Túl veszélyes, ártalmas, stresszes, leterhelő, összetett: több mint ötvenféle bérpótlékot osztanak a közalkalmazottaknak

Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot •  Fotó: Veres Nándor

Veszélyes állami meló. Szinte mindegyik közalkalmazott kap valamiféle pótlékot

Fotó: Veres Nándor

Szinte valamennyi közalkalmazott részesül valamiféle pótlékban, a megítélhető bónuszok száma meghaladja az ötvenet. Bár a pótlékok rendszerét anno azért hozták létre, hogy kiegészítsék a régen még rosszul kereső közalkalmazottak bérét, az elmúlt évek fizetésemelései révén okafogyottakká váltak a pluszjutalékok, hiszen az állami közegben immár jóval magasabb az átlagfizetés, mint a magánszférában. Ennek ellenére a politikusok nem mernek hozzányúlni a pótlékok „kincsesládájához”.

Páva Adorján

2022. december 04., 19:122022. december 04., 19:12

Pótlék, jutalék, pluszjuttatás, jutalom, bónusz – mindezek ismerősen csengenek a romániai közalkalmazottak számára, hiszen az állami szférában dolgozók túlnyomó többsége részesül belőlük valamilyen formában. Amivel nem is lenne baj, ám a Hotnews hírportál összeállításából kiderül:

a pótlékok gombamód elszaporodtak, majd polipszerűen „rátelepedtek” a közalkalmazotti bérek rendszerére, a több mint ötvenféle pluszjuttatás egy része pedig igencsak megdöbbentő.

Ráadásul a bónuszok azok után is megmaradtak, hogy az elmúlt években a bukaresti kormányok alaposan megnövelték az alapfizetéseket, így a régen valóban alulfizetett közalkalmazottak bruttó átlagbére manapság már csaknem 30 százalékkal meghaladja a magánszférában dolgozók keresetét.

Az Adótanács korábbi adatai szerint ugyanis 2021-ben az 1,26 millió romániai közalkalmazott átlagosan bruttó 7004 lejt keresett havonta, míg a magánszférában dolgozók 5476 lejt, azaz 27,91 százalékkal kevesebbet. Az intézmény kimutatása szerint

uniós szinten százalékarányosan Románia költ a legtöbbet összbevételéből a közalkalmazottak bérezésére.

Az egyre inkább eltolódó arányok szemet szúrtak már a bukaresti politikusoknak is. A Hotnews emlékeztet: Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter 2020-ban kilátásba helyezte a pótlékrendszer átfésülését és a bértörvény módosítását, mondván: néhány kivétellel úgy jelentek meg, mint a különnyugdíjak, „aki pedig feltalálta magát, és a megfelelő pillanatban a döntéshozók közelében volt, szerzett pótlékot magának”. Ám a szóvá tétel csak pillanatnyi fellángolás volt, a pluszjuttatások rendszere a régi maradt.

A bukaresti hírportál most valamennyi minisztériumtól kikérte, hány alkalmazott részesül pótlékban, és milyen címen. A Hotnews vasárnap közölt összeállításából kiderül:

a legtöbb munkavállaló „veszélyes, ártalmas” munkát végez, amiért 15 százalékos bérpótlékot kap (régebben számítógéppótléknak nevezték, tehát azok kapták, akik „egészségüket kockáztatva” képernyő előtt ülve dolgoztak, ám mára már illendő volt átnevezni). 

Ugyanannyi bónusz jár a „nehéz munkakörülmények” miatt, amely szintén tágan értelmezhető fogalom – bizonyíték erre, hogy például kulturális intézményekben is elterjedt a „veszélyes, ártalmas” munka, illetve a „nehéz munkakörülmények” miatt rendszeresen osztogatott pluszjuttatás. De külön pótlékot lehet bezsebelni például a napi teendők „összetettsége” miatt, az „idegileg leterhelő” munkakörért vagy éppen azért, mert európai uniós projekt részese, EU-s pénzalapokat kezel valaki.

 Ugyanakkor szintén pluszpénz jár azoknak, akik például elszigetelt térségben dolgoznak; bizonyos munkakörökben bónusszal hálálják meg a titoktartást, de a doktori cím is többet hoz a konyhára. A munkaviszony hossza ugyanúgy befolyásolja-növeli a pótlékok összegét, mint az alapfizetést. Egyébként a romániai tárcák közül a belügyminisztérium rendelkezik a legtöbb alkalmazottal (124 ezer fő), amelyet a védelmi minisztérium követ (86 ezer).

7 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat
2024. október 31., csütörtök

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában

A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.

Lefoglalták a Tarom egyik repülőgépének üzemanyagát a felhalmozott adósságok miatt Hollandiában
2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány
2024. október 30., szerda

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét
2024. október 29., kedd

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem

A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem
2024. október 29., kedd

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint