Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
2024. augusztus 27., 14:592024. augusztus 27., 14:59
Április végén a román államadósság a GDP 52,1 százalékának felelt meg. Május végén 862,344 milliárd lej volt Románia államadóssága, 9,528 milliárd lejjel több, mint egy hónappal korábban.
A közép- és hosszúlejáratú államadósság 810,612 milliárd lej volt, a rövidlejáratú pedig 51,73 milliárd lej.
A lejalapú adósságállomány 405,322 milliárd lej volt, az euróalapú 371,29 milliárd lej, a dolláralapú pedig 84,567 milliárd lej.
Májusban a kormány adósságállománya 840,798 milliárd lejre nőtt, az önkormányzatoké pedig 21,54 milliárd lejre csökkent.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Az államadósságról szóló 2024/101-es sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvénytervezetről kapott tájékoztatást a kedden rendkívüli ülésszakra összeülő szenátus. Az augusztus 21-én elfogadott tervezet a házbizottság és a szakbizottságok elé kerül megvitatásra. A tervezet célja többek között a katonai technikai eszközök és felszerelések beszerzésére fordítandó finanszírozási eszközök biztosítása, illetve a Tezaur-állampapírok értékesítésének megkönnyítése, többek között a Román Postával való együttműködési politikák rugalmasabbá tétele révén.
A törvénytervezet indoklása szerint ugyanakkor amennyiben nem születnek azonnali intézkedések az államadósságra vonatkozó jogszabályok módosítására, a kormány nem lesz képes betartani az Amerikai Egyesült Államok kormányával kötendő finanszírozási megállapodás aláírásának 2024. szeptember 30-i határidejét, és ennek következtében nem fog tudni hozzáférni a külföldi katonai finanszírozásból származó forrásokhoz, ami hatással lesz a védelmi minisztérium által már megkötött beszerzési szerződések költségeire.
A tervezetet a szenátus tárgyalja első házként.
Idén márciusban 845,098 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 841,292 milliárd lejről – közölte vasárnap a pénzügyminisztérium.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
szóljon hozzá!