A román–magyar határon rendszeresen feltartóztatnak illegális határátkelőket, de arról nincs adat, hány vendégmunkásnak sikerül odébbállnia
Fotó: Román határrendészet
A bukaresti kormány nem tudja, hogy az Európai Unión kívülről a munkaerőhiány miatt behozott külföldi vendégmunkások közül hány távozott akár legálisan, akár illegálisan Romániából – írta szerdán az Economedia.ro gazdasági portál.
2023. szeptember 13., 20:232023. szeptember 13., 20:23
2023. szeptember 13., 20:272023. szeptember 13., 20:27
A lap azt követően kért adatokat a jelenségről a román hatóságoktól, hogy – a bevándorlók útját és az alkalmazásukkal járó egyéb költségeket kifizető – román munkáltatóktól úgy értesült: jelenséggé vált, hogy a vendégmunkások magasabb bérért továbbmennek más európai uniós országokba, amelyeknek nem érdekük visszaküldeni őket, mert ott is szükség van a munkaerőre. A lap megkeresésére a határrendőrség azt közölte, hogy augusztus végéig 78 ezer nem európai uniós állampolgár lépett be Románia területére – közölte az MTI.
Az idegenrendészeti ügyekben illetékes bevándorlási hivatal (IGI), valamint a munkaügyi minisztérium erről annyit közölt, hogy szeptember elsején 118 084, EU-n kívülről érkező külföldinek volt érvényes munkaszerződése Romániában, de az országba vendégmunkásként érkezett és időközben távozott külföldiekről nem tudtak adatokat szolgáltatni.
Az Economedia.ro egy építőipari vállalkozót idéz, aki azt állítja, hogy az utolsó két évben jelenséggé vált a román cégekhez harmadik országokból érkező munkavállalók illegális továbbutazása Nyugatra, kiváltképp a pakisztáni, a bangladesi és a vietnami állampolgárok körében. „A mi cégünknek nagyon rossz tapasztalata van például a pakisztániakkal: több mint 75 százalékuk két hónapon belül megszökött” – idézte a lap Cristian Erbașut. A vállalkozó hozzátette, hogy – bár hivatalosan nem ismerik el – szerinte a nyugati országoknak szükségük van a hozzájuk illegálisan érkező munkaerőre, és szinte semmit sem tesznek azért, hogy vissza kelljen térniük Romániába.
Erbașu szerint a román munkaerőpiacra érkezett távol-keletiek elvándorlása még inkább fel fog erősödni, ha Romániát felveszik a schengeni övezetbe, mert akkor már legálisan elhagyhatják az országot a romániainál két-háromszor nagyobb nyugati bérek reményében.
Az Economedia felidézte: 2020 óta két és félszeresére nőtt a Romániába érkező, nem EU-s külföldi munkavállalók száma. A munkaszerződéssel rendelkező csaknem 80 ezer külföldin kívül mintegy 50 ezer külföldi álláskeresőnek van tartózkodási engedélye Romániában. A lap megjegyzi: míg a jelenleg érvényes 130 ezer engedély közül a legtöbbet nepáli, Srí Lanka-i, indiai és bangladesi állampolgároknak bocsátották ki, tíz éve kevesebb mint 11 ezer harmadik országbeli külföldi tartózkodott legálisan Romániában, többségük Moldovából, Törökországból, Kínából vagy az Egyesült Államokból érkezett. Románia az utóbbi tíz évben 212 ezer tartózkodási engedélyt bocsátott ki nem európai uniós állampolgárok számára.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!