Áram kell. Sebastian Burduja elmondta, további áramtermelési kapacitásokat keresnek
Fotó: Facebook/Sebastian Burduja
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt.
2024. július 15., 15:592024. július 15., 15:59
2024. július 15., 16:462024. július 15., 16:46
Sebastian Burduja közölte, a Transelectrica és az országos villamosenergia-rendszer diszpécserszolgálatának szakemberei, valamint az elosztóhálózat-üzemeltetők biztosították arról, hogy az országos villamosenergia-rendszer (SEN) egyensúlyát nem fenyegeti veszély a kánikula miatt, és nem áll fenn a nagy területeket érintő általános üzemzavarok kockázata.
Sajtótájékoztatóján Burduja – aki többek között erre a „hirtelen közbejött” találkozóra hivatkozva lemondta a részvételt az EU-s energiaügyi miniszterek hétfőn és kedden Budapesten zajló találkozóján – beszámolt arról, hogy részt vett a tartós hőség miatt összehívott nyári parancsnokság ülésén, amelyen tapasztalt szakemberek elmondták,
„A transzformátortelepeket és más berendezéseket gondosan karbantartják, és a terepen tartózkodó szerelőcsapatok gondoskodnak a meghibásodások lehető leggyorsabb elhárításáról. Teljes mértékben megbízom a Transelectrica és az országos villamosenergia-rendszer diszpécserszolgálatának szakembereiben, az elosztóhálózatok üzemeltetőiben.
Burduja szerint a tárcaközi ülés másik napirendi pontja az energiatermelésre- és fogyasztásra vonatkozott. Annak a lehetőségeit keresték, miként tudnák növelni a belföldi termelés mértékét, hogy ezzel arányosan csökkenjen az import.
Az utóbbi napokban sikerült mintegy 400 megawattal növelni a termelést, de további lehetőségeket keresnek. A vízerőművek termelésének növelését is számba veszik, figyelembe véve, hogy az aszályos időszak ellenére a víztározók töltöttségi szintje 80 százalék felett van. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy
A tárcavezető az Agerpres hírügynökség szerint beszámolt arról is, hogy a Transelectrica elhalasztott bizonyos hálózati munkálatokat, hogy a rendszer teljes kapacitáson működhessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!