Alig találni traktoristát: szakemberhiány nehezíti a mezőgazdasági vállalkozások mindennapjait

Hiányszakma. Több száz traktoristára lenne szükség, de kevés a jelentkező

Fotó: Barabás Ákos

A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről és a megoldási lehetőségekről szakemberekkel beszélgettünk.

Bíró Blanka

2021. december 04., 08:292021. december 04., 08:29

Beadványban kérik a gazdák a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy oldja meg a traktoristaképzést, mert nem találnak szakképzett munkaerőt. Azzal érvelnek, hogy országos szinten több száz traktorvezetőre lenne szükség, ám a fiatalokat nem vonzza ez a szakma, sokan külföldön próbálnak szerencsét azok közül, akik az ágazatban dolgoztak, vagy az építőiparban folytatják. Az idősebb, tapasztalt traktoristákat viszont elriasztja a fedélzeti számítógéppel felszerelt korszerű traktor, amelyben angolul olvashatók az utasítások, a hibaüzenetek.

Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark. „A mezőgazdaságban általában munkaerőhiány van, a jó szakemberből még inkább” – illusztrálta a helyzetet megkeresésünkre Kiss-Bartha Annamária közgazdász, egy háromszéki mezőgazdasági családi vállalkozás társvezetője.

Hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a megfelelő bérezés mellett, jó munkakörnyezetet alakítsanak ki, így sikerül megtartani az embereket, a napszámosok is visszatérnek. A traktoristákat a cégnél tanítják be.

„Előnyt kovácsolunk a hátrányból, mert azt tanulják így meg, amire valóban szükség van, nem érkeznek hibás berögződésekkel” – részletezte a vállalkozó. Kitért arra is, hogy cége a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával kötött szerződést, az ott tanuló diákok náluk sajátítják el a korszerű gépek kezelését. Eközben támogatják a szakoktatást, a fiatalokat azzal ösztönzik, hogy egy jó mezőgépész versenyképes fizetést kap, ha megállja a helyét. „Nem kell mindenkinek egyetemet végeznie, jó szakemberből nagyobb a hiány” – szögezte le Kiss-Bartha Annamária.

Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő jól ismeri a gazdák helyzetét, azt mondja, évek óta panaszkodnak, hogy nincs elég szakember, minden nagytermelő jelezte, hogy szükség volna traktoristára.

A szakpolitikus kérdésünkre felidézte, két évvel ezelőtt még a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként szervezett akkreditált traktorista felnőttképzést, ám ez végül nem valósult meg, mert csak ketten jelentkeztek. A gazdák többsége maga tanítja be az embereit, a közepes gazdaságokat működtető fiatal gazdák pedig maguk vezetik a traktort, nem bízzák másra a méregdrága, 200 ezer eurós gépet, mondta Könczei Csaba.

Miklós Csaba szakoktatásért felelő Hargita megyei tanfelügyelő kérdésünkre elmondta, kimondottan traktoristaképzés nincs, ám a mezőgazdasági szakoktatásban sok esetben lehetőség van a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésére.

Hozzátette: az iskolák nem rendelkeznek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel, ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a környező farmokon gyakorlatoznak a diákok. „Ha az alapképzést, az alaptudást megszerzik, akkor már könnyen elsajátítják a legkorszerűbb gépek kezelését is, az iskolának azt az alapot kell biztosítania, amiből kiindulva képes a szakember arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel” – mutatott rá Miklós Csaba. Hangsúlyozta, általában nincs túljelentkezés a mezőgazdasági szakosztályokba, ám évről évre megalakulnak, betelnek a helyek, ami azt jelenti, fenntartható ez a szakoktatás, nem áll fenn a veszélye, hogy érdeklődés hiányában megszűnik.

mezőgazdaság munkaerő