Fotó: 123RF
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
2023. január 18., 12:332023. január 18., 12:33
2023. január 18., 15:452023. január 18., 15:45
Kormányzati források a Profit.ro gazdasági portálnak elmondták, egyebek mellett azt szeretnék tisztázni, hogyan kell kiszámítani ezt az adót, egyebek mellett az üzleti forgalommal összefüggésben.
miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Azt azonban, hogy valóban így van-e, vagy mégis adózniuk kell, mostanáig senki nem tudta a bukaresti hatóságok részéről megmondani. A bukaresti pénzügyminisztérium közölte, azért fordult jogértelmezési kéréssel az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben, mert az extraprofitadóról (szolidaritási adóról) szóló rendelettel a kormány a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es számú uniós rendeletet ültette át a hazai jogrendbe.
Közlése szerint ennek az előírásnak az értelmezéséhez kérte az Európai Bizottság segítségét. Hozzátette: a kormány módosítani fog a sürgősségi rendeleten, ha az Európai Bizottság pontosításai ezt szükségessé teszik. Kérdésre válaszolva a román pénzügyminiszter leszögezte: nagyon biztos abban, hogy a sürgősségi rendelet hatálya kiterjed az OMV Petromra is, ezért a vállalatnak be kell fizetnie az extraprofitadót. Közölte azt is, hogy a kormány „néhány napon belül” választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Megszólalt ebben az ügyben Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki kedd este kijelentette: valamennyi vállalatnak extraprofitadót kell fizetnie, amelyet érint a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelet, illetve az előírásait a hazai jogrendbe ültető sürgősségi rendelet. Ez utóbbi jogszabály szerint az érintett energiavállalatoknak a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kell befizetniük idén az államkasszába.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője hétfőn úgy nyilatkozott, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem. Szerinte legtöbb két héten belül fény derül erre.
Ha viszont a válasz az olajipari társaságnak kedvez, a bukaresti kormány vagy a parlament még mindig módosíthatja a vonatkozó jogszabályt. A Profit.ro viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a törvény korábbi időszakokra vonatkozna, alkotmányossági kifogást emelhetnek ellene. Amúgy a gazdasági portál úgy számol, hogy az OMV Petromnak már a tavalyi év első három negyedében nagyjából 4 milliárd lejnyi szolidaritási adót kellene fizetnie a már befizetett 7,1 milliárd lejnyi adó és 7,5–8 milliárd lejnyi közvetett adó és illeték mellett.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
szóljon hozzá!