Fotó: Gov.ro
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki szerdán Bukarestben Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője a deficitcsökkentő intézkedéscsomag kapcsán, amely jelenleg alkotmánybírósági jogorvoslatra vár.
2023. október 04., 14:482023. október 04., 14:48
2023. október 04., 16:442023. október 04., 16:44
Az IMF csapata Jan Kees Martijn vezetésével szeptember 25. óta Bukarestben tartózkodik a román gazdaság éves felülvizsgálata céljából, és szerdán a küldöttségvezető sajtótájékoztatón ismertette a konklúziókat.
Az IMF szakértője szerint főként adóreformokra van szükség a költségvetési bevételek növelése és a méltányos és hatékony adóztatás érdekében. Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége. „További adóreformokra van szükség. A következő két évben a GDP több mint 2 százalékát kitevő bevételnövekedésre lesz szükség a nemrég elfogadott intézkedéscsomag által elért bevételnövekedésen felül” – mutatott rá a washingtoni székhelyű pénzintézet illetékese.
amennyiben a fogyasztás és a helyreállítási alapból (PNRR) támogatott beruházások továbbra is erősek maradnak.
Az IMF szerint az inflációs ráta 2024 végére 7 százalékról 4 százalékra csökken, de továbbra is a Román Nemzeti Bank (BNR) által kitűzött cél felett marad. Ugyanakkor a román jegybanknak azt javasolják, hogy ne csökkentse az alapkamatot.
tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót, és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást. A nemzetközi pénzintézet szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjának hatására jövőre 5 százalékra mérséklődik a költségvetési hiány, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy 3 százalék alá csökkenjen.
Az IMF megfelelőnek tartja a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések többségét. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket,
Ugyanakkor megállapítja: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre. Az IMF közölte azt is, hogy a kormány kiadáscsökkentő intézkedései helyes lépések ugyan, de nem jelentenek majd jelentős megtakarításokat. Ráadásul – tették hozzá a közleményben – az idős lakosság támogatása, az oktatás és az egészségügy minőségének javítása jelentősen meg fogják terhelni a költségvetést.
A nemzetközi pénzintézet szakértői hangsúlyozzák, hogy az adórendszer módosításának átláthatóan kell történnie,
Ezért az IMF az adópolitikát megtervező pénzügyminisztériumi osztály létrehozását javasolja a kormánynak.
– jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a Jan Kees Martijn vezette küldöttséggel folytatott megbeszélésen. A kormány közleménye szerint a találkozón Ciolacu hangsúlyozta, hogy a román gazdaság növekedésének alapját a beruházások jelentik. „A kabinet kiemelten támogatja az infrastrukturális, ezen belül a közlekedési infrastruktúrát érintő projekteket, hiszen ezeknek van a legnagyobb multiplikátorhatásuk a gazdaságban. Nagy figyelmet fordítunk ugyanakkor az egészségügyi és az oktatási beruházásokra, mivel polgáraink életminőségének javítása is fontos számunkra” – fogalmazott.
Ugyanakkor valamennyi illetékes intézménynek - igazságügyi, pénzügyminisztérium, adóhatóság - előnyben kell részesítenie az adóelkerülés leküzdésére és a bevételek növelésére irányuló intézkedések bevezetését. Emellett a kormány által nemrég parlamenti felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet megteremtette a minisztériumok számára a jogi keretet az alárendeltségükbe tartozó intézmények átszervezésére – magyarázta.
A kormány közleménye szerint az IMF-küldöttség vezetője, Jan Kees Martijn méltatta a román gazdaság növekedését és a régióban betöltött fontos szerepét. A kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagját „a jó irányba tett fontos lépésnek” nevezte és az ANAF megreformálását szorgalmazta. Jan Kees Martijn arra is rámutatott: a Román Nemzeti Bankkal folytatott megbeszélések során is kiderült, hogy a monetáris rendszer „egészséges” és „stabil”.
Az IMF rendszeresen konzultál valamennyi tagállamával. Romániának nincs hitelmegállapodása a Valutaalappal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábbi 3,1 százalékról 2,4 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A pénteken jegyzett évi 5,93 százalékról 5,92 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatai szerint 2024 októberében 5,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékkal kisebb, mint szeptemberben.
A romániai légiutas-forgalom 5,9 százalékkal bővült az 2024 első 9 hónapjában az egy évvel korábbihoz képest, elérte a 19,81 milliót – közölte szombaton az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Üzemanyag-drágulással szembesülhetnek a töltőállomásokra behajtó gépkocsivezetők az új év első napján, amely aznap nem csupán a piaci mozgásokból, hanem a kormány jövedékiadó-emeléséből fakadhat.
Ismét pusztít az afrikai sertéspestis: a Romániai Hússertéstartók Egyesülete szerint idén ősszel a hatóságok 30 ezer fertőzött állatot altattak el. Az állattelepek tulajdonosai arra panaszkodnak, hogy vontatottan halad a kártérítések kifizetése.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!