Tíz éve, 2005. július elsején vezette be a Román Nemzeti Bank (BNR) az úgynevezett erős lejt, ami azzal járt, hogy a bankjegyek végéről levágtak négy nullást, így lett például a 10 ezer lejből 1 RON.
2015. június 25., 17:422015. június 25., 17:42
A BNR többek között azért látta szükségét a fizetőeszköz megreformálásának, mert a rengeteg zérós miatt meglehetősen nehézkessé és bonyolulttá váltak a banki tranzakciók.
Az átállás megkönnyítése érdekében a régi bankjegyek 2006. december végéig érvényben maradtak, így másfél évig párhuzamosan használta az ország a „négynullás” és az ezek nélküli pénzt. Az új bankjegyek kinézetükben és méretükben is azonosak voltak a régiekkel, a központi jegybank ugyanakkor bevezette a 200 és az 500 lejes bankjegyeket.
Dan Suciu, a BNR szóvivője nemrég elmondta: még most, tíz évvel az átváltás után is gyakori, hogy a lakosság „milliókban beszél”, azaz a régi értékben fejezi ki az összeget. Suciu szerint ez nem kifejezetten helyi jelenség, a nyugati, már eurót használó országokban is előfordul, hogy a „banki tranzakciókban nem jártas emberek” a régi helyi pénznemben fejezik ki valaminek az értékét.
Az erős lej bevezetésekor egyébként mindenki arra számított, hogy az új bankjegyek csak néhány évig lesznek forgalomban, hamarosan ugyanis Romániában is bevezetik az eurót, mostanában azonban ennek határidejét is folyamatosan eltolják.
Az évforduló kapcsán a Ziarul Financiar gazdasági lap arról számolt be, hogy a külföldi beruházók 2008 után nem igazán érdeklődtek Románia iránt: míg az Európai Unióba való belépés évében, 2007-ben 15700 külföldi céget alapítottak, 2008-ban pedig 12200-at, hat éve a többségében külföldi tőkével indított vállalkozások száma alig éri el átlagosan a 6800-at.
A negatív rekordot tavaly sikerült megdönteni, 2014-ben ugyanis alig 6200 céget hoztak létre más országból érkező beruházók. A legjobb év ugyanakkor 2004 volt, akkor ugyanis több mint 10 ezer külföldi céget indítottak Romániában, a 2008-ig tartó időszakban pedig a befektetők valósággal megrohamozták az országot.
Nem csak az adójuk befizetését elmulasztók, de az adót naprakészen befizető személyek adatait is nyilvánossá kellene tenni egy, a fejlesztési minisztérium által ismertetett törvénymódosítás szerint.
Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronikai nagyvállalat – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Idén júliusban a forgalomba helyezett új autók száma 26,2 százalékkal nőtt, a teljesen elektromos személygépkocsik eladása viszont 17,8 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 4,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
szóljon hozzá!