Szijjártó Péter és Donald R. Hoffman Excel Services Corporation atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Prágában
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Európában mára minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, amely helyzetben minden korábbinál világosabb, hogy szükség van atomenergiára az ellátás biztonságához és a zöld átmenethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
2022. szeptember 12., 14:272022. szeptember 12., 14:27
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 7. Prágai Nukleáris Ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy a nukleáris energia ne essen semmifajta korlátozás alá a szankciók miatt. Minden brüsszeli intézménynek, nemzeti hatóságnak és banknak tiszteletben kell tartania ezt az intézkedést, amelyet már a szankciók meghozatalakor világosan kimondtak.
– mondta.
„Magyarországon ebből a szempontból a nukleáris energia és a paksi beruházás kulcsfontosságú, így azok az intézmények, bankok vagy hatóságok, amelyek lassítják vagy akadályozzák a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését, gyakorlatilag Magyarország szuverenitását és energiaellátását sértenék meg” – szögezte le.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán mára Európában minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, alapvetően kérdőjeleződött meg a kontinens országainak ellátásbiztonsága.
Az okok között említette azt is, hogy
sok a hiányzó elem a szállítási infrastruktúrában, illetve a zöld átmenet szakmai ügy helyett politikai trenddé vált.
Aláhúzta, hogy utóbbi téma politikai kampány áldozatává vált, a szakmaiságot a különböző célkitűzések meghatározásával „politikai blöffök” váltották fel, valamint atomellenes megközelítés alakult ki a kontinensen a fukusimai katasztrófát követően.
A miniszter rámutatott, hogy az energia terén gyakorlatilag megszűntek a piaci körülmények Európában,
Szavai szerint ez tovább növeli az atomenergia jelentőségét, miután az függetlenebbé teszi az országokat a nemzetközi energiaárak „teljesen észszerűtlen alakulásától”, ezért Magyarország is arra törekszik, hogy mielőbb meg tudja növelni a paksi erőmű kapacitását.
„Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek” – fogalmazott.
„Nem lehetséges az európai zöld megállapodás végrehajtása nukleáris energia nélkül. (...) A környezet minden korábbinál világosabbá tette, hogy Európának egyértelműen szüksége van nukleáris energiára” – tette hozzá.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!