Tíz éve, 2005. július elsején vezette be a Román Nemzeti Bank (BNR) az úgynevezett erős lejt, ami azzal járt, hogy a bankjegyek végéről levágtak négy nullást, így lett például a 10 ezer lejből 1 RON.
2015. június 25., 17:422015. június 25., 17:42
A BNR többek között azért látta szükségét a fizetőeszköz megreformálásának, mert a rengeteg zérós miatt meglehetősen nehézkessé és bonyolulttá váltak a banki tranzakciók.
Az átállás megkönnyítése érdekében a régi bankjegyek 2006. december végéig érvényben maradtak, így másfél évig párhuzamosan használta az ország a „négynullás” és az ezek nélküli pénzt. Az új bankjegyek kinézetükben és méretükben is azonosak voltak a régiekkel, a központi jegybank ugyanakkor bevezette a 200 és az 500 lejes bankjegyeket.
Dan Suciu, a BNR szóvivője nemrég elmondta: még most, tíz évvel az átváltás után is gyakori, hogy a lakosság „milliókban beszél”, azaz a régi értékben fejezi ki az összeget. Suciu szerint ez nem kifejezetten helyi jelenség, a nyugati, már eurót használó országokban is előfordul, hogy a „banki tranzakciókban nem jártas emberek” a régi helyi pénznemben fejezik ki valaminek az értékét.
Az erős lej bevezetésekor egyébként mindenki arra számított, hogy az új bankjegyek csak néhány évig lesznek forgalomban, hamarosan ugyanis Romániában is bevezetik az eurót, mostanában azonban ennek határidejét is folyamatosan eltolják.
Az évforduló kapcsán a Ziarul Financiar gazdasági lap arról számolt be, hogy a külföldi beruházók 2008 után nem igazán érdeklődtek Románia iránt: míg az Európai Unióba való belépés évében, 2007-ben 15700 külföldi céget alapítottak, 2008-ban pedig 12200-at, hat éve a többségében külföldi tőkével indított vállalkozások száma alig éri el átlagosan a 6800-at.
A negatív rekordot tavaly sikerült megdönteni, 2014-ben ugyanis alig 6200 céget hoztak létre más országból érkező beruházók. A legjobb év ugyanakkor 2004 volt, akkor ugyanis több mint 10 ezer külföldi céget indítottak Romániában, a 2008-ig tartó időszakban pedig a befektetők valósággal megrohamozták az országot.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szeptember elsején útjára indul az új gépkocsik vásárlását támogató állami roncsautóprogram – erősítette meg Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, aki azonban továbbra sem árulta el, konkrétan mennyi pénzzel finanszírozzák a járművásárlást.
Az első deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedésekkel jelentős lépést tett a kormány, de ezeket követnie kell egy második és egy harmadik csomagnak is – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Román Nemzeti Bank kormányzója.
Románia 2013–2015-ben teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, de lemondott a csatlakozási menetrendről, amikor már nem tartotta be a költségvetési célokat – ez pedig politikai döntés volt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet – közölte az Economica.net gazdasági portál.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 4,6 százalékról 8,8 százalékra módosítja az inflációs előrejelzést 2025-re vonatkozóan – jelentette be Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet igazgatója.
Miután az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragása érdekében a Bolojan-kormány kénytelen növelni az államkassza bevételeit, hatékonyabb fellépést ígérnek az adócsalók ellen.
Júliusban 7,84 százalékra gyorsult az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kínai Sinohydro cég közel négy és fél éve küzd a Zilah melletti „minikerülőút” megépítésével, pedig az építkezésnek két évig kellett volna tartania – mutatott rá a Pro Infrastruktúra Egyesület vasárnap este.
Nincs probléma a magánnyugdíjak kifizetésével, a II. pillér alapjaival, amelyeknek „nagyon magas a likviditásuk” – jelentette ki Radu Crăciun, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón.
szóljon hozzá!