Szijjártó Péter és Donald R. Hoffman Excel Services Corporation atomenergetikai vállalat vezérigazgatója Prágában
Fotó: Facebook/ Szijjártó Péter
Európában mára minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, amely helyzetben minden korábbinál világosabb, hogy szükség van atomenergiára az ellátás biztonságához és a zöld átmenethez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
2022. szeptember 12., 14:272022. szeptember 12., 14:27
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 7. Prágai Nukleáris Ipari Kongresszuson hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy a nukleáris energia ne essen semmifajta korlátozás alá a szankciók miatt. Minden brüsszeli intézménynek, nemzeti hatóságnak és banknak tiszteletben kell tartania ezt az intézkedést, amelyet már a szankciók meghozatalakor világosan kimondtak.
– mondta.
„Magyarországon ebből a szempontból a nukleáris energia és a paksi beruházás kulcsfontosságú, így azok az intézmények, bankok vagy hatóságok, amelyek lassítják vagy akadályozzák a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítését, gyakorlatilag Magyarország szuverenitását és energiaellátását sértenék meg” – szögezte le.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrajnai háború és az arra adott szankciós válaszok nyomán mára Európában minden idők legsúlyosabb energetikai válsága jött létre, alapvetően kérdőjeleződött meg a kontinens országainak ellátásbiztonsága.
Az okok között említette azt is, hogy
sok a hiányzó elem a szállítási infrastruktúrában, illetve a zöld átmenet szakmai ügy helyett politikai trenddé vált.
Aláhúzta, hogy utóbbi téma politikai kampány áldozatává vált, a szakmaiságot a különböző célkitűzések meghatározásával „politikai blöffök” váltották fel, valamint atomellenes megközelítés alakult ki a kontinensen a fukusimai katasztrófát követően.
A miniszter rámutatott, hogy az energia terén gyakorlatilag megszűntek a piaci körülmények Európában,
Szavai szerint ez tovább növeli az atomenergia jelentőségét, miután az függetlenebbé teszi az országokat a nemzetközi energiaárak „teljesen észszerűtlen alakulásától”, ezért Magyarország is arra törekszik, hogy mielőbb meg tudja növelni a paksi erőmű kapacitását.
„Az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az energiatermelésnek” – fogalmazott.
„Nem lehetséges az európai zöld megállapodás végrehajtása nukleáris energia nélkül. (...) A környezet minden korábbinál világosabbá tette, hogy Európának egyértelműen szüksége van nukleáris energiára” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!