Fotó: 123RF
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
2023. január 18., 12:332023. január 18., 12:33
2023. január 18., 15:452023. január 18., 15:45
Kormányzati források a Profit.ro gazdasági portálnak elmondták, egyebek mellett azt szeretnék tisztázni, hogyan kell kiszámítani ezt az adót, egyebek mellett az üzleti forgalommal összefüggésben.
miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Azt azonban, hogy valóban így van-e, vagy mégis adózniuk kell, mostanáig senki nem tudta a bukaresti hatóságok részéről megmondani. A bukaresti pénzügyminisztérium közölte, azért fordult jogértelmezési kéréssel az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben, mert az extraprofitadóról (szolidaritási adóról) szóló rendelettel a kormány a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es számú uniós rendeletet ültette át a hazai jogrendbe.
Közlése szerint ennek az előírásnak az értelmezéséhez kérte az Európai Bizottság segítségét. Hozzátette: a kormány módosítani fog a sürgősségi rendeleten, ha az Európai Bizottság pontosításai ezt szükségessé teszik. Kérdésre válaszolva a román pénzügyminiszter leszögezte: nagyon biztos abban, hogy a sürgősségi rendelet hatálya kiterjed az OMV Petromra is, ezért a vállalatnak be kell fizetnie az extraprofitadót. Közölte azt is, hogy a kormány „néhány napon belül” választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Megszólalt ebben az ügyben Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki kedd este kijelentette: valamennyi vállalatnak extraprofitadót kell fizetnie, amelyet érint a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelet, illetve az előírásait a hazai jogrendbe ültető sürgősségi rendelet. Ez utóbbi jogszabály szerint az érintett energiavállalatoknak a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kell befizetniük idén az államkasszába.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője hétfőn úgy nyilatkozott, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem. Szerinte legtöbb két héten belül fény derül erre.
Ha viszont a válasz az olajipari társaságnak kedvez, a bukaresti kormány vagy a parlament még mindig módosíthatja a vonatkozó jogszabályt. A Profit.ro viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a törvény korábbi időszakokra vonatkozna, alkotmányossági kifogást emelhetnek ellene. Amúgy a gazdasági portál úgy számol, hogy az OMV Petromnak már a tavalyi év első három negyedében nagyjából 4 milliárd lejnyi szolidaritási adót kellene fizetnie a már befizetett 7,1 milliárd lejnyi adó és 7,5–8 milliárd lejnyi közvetett adó és illeték mellett.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!