Tíz éve, 2005. július elsején vezette be a Román Nemzeti Bank (BNR) az úgynevezett erős lejt, ami azzal járt, hogy a bankjegyek végéről levágtak négy nullást, így lett például a 10 ezer lejből 1 RON.
2015. június 25., 17:422015. június 25., 17:42
A BNR többek között azért látta szükségét a fizetőeszköz megreformálásának, mert a rengeteg zérós miatt meglehetősen nehézkessé és bonyolulttá váltak a banki tranzakciók.
Az átállás megkönnyítése érdekében a régi bankjegyek 2006. december végéig érvényben maradtak, így másfél évig párhuzamosan használta az ország a „négynullás” és az ezek nélküli pénzt. Az új bankjegyek kinézetükben és méretükben is azonosak voltak a régiekkel, a központi jegybank ugyanakkor bevezette a 200 és az 500 lejes bankjegyeket.
Dan Suciu, a BNR szóvivője nemrég elmondta: még most, tíz évvel az átváltás után is gyakori, hogy a lakosság „milliókban beszél”, azaz a régi értékben fejezi ki az összeget. Suciu szerint ez nem kifejezetten helyi jelenség, a nyugati, már eurót használó országokban is előfordul, hogy a „banki tranzakciókban nem jártas emberek” a régi helyi pénznemben fejezik ki valaminek az értékét.
Az erős lej bevezetésekor egyébként mindenki arra számított, hogy az új bankjegyek csak néhány évig lesznek forgalomban, hamarosan ugyanis Romániában is bevezetik az eurót, mostanában azonban ennek határidejét is folyamatosan eltolják.
Az évforduló kapcsán a Ziarul Financiar gazdasági lap arról számolt be, hogy a külföldi beruházók 2008 után nem igazán érdeklődtek Románia iránt: míg az Európai Unióba való belépés évében, 2007-ben 15700 külföldi céget alapítottak, 2008-ban pedig 12200-at, hat éve a többségében külföldi tőkével indított vállalkozások száma alig éri el átlagosan a 6800-at.
A negatív rekordot tavaly sikerült megdönteni, 2014-ben ugyanis alig 6200 céget hoztak létre más országból érkező beruházók. A legjobb év ugyanakkor 2004 volt, akkor ugyanis több mint 10 ezer külföldi céget indítottak Romániában, a 2008-ig tartó időszakban pedig a befektetők valósággal megrohamozták az országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A rászorulók közvetlen pénzügyi támogatást kapnak áramszámlájuk kifizetésére a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után, az eddigi általános árplafont egy „célzottabb, hatékonyabb és szociális szempontból korrektebb megközelítés” váltja fel.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!