A „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megyében 850 lejjel magasabb az átlagnyugdíj, mint a sereghajtónál
Fotó: Haáz Vince
A havi átlagnyugdíj 0,7 százalékkal nőtt az idei év második negyedében az előző negyedévhez viszonyítva, és elérte az 1661 lejt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. szeptember 13., 12:392021. szeptember 13., 12:39
Az állami nyugdíjalapból fizetett átlagnyugdíj értéke eközben 1601 lej volt, ami 0,3 százalékkal haladja meg az első negyedévben regisztrált szintet.
Éves összevetésben vizsgálva már jóval látványosabb eközben a növekedés:
A statisztikai intézet közleménye szerint különben az állami alapból fizetett nyugdíjasok teszik ki a juttatásban részesülők 99,98 százalékát.
Módosítani készül a bukaresti kormány a nyugdíjak kiszámításának módszertanát Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentése szerint. A cél az, hogy a kisebb nyugdíjak gyorsabban nőjenek.
A friss adatok ugyanakkor újfent rávilágítanak arra, hogy hatalmas különbséget mutat az átlagnyugdíjak értéke, ha megyei lebontásban vizsgáljuk azokat, a „leggazdagabb” nyugdíjasokat magáénak tudó megye és a sereghajtó közötti különbség eléri a 850 lejt.
Nagy eltérést tapasztalhatunk a megyék között akkor is, ha azt nézzük, hogy alakul a nyugdíjasok és az adófizető polgárok aránya. Országos viszonylatban 9 a 10-hez az arány. Ilfov megyében eközben a 4 nyugdíjas jut 10 adófizetőre, Teleormanban viszont 16.
Az idei év első negyedében a nyugdíjasok átlaglétszáma 5,099 millió főt számlált, huszonnégyezerrel kevesebbet, mint az előző negyedévben, az átlagnyugdíj 1650 lej volt, ami 0,9 százalékos emelkedést jelent a korábbi trimeszterhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adatsorából.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
1 hozzászólás