Fotó: Haáz Vince
A második negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok (munkanapok száma) szerint 8,08 százalékkal nőtt az első negyedévhez, illetve 14,38 százalékkal 2022 hasonló időszakához mérten – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2023. szeptember 04., 11:012023. szeptember 04., 11:01
A munkaerőköltségek a gazdaság minden ágazatában emelkedtek az előző negyedévhez mérten.
A legkisebb mértékben (3,97 százalék) az ingatlantranzakció ágazatában emelkedett a munkaerőköltség – közölte az Agerpres. A bérköltségek 8,07 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 8,32 százalékkal nőttek az előző negyedévhez mérten.
2022 hasonló időszakához viszonyítva szintén nőtt az óránkénti munkaerőköltség a gazdaság minden ágazatában. A legnagyobb mértékű növekedést az építőiparban (22,5 százalék), az adminisztratív jellegű szolgáltatások ágazatában (20,54 százalék), a villamos- és hőenergia, földgáz, meleg víz termelésének és szolgáltatásának ágazatában (18,07 százalék) és a szállítás és raktározás (17,94 százalék) ágazatában jegyezték.
A legkisebb mértékben (3,48 százalék) az egyéb szolgáltatási tevékenységek ágazatában valamint az egészségügy és a szociális gondozás területén (5,98 százalék) emelkedett a munkaerőköltség. 2022 hasonló időszakához viszonyítva a bérköltségek 14,38 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 14,34 százalékkal emelkedtek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!