Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot
Fotó: Veres Nándor
Szinte valamennyi közalkalmazott részesül valamiféle pótlékban, a megítélhető bónuszok száma meghaladja az ötvenet. Bár a pótlékok rendszerét anno azért hozták létre, hogy kiegészítsék a régen még rosszul kereső közalkalmazottak bérét, az elmúlt évek fizetésemelései révén okafogyottakká váltak a pluszjutalékok, hiszen az állami közegben immár jóval magasabb az átlagfizetés, mint a magánszférában. Ennek ellenére a politikusok nem mernek hozzányúlni a pótlékok „kincsesládájához”.
2022. december 04., 19:122022. december 04., 19:12
Pótlék, jutalék, pluszjuttatás, jutalom, bónusz – mindezek ismerősen csengenek a romániai közalkalmazottak számára, hiszen az állami szférában dolgozók túlnyomó többsége részesül belőlük valamilyen formában. Amivel nem is lenne baj, ám a Hotnews hírportál összeállításából kiderül:
Ráadásul a bónuszok azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években a bukaresti kormányok alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét.
Az Adótanács korábbi adatai szerint ugyanis 2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet. Az intézmény kimutatása szerint
Az egyre inkább eltolódó arányok szemet szúrtak már a bukaresti politikusoknak is. A Hotnews emlékeztet: Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter 2020-ban kilátásba helyezte a pótlékrendszer átfésülését és a bértörvény módosítását, mondván: néhány kivétellel úgy jelentek meg, mint a különnyugdíjak, „aki pedig feltalálta magát, és a megfelelő pillanatban a döntéshozók közelében volt, szerzett pótlékot magának”. Ám a szóvá tétel csak pillanatnyi fellángolás volt, a pluszjuttatások rendszere a régi maradt.
A bukaresti hírportál most valamennyi minisztériumtól kikérte, hány alkalmazott részesül pótlékban, és milyen címen. A Hotnews vasárnap közölt összeállításából kiderül:
Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki.
Ugyanakkor szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. Egyébként a romániai tárcák közül a belügyminisztérium rendelkezik a legtöbb alkalmazottal (124 ezer fő), amelyet a védelmi minisztérium követ (86 ezer).
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
7 hozzászólás