A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság
Fotó: Rostás Szabolcs
A nehéz gazdasági helyzet ellenére a romániai lakosság tavaly 36 milliárd eurót költött el a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncokban, ami 11 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox ingatlan-tanácsadó cég tanulmányából, amely 12 különböző szakterület 116 vállalatának pénzügyi eredményei alapján készült. Az elemzésből arra is fény derül, milyen típusú áruházakban ment el a legtöbb a pénz, illetve arra is, hogy milyen fogyasztási cikkek terén mérték a legnagyobb keresletbővülést.
2024. július 06., 13:322024. július 06., 13:32
A tavaly Romániában elköltött 36 milliárd euróból a legnagyobb hányad – a teljes összeg több mint 60 százaléka –, 22,5 milliárd euró a szupermarketekben és hipermarketekben történt vásárlásokat jelentette.
ami a korábbi évekhez képest lassabb növekedési ütemet mutatott, mivel ez a terület szorosan kapcsolódik az ingatlanpiac alakulásához. A dobogóra feljutottak még az elektronikai és IT-cikkeket kínáló üzletek (3,3 milliárd, azaz a teljes piac 9 százaléka), ez a szegmens szintén lassuló növekedési ütemet mutatott 2020 után.
A rangsorban a divat (2,2 milliárd euró, 6,1 százalék) következik, míg az ékszereket (212 millió euró, a teljes forgalom 0,6 százaléka), a lábbelit (356 millió euró, 1 százalék) és kozmetikai cikkeket kínáló boltok (458 millió euró, 1,3 százalék) részesedése volt a legalacsonyabb.
A Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2023-ban ugyan kissé meghaladta a tavalyi éves inflációs rátát (10,4 százalék), de lelassult 2022-hez képest, amikor a 13,8 százalékos éves inflációval szemben 16,3 százalékos volt a növekedés.
Viszont még így is mind a 12 vizsgált szegmensben az előző évit meghaladó forgalmat mértek.
majd a szaküzletek – pl. állateledelboltok, gyógyszertárak –, újságárusok, dohányáruk stb. (20,4 százalék), a gyermekboltok (17,5 százalék), valamint az éttermek és kávézók (14,5 százalék) következtek.
2022-höz képest visszaesett, és az inflációs ráta alatt maradt a forgalom a DIY, azaz csináld magad típusú (3 százalék), a lakberendezési (4,8 százalék), az ékszer- (6 százalék), az elektronikai és IT-cikkeket (8,3 százalék), valamint a sportcikkeket kínáló üzletekben (8,6 százalék).
Fotó: Pixabay.com
„A kiskereskedelmi piac tavaly továbbra is jól teljesített, annak ellenére, hogy 2023-ban már a második egymást követő évben volt kétszámjegyű az infláció. Így az általunk vizsgált összes szegmensben növekedtek az eladások 2022-hez képest, és a legtöbb területnek sikerült az inflációt meghaladó növekedési ütemet elérnie” – magyarázta Vlad Săftoiu, a Cushman & Wakefield Echinox kutatási vezetője. Elmondása szerint, ha a 2019 és 2023 közötti adatokat vesszük górcső alá, a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok átlagos éves forgalomnövekedése (11,5 százalék) az éves infláció (7,9 százalék) felett maradt.
Kivételt képeznek a cipőboltok (6,3 százalék) és a lakberendezési és dekorációs tárgyakat kínáló kiskereskedelmi láncok (6,8 százalék). Az ellenkező póluson, 2019 és 2023 között a legnagyobb növekedési rátával a kozmetikai láncok (17,8 százalék) és a szaküzletek (17,3 százalék) rendelkeztek.
– vetíti előre derűlátón a Cushman & Wakefield Echinox elemzése.
Derűlátásukat amúgy alátámasztják a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által június elején nyilvánosságra hozott adatsorok szerint az idei év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalma 11,5, az üzemanyagoké 3,7, az élelmiszereké pedig 2,8 százalékkal nőtt.
Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
Tavaly az Európai Unió (EU) mezőgazdasági termelésének összértéke 537,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyekben nőtt a mezőgazdasági termelés értéke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!