni, amihez követni kell a használati utasítást. A szakember szerint sokan a nagy bürokrácia miatt nem veszik igénybe a kárbejelentés lehetőségét, a gazdák ugyanis nem szeretik a rengeteg papírmunkát és az ezzel járó többnapos kiesést dologidőben.
Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, dr. Benke József erdészmérnök lapunknak elmondta: elsősorban a helyi vadásztársaságok a felelősek egy-egy vidék vadgazdálkodásáért. Mivel a vaddisznó nem védett vad, a vadászterületen becsült vadállomány mintegy harminc százalékára igényelhető kilövési engedély. Ha ezt nem lövik ki minden évben, a vadásztársaságot terheli a felelősség és a vadkár megtérítésének kötelezettsége is.
– magyarázza a szakember. Amelyik vadásztársaság eleget tesz feladatának, ott az utóbbi időben csökkentek a vaddisznók által okozott károk.
Székelyföldön hosszú évek óta a medvék okozzák a legtöbb kárt. Benke József úgy látja, a román kormány nem tud, de nem is akar érdemben foglalkozni a problémával. Már az is abszurd, hogy a vadgazdálkodás az erdészeti minisztérium hatásköre, míg a védett állatok a környezetvédelmi minisztérium biodiverzitás-osztályához tartoznak.
A szakember szerint nincs egységes rálátás a vadállományra, a bukaresti adminisztráció pedig nincs tekintettel a domb- és hegyvidéki gazdák panaszaira. Benke a medvék által okozott vadkárt emeli ki, amivel szemben a vadásztársaságok tehetetlenek, hiszen az engedély nélkül kilőtt védett vad bűncselekménynek minősül. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a székelyföldi települések gyümölcsöseibe is bemerészkednek a medvék, ahol mindent összetörnek. Erre az a hivatalos bukaresti válasz, hogy a kárt okozó vadat el kell altatni, és el kell szállítani távolabbi erdőségekbe.
– magyarázza az erdészmérnök.
Romániában az uniós csatlakozással szigorították meg a végletekig a medvekilövési engedélyek kiadását. Benke József szerint ebben nagy szerepe van a természetvédő civil szervezeteknek is, amelyek nálunk vagy „méregzölden” szélsőségesek vagy amatőrök, így nincs kivel érdemi párbeszédet folytatni. „Vallom, hogy a tartalmas vadgazdálkodás keretén belül meg lehet óvni az erdők pompás vadját, a barna medvét, és párhuzamosan értékesíteni is lehet a túlszaporulatot olyan vadászokkal, akik hajlandók magas árat fizetni e becses vadért” – állítja a székelyföldi erdőmérnök.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!