Szijjártó: Bihar, Arad, Szatmár és Szilágy megye is profitálhat a kelet-magyarországi sikertörténetekből

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzésközpontja, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság nagyváradi szervezete, valamint a Romániai Vállalkozásokért Egyesület a Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota dísztermében szervezte meg a 2. Nagyváradi Gazdasági Konferenciát kedden. Az egybegyűlteket elsőként Böcskei László megyés püspök köszöntötte, hangsúlyozva, nem idegen egy püspöki palotától egy gazdasági konferencia, a gyönyörű barokk épületet megálmodó Patachich Ádám is a közösség szolgálatába állított intézményként képzelte el a palotát.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke eközben köszöntőjében azt emelte ki, hogy az immár 31. alkalommal megszervezett kulturális fesztivál, a Festum Varadinum kereteiben is van helye egy ilyen gazdasági konferenciának, hiszen „minden közösség sikeréhez hozzátartozik a vállalkozások sikere is”.

Első előadóként Cseke Attila fejlesztési miniszter azokat a területeket mutatta be az egybegyűlteknek, amelyeket az általa vezetett tárca menedzsel, azok kihívásaival és beruházási lehetőségeivel. Szó esett az Anghel Saligny programról, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében a fejlesztési tárca által kezelt projektekről. „Több ezer településen több ezer beruházás folyik. Iskolákat, kórházakat, utakat korszerűsítünk, műemléképületeket restaurálunk.

– fogalmazta meg a tárcavezető, aláhúzva: „a magyar közösségnek megéri, hogy az RMDSZ kormányon van”. „Közösségünk ügyei, Erdély fejlődése csak nekünk fontos. Nélkülünk az a sok ezer beruházás, amely közösségünket gyarapítja, amelyre a fejlesztési minisztérium biztosítja a finanszírozást, nem történhetne meg” – vélekedett a nagyváradi politikus.

Cseke a jóval kisebb összeggel működő, de a szívéhez nagyon közel álló bölcsődeépítési programról is értekezett, amelynek keretében 230 beruházásra van keret, s az első kisdedóvót már át is adták.

A második és a harmadik szalagvágás pedig a jelenlegi állás szerint Nagyváradon és Kézdivásárhelyen várható valamikor augusztus-szeptemberben.

A miniszter ugyanakkor kiemelten beszélt a területrendezési kódexnek jelenleg a parlament előtt lévő tervezetéről is, amelynek egyik legfőbb előnyeként azt említette, hogy teljes mértékben digitalizálják az építési engedélyek kibocsátást. Ennek köszönhetően megszűnnek a sorbanállások, ráadásul a kisebb építkezések esetében már nem is fog kelleni engedély, hanem elég lesz benyújtani a műszaki terveket a helyi önkormányzathoz.

Szigorú fellépést ígért ugyanakkor az illegális építkezésekkel szemben.

Szijjártó Péter előadását azzal indította, hogy olyan időszakot élünk meg, amelyet a gazdaságtörténeti tankönyvek majd sok-sok oldalon fognak taglalni. Hiszen soha nem fordult elő, hogy ilyen rövid idő alatt „kétszer is minden a feje tetejére álljon”, soha nem fordult elő, hogy az üzleti szférának ennyiszer mindent újra kellett terveznie.

Mint mondta, előbb a koronavírus-világjárvány, majd most a szomszédos országban kirobbant háború ilyen helyzet elé állított. A külgazdasági és külügyminiszter újfent hangsúlyozta, hogy a háború árát mindannyian megfizetjük, hiszen az egekben az infláció, drasztikusan megnövekedtek az energia- és az élelmiszerárak. „A brüsszeli szankciók előbb lábon, majd tüdőn lőttek minket” – fogalmazott a tárcavezető. Felrótta továbbá, „Európa elfogadta az amerikai kihívást”, hogy ki tud nagyobb segítséget nyújtani Ukrajnának.

Ebben a kontextusban kell sikeresnek maradni – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter. „A válságokra mi mindig magyar választ adtunk, és mindig erősebben kerültünk ki” – tette hozzá.

Szijjártó kiemelte: a beruházásokkal lehet megvédeni a munkahelyeket,

a 2022-es év pedig beruházási rekordot jelentett Magyarország számára, és ezt a rekordot 2023-ban most már egészen biztosan sikerül megdönteni.

A miniszter kiemelten beszélt az autóipari, ezen belül az elektromos autóipari beruházásokról, majd bejelentette: Magyarország és Románia közös gazdaságfejlesztési programot indít annak érdekében, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásokból a határ túloldalán is profitálhassanak.

– húzta alá. Mint mondta, ennek érdekében Magyarország és Románia közös programot indít, hogy a beszállítói láncok fejlesztése határon átívelő módon történhessen, és az új beruházások beszállítói hálózata ne ismerjen határt.

– hangsúlyozta. Szijjártó Péter stratégiai érdeknek nevezte a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődését, és üdvözölte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 29 százalékos növekedéssel elérte a 12 milliárd eurót, ami rekordnak számít. Illetve tudatta, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, és a román import is csúcsot döntött 2022-ben.

Mint hangsúlyozta: „a magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika”, és ezért a továbbiakban is fontos kormányzati célkitűzés lesz a határon túli magyar közösségek támogatása, amelyben a gazdasági pillér is lényeges.

Szijjártó Péter ugyanakkor a nagyváradi rendezvényen megerősítette: folytatni fogják a sikerre vitt erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 174 milliárd forint értékű beruházás valósult meg 88,5 milliárd forintos költségvetési támogatással.

– szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Konkrétumokat azonban nem említett.

A gazdasági konferencia folytatásaként kerekasztal-beszélgetést tartottak a vállalati finanszírozásokról Románia kormánya több RMDSZ-es államtitkárának a részvételével. Majd Vállalkozók őszintén címmel olyan üzletemberek vallottak életükről, vállalkozásukról, mint Darabont Sándor (Sadelli Kft.), Diószegi László (Diószegi Pékség), Nagy Károly ( Promelek XXI Rt.).