Fotó: Jakab Mónika
Míg korábban tabunak számított, ma már egyre több munkáltató hozza nyilvánosságra azt, hogy milyen fizetéseket adnak alkalmazottainak. Az egyik állásközvetítő portálon például jelenleg közel 10 000 álláshirdetésben van feltüntetve a kínált bér, és ezek egynegyedét kiskereskedelmi munkáltatók adták fel.
2023. április 14., 09:172023. április 14., 09:17
Az eJobs annak kapcsán adott ki közleményt csütörtökön a témában, hogy az Európai Parlament a napokban elfogadta a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóvá tételéről szóló irányelvet, amelynek célja elsősorban a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. Az állásközvetítő portál képviselői szerint az irányelv az utóbbi évek egyik legjelentősebb munkaerőpiaci intézkedése, amelynek hatásait a munkavállalók és a munkaadók is érezni fogják. Előbbiek évek óta várják a fizetések átláthatóvá tételét,
Az eJobs értékesítési igazgatója, Roxana Drăghici az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint rámutatott: már több mint egy éve beszélnek arról, hogy közeledik az idő, amikor a bérek nem lesznek bizalmasak. Ez sok pró és kontra véleményt szült, de most, hogy az irányelvet elfogadták, és határidőt szabtak meg a tagállamoknak a nemzeti jogrendjükbe való átültetésére, a munkáltatók kezdenek konkrét lépéseket tenni ebbe az irányba – nyomatékosította.
A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy az eJobs.ro platformon jelenleg fellelhető álláshirdetések közül csaknem 10 ezerben közlik a bért is. Ez a hirdetések mintegy 30 százalékát teszi ki.
A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi a cégek bértábláit. A szabályokat a nemek közötti fizetéseltérések felszámolási szándékával vezetik be.
Roxana Drăghici kiemelte: túl azon, hogy a munkáltatóknak kötelező módon alkalmazniuk kell majd az új előírásokat, a vállalatok tudatában vannak ezek pozitív hatásainak. Ide sorolta, hogy a kínált bér közzétételével csökken az álláshely betöltéséhez szükséges idő, mert a fizetés ismeretében az érdeklődők célzottan jelentkeznek, ugyanakkor a piaci átlagnál magasabb bért kínálók előnybe kerülnek.
„Adataink azt mutatják, hogy a kínált bért is feltüntető hirdetésekre 40 százalékkal többen jelentkeznek, mint a többire” – magyarázta. Hozzátette: eddig a kiskereskedelem, a szolgáltatások, a szórakoztatóipar (különösen a kaszinók és a szerencsejáték-szolgáltatók), az élelmiszeripar, a turizmus, a logisztika és a szállítás, valamint az outsourcing-szolgáltatások terén tevékenykedő vállalatok tanúsították a legnagyobb nyitottságot e tekintetben.
A turizmusban dolgozók átlagosan 3000 lejt keresnek havonta, a call centerekben dolgozók 3400 lejt, az értékesítéssel foglalkozók 3900 lejt. A logisztikában dolgozók nettó átlagfizetése 3700 lej, az élelmiszeriparban dolgozóké 3500 lej, a szállítás terén tevékenykedőké 4000 lej, a kaszinókban/szórakoztatóiparban dolgozóké 4200, az autóiparban dolgozóké pedig 4600 lej.
Az eJobs.ro-n jelenleg több mint 30 000 álláshirdetés érhető el, és havonta több mint 2 millió felhasználó veszi igénybe az állásplatform szolgáltatásait.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!