Tasnád: iparvárosból fürdőváros

Az utóbbi 20 évben több mint felére csökkent a munkahelyek száma a Szatmár megyei Tasnádon. Az alig 10 ezer lelkes partiumi kisváros egyedüli mentsvárát a régióban párját ritkító termálvíz jelentheti, amelynek gyógyhatása szakértők szerint a Nagyvárad melletti félixfürdőinél és a hajdúszoboszlóinál is kedvezőbb. A megfelelő gazdasági haszon és a négy évszakos állandó látogatottság eléréséhez azonban jelentős beruházásokat igényel a csaknem 40 éves strand.

Végh Balázs

2010. április 13., 08:022010. április 13., 08:02

Alig 10 évvel ezelőtt még csak lacikonyhák füstölögtek és sörsátrak kínáltak hűvöst főszezonban a tasnádi termálstrandon, ezzel szemben ma már többcsillagos szállodák várják az ide látogatókat. Véron András polgármester szerint az utóbbi négy évben látványos fejlődésnek indult a városi fürdő, és jelenleg is teljes gőzzel készülnek a korszerűsítések miatt több mint egy hónapot csúszó szezonnyitóra. „Minden bevételt, amelyet a strand működtetéséből nyerünk, visszafordítjuk fejlesztésekre.

Hamarosan ez lesz a város egyetlen gazdasági potenciállal bíró létesítménye, hiszen míg a 80-as évek elején több mint 4500 munkást foglalkoztattak a tasnádi üzemek, addig ez a szám, valamennyi közalkalmazottat beleértve, ma már alig haladja meg a 2 ezret” – fogalmazott a városvezető. A Tasnádhoz tartozó 5 kistelepülés között pedig olyan is akad, ahol már csak 10 család él, akik vagy mezőgazdaságból tartják fenn magukat, vagy a 70 kilométerre fekvő megyeközpontban dolgoznak. Az ingázók miatt 2008-hoz képest tavaly 11 százalékkal csökkent a város helyi adókból befolyt bevétele. A strand szezonálisan több száz munkahelyet teremt Tasnádon, amelyek a már elkészült fejlesztési tervek megvalósítása után állandókká válhatnak.

Négy évszakos szezonterv

Tasnádon először a 70-es évek végén bukkantak termálvízre, és még tavaly is az akkor épített két medencét használták a fürdőzők. Ezek mellé 2006-ban építettek egy modern szűrőberendezéssel ellátott hideg vizes medencét. Általában május 1-jén indul a főszezon, ám amióta megépült az új medence, amelyet téli időszakban termálvízzel töltenek fel, és amelyhez termálvízzel fűtött, fedett öltözőt is kialakítottak, egész évben van látogató. „A fejlesztési munkálatok miatt optimális esetben június 15-én startol az idény. Amíg a két régi, egyenként 1200 négyzetméteres medencét korszerűsítjük, addig a kisebb, 450 négyzetméteres szolgálja ki a vendégeket” – tájékoztatta a Krónikát Gheorhge Niţă, a strand ügyvezetője.

Ésszerűbb megoldások

„Eddig a medencék fertőtlenítése abban merült ki, hogy időszakosan leengedték a vizet, és kimeszelték a betonfalakat. Az algák miatt a víz a napsugarak hatására, valamint a légkör oxigénjével érintkezve három nap alatt teljesen megzöldül, ezért rendszeresen cserélni kell” – idézte fel Véron András polgármester. A tasnádi strand régi medencéit két megyét érintő európai uniós projekt révén korszerűsítik, amelyből a szatmári kisváros mellett Béltek község és a Bihar megyei Margitta város termálstrandja is profitál.

Tasnád 1,5 millió eurót költhet el. A már folyamatban lévő munkálatok során három kisebb részre osztják fel a meglévő nagy medencéket, kicsempézik azokat, és ülőhelyeket alakítanak ki a falak mentén. „Az átépítés után egyszerűbben lehet majd tisztítani a medencéket, nem kell egyszerre leengedni őket, és felváltva naponta frissül bennük a víz. Az egyetlen kút, amelyből a vizet nyerjük, nem rendelkezik akkora hozammal, amely a nagy medencéket meg tudná tölteni, így azok eddig egy nyáron sem voltak tele” – mesélte a város első embere.

Elfogadható árak

A tasnádi termálvizet egy nagyváradi cég bérli a román államtól, és adja el a helyi önkormányzatnak. A több mint 1300 méter mélyről feltörő, 72 fokos felszíni hőmérsékletű víz forrásánál kétévente végeznek karbantartási munkálatokat, amelyek során a vezeték felső, 10 méteres szakaszából gyémánthegyű fúróval szedik ki a lerakódott ásványi sókat. Korábban fedett, kádas fürdő is működött a strand területén, de ez a szolgáltatás már két éve szünetel, mert a kádakhoz vezető 400 méteres, 5/4-es cső teljesen eltömődött és használhatatlanná vált. „Nem rejtjük el a föld felszínén vezetett csöveket, mert kéthetente fakalapácsokkal meg kell ütögetni őket, különben a 2,5 milliméteres lerakódás a falához köt” – mutatta be a problémát Véron.

A kádfürdő azok számára készült, akik nem kívántak strandolni, csak a víz gyógyhatását szerették volna élvezni. A kádak funkcióját az utóbbi két évben átvették a környéken épült többcsillagos szállodák. Egy-egy hotel saját medencét és pezsgőfürdőt is működtet, felhasználva a közelben kitermelt termálvizet.

Elégedett vendégek

„Először vagyunk itt, és nagyon tetszik a strand. Egyáltalán nem drága, pedig egy háromcsillagos motelben szálltunk meg. Van LCD-tv, hozzá különböző kábelcsatornák, vezeték nélküli internet és csak 100 lej egy éjszaka a kétágyas szobában. A saját medencével és jacuzzival felszerelt szállásokért pedig 150 lejt kérnek. Gondolom, ez az előszezon kedvezménye, és később drágább lesz. Egyelőre nincsen zsúfoltság, rajtunk kívül csupán 1-2 szobában laknak még” – számolt be élményeiről a besztercei Nicolae Coman, aki négynapos hoszszú hétvégét töltött családjával Tasnádon. A szállodák árai reggelit is tartalmaznak, a háromfogásos napi menü pedig 10 lejbe kerül, és az egyik szálloda szolgáltatásai nyugdíjas üdülési csekkel is igénybe vehetőek.

Fehér asztal helyett hűtőtáska

A 2009-es szezonban a tavalyelőtti árakhoz hasonlóan 7 lej volt egy strandbelépő, amely idén 8-9 lejre drágulhat, tudtuk meg. A fesztiválbelépőkhöz hasonló karszalag jóval kevesebbe kerül a régió 15–20 lejes strandbelépőinél. 2009-ben olyan vasárnap is volt, amikor 8-9 ezer ember mártózott meg a tasnádi termálvízben. A strandot általában Szatmár, Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szilágy és Temes megyeiek látogatják.

A kisvárosi fürdő a tavalyi idényben 2008-hoz képest 500 ezer lej pluszjövedelmet termelt, mivel a karszalagos beléptetőrendszernek köszönhetően jelentősen visszaesett a jegy nélkül fürdőzők száma. A polgármester szerint azok a vendéglátó-ipari egységek, amelyek medencékre nyíló terasszal rendelkeznek, forgalom-visszaesésre panaszkodnak, ugyanis azelőtt a többség a náluk vett termékeket fogyasztva lógott be a strandra.

Véron úgy véli, a gazdasági válság hatása a tasnádi strandolókon is szemmel látható. Míg korábban többen vendéglőben ebédeltek, tavaly nyáron sok strandpokróc mellett lehetett látni hűtőtáskát, és a teraszokon nagyrészt csak hűsítőt, sört és fagylaltot vásároltak a fürdőzők. A polgármester számításai szerint egy háromtagú család egynapi tasnádi strandolása, szállás nélkül, útiköltséggel és otthonról hozott élelemmel 100–120 lejbe kerül. 2009-ben a korábbi éveknél 100 ezerrel kevesebben látogattak Tasnádra, de így is nyereséggel zárt a strand, hiszen sikerült kiszűrniük a feketézők nagy részét, akik száma két éve 100 ezer körüli volt.

Gyógyászat és wellness

Véron András városvezető több tervet is készíttetett a strand fellendítésére, amelyek kivitelezéséhez európai uniós és kormánypénzeket szeretne pályázni. Szerinte Tasnád 10–15 év múlva már igazi turistaparadicsom lehet. A termálvíz valódi gyógyír az ízületi és reumás betegségekre, idegrendszeri, nőgyógyászati, valamint bőrgyógyászati bántalmakra.

„A közeljövőben többszintes gyógyközpontot szeretnénk építeni, ugyanis a hozzánk járó vendégek nagy része 50 feletti, és kezeltetni szeretné magát. Magam is többször áztatom itt a fájós testrészeimet, és már a kétnapos kúra után látványos a hatása” – ecsetelte a tasnádi elöljáró, aki szerint elő- és utószezonban nagyrészt a helyiek veszik birtokba a strandot.

A tervezett kezelőközpont nemcsak a vendégéjszakák, hanem a munkahelyek számát is megnövelné. 30-40 kezelőszobában 25 féle gyógymódot biztosítana, amelyet szakemberek, gyógytornászok és masszőrök végeznének. A gyógyturizmus mellett a szórakozásra is nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat, ezért nyári színpadot és sportcsarnokot is építenének a strand mellé, amelyek látványterve már el is készült.

A zöldövezet karbantartására még nem sikerült megoldást találnia az üdülő menedzsmentjének. A nyaraló tömeg letapossa a tavasszal felfrissített pázsitot, a kicsapódó pára miatt kiszáradnak a medencék közelébe ültetett fák. A nyári hőségben a több mint 36 fokos fürdővízből kijövőknek csak néhány fából készült filagória és a több tíz méterre lévő csenevész fák nyújtanak árnyékot. Mivel nyári időszakban hétvégenként akár ezer gépkocsi is parkol a strand környékén, és csak pár száz kialakított parkolóhely van, a közeljövőben újabbakat létesítenének, nyár végéig például 160-at, két éven belül pedig összesen 800-at.

Fellendülő faluturizmus

A tasnádi strand környékén több mint 1500 szálláshely van, amelyek szállodákban és hétvégi házakban vehetők igénybe. Emellett 100 sátorhely is található, és Gheorhge Niţă strandmenedzser szerint még egyhektárnyi területet alakítanának át kempingezésre, ahova őszig a sátorral és lakókocsival érkezők számára az ivóvizet és a villamos energiát is be fogják vezetni. Mivel főszezonban (május–szeptember) több mint 320 ezer fizető látogatója van a strandnak, egyre nagyobb igény mutatkozik a városban és a közeli Balázsházán 40-50 lejért kínált szállások iránt.

A városi önkormányzat a jövőben szervezett túrákat kíván összeállítani a fürdővendégeknek, amely a környék gasztronómiai és kulturális értékeire alapozna, így a környék borpincéi mellett a turisták meglátogathatnák a sződemeteri Kölcsey- és az érmindszenti Ady-emlékhelyet, a nagykárolyi kastélyt, a kaplonyi Károlyi-kriptát és a ferences kolostort. Véron András elmondása alapján egyre többen adják ki szobáikat nyáron, így a strand korszerűsítése fellendítheti a környéken eddig ismeretlennek számító faluturizmust.

A tasnádiak számára kedvező lehet, hogy a Turisztikai és Vidékfejlesztési Minisztérium országos méretű termálturisztikai programot hirdetett, amely során fel kívánja lendíteni az ágazatot. Ennek érdekében nemrég a helyszínen járt Tánczos Barna idegenforgalmi államtitkár, hamarosan érkezik Borbély László környezetvédelmi miniszter, és ígérete szerint még az idei szezonban ellátogat Tasnádra Elena Udrea turisztikai tárcavezető is.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 24., csütörtök

Több mint 100 kilométerrel bővült tavaly az autópálya-hálózat, még mindig sok a kövezett vagy földút

Tavaly 140 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat, a közúthálózat hossza pedig 86 847 kilométert tett ki – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 100 kilométerrel bővült tavaly az autópálya-hálózat, még mindig sok a kövezett vagy földút
2025. április 23., szerda

Románia lett a magyar légitársaság legnagyobb piaca

Az idén a Wizz Air összes romániai útvonalán kínált 15,8 millió ülőhely-kapacitással az ország az ultra fapados magyar légitársaság legnagyobb piacává vált, megelőzve Lengyelországot.

Románia lett a magyar légitársaság legnagyobb piaca
2025. április 23., szerda

Újdonságokat hoz a roncsautóprogram: rekorddöntést vár a szaktárca

A tavalyinál 50 százalékkal nagyobb, 1,43 milliárd lejes költségvetése lesz idén a hamarosan induló roncsautóprogramnak – tájékoztatott szerdán a környezetvédelmi minisztérium.

Újdonságokat hoz a roncsautóprogram: rekorddöntést vár a szaktárca
2025. április 23., szerda

Időben érkezik a gyerekpénz is – ígéri a munkaügyi minisztérium

A gyermeknevelési pótlékot (gyerekpénzt) május 8-tól folyósítják, a nyugdíjak postai kézbesítése pedig a hónap első négy napjára kiterjedő hosszú hétvége ellenére május 2-án kezdődik – tájékoztatott szerdán a Facebook-oldalán a munkaügyi minisztérium.

Időben érkezik a gyerekpénz is – ígéri a munkaügyi minisztérium
2025. április 23., szerda

Több mint megduplázódott a viharkárok után kifizetett kártérítések összege

A Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörülő biztosítótársaságok összesen 56 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly viharkárok miatt fakultatív lakásbiztosítás alapján.

Több mint megduplázódott a viharkárok után kifizetett kártérítések összege
2025. április 23., szerda

Lendületesen kezdte az évet az építőipar

Az idei év első két hónapjában a nyers adatok szerint 16,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 19,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Lendületesen kezdte az évet az építőipar
2025. április 23., szerda

Magyarázza bizonyítványát a pénzügyminisztérium; és ígéri, 7 százalék alatt tartja a hiányt

Románia megerősíti elkötelezettségét, hogy 2025-ben 7 százalék alatt tartja a GDP-arányos költségvetési hiányt – közölte kedd este a pénzügyminisztérium.

Magyarázza bizonyítványát a pénzügyminisztérium; és ígéri, 7 százalék alatt tartja a hiányt
2025. április 22., kedd

Május másodikától kézbesítik a jövő havi nyugdíjakat

A Román Posta május 2-án, pénteken kezdi el a májusi nyugdíjak és szociális juttatások kézbesítését – közölte kedden a vállalat.

Május másodikától kézbesítik a jövő havi nyugdíjakat
2025. április 22., kedd

Lefelé módosította az IMF a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberi 3,3 százalékról 1,6 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.

Lefelé módosította az IMF a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését
2025. április 22., kedd

Tulajdonosváltás egy Romániában is jelen lévő banknál

A 4finance Group eladja a Romániában is jelen lévő bolgár TBI Bankot az Advent International amerikai befektetési alapnak.

Tulajdonosváltás egy Romániában is jelen lévő banknál