Hiányszakma. Több száz traktoristára lenne szükség, de kevés a jelentkező
Fotó: Barabás Ákos
A fiatalok nem akarnak traktort vezetni, az idősebbek tartanak a korszerű, angolul „beszélő” masináktól – többek között emiatt alakult ki traktoristahiány a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásoknál. A miértekről és a megoldási lehetőségekről szakemberekkel beszélgettünk.
2021. december 04., 08:292021. december 04., 08:29
Beadványban kérik a gazdák a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy oldja meg a traktoristaképzést, mert nem találnak szakképzett munkaerőt. Azzal érvelnek, hogy országos szinten több száz traktorvezetőre lenne szükség, ám a fiatalokat nem vonzza ez a szakma, sokan külföldön próbálnak szerencsét azok közül, akik az ágazatban dolgoztak, vagy az építőiparban folytatják. Az idősebb, tapasztalt traktoristákat viszont elriasztja a fedélzeti számítógéppel felszerelt korszerű traktor, amelyben angolul olvashatók az utasítások, a hibaüzenetek.
Az erdélyi, székelyföldi gazdák többsége is megvásárolta a korszerű mezőgazdasági gépeket, általában pályázati támogatásból. A tapasztalatok szerint ezeket öt-hat év után még korszerűbbre kell cserélni, mert bizonyos üzemóra után informatikai, elektronikai problémák jelentkeznek, a számítógép letiltja a működést, tehát folyamatosan megújul a mezőgazdasági géppark. „A mezőgazdaságban általában munkaerőhiány van, a jó szakemberből még inkább” – illusztrálta a helyzetet megkeresésünkre Kiss-Bartha Annamária közgazdász, egy háromszéki mezőgazdasági családi vállalkozás társvezetője.
„Előnyt kovácsolunk a hátrányból, mert azt tanulják így meg, amire valóban szükség van, nem érkeznek hibás berögződésekkel” – részletezte a vállalkozó. Kitért arra is, hogy cége a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolával kötött szerződést, az ott tanuló diákok náluk sajátítják el a korszerű gépek kezelését. Eközben támogatják a szakoktatást, a fiatalokat azzal ösztönzik, hogy egy jó mezőgépész versenyképes fizetést kap, ha megállja a helyét. „Nem kell mindenkinek egyetemet végeznie, jó szakemberből nagyobb a hiány” – szögezte le Kiss-Bartha Annamária.
A szakpolitikus kérdésünkre felidézte, két évvel ezelőtt még a mezőgazdasági igazgatóság vezetőjeként szervezett akkreditált traktorista felnőttképzést, ám ez végül nem valósult meg, mert csak ketten jelentkeztek. A gazdák többsége maga tanítja be az embereit, a közepes gazdaságokat működtető fiatal gazdák pedig maguk vezetik a traktort, nem bízzák másra a méregdrága, 200 ezer eurós gépet, mondta Könczei Csaba.
Hozzátette: az iskolák nem rendelkeznek a legkorszerűbb mezőgazdasági gépekkel, ezt úgy próbálják áthidalni, hogy a környező farmokon gyakorlatoznak a diákok. „Ha az alapképzést, az alaptudást megszerzik, akkor már könnyen elsajátítják a legkorszerűbb gépek kezelését is, az iskolának azt az alapot kell biztosítania, amiből kiindulva képes a szakember arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel” – mutatott rá Miklós Csaba. Hangsúlyozta, általában nincs túljelentkezés a mezőgazdasági szakosztályokba, ám évről évre megalakulnak, betelnek a helyek, ami azt jelenti, fenntartható ez a szakoktatás, nem áll fenn a veszélye, hogy érdeklődés hiányában megszűnik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás