Megmentőjére vár az egykor a társadalom felsőbb rétege által látogatott Maros megyei fürdő
Fotó: Szucher Ervin
Internetes hirdetési oldalak segítségével próbál túladni tulajdonosa a görgénysóaknai gyógyfürdőn. A lepusztult állapotba juttatott strand megvásárlása már nem prioritás az önkormányzat számára, Görgényoroszfalu polgármestere viszont fantáziát lát egy esetleges visszaállamosítási kísérletben.
2021. június 30., 08:182021. június 30., 08:18
Ami a Szászrégentől 10, Marosvásárhelytől 42 kilométerre fekvő Görgénysóakna büszkesége és kincsesbányája kellene hogy legyen, az sokkal inkább a falu szégyenévé vált. Legalábbis így jellemzi az évek óta pusztulásra ítélt sós fürdőt Ilie Tătar Chirilă, a települést is magában foglaló Görgényoroszfalu polgármestere.
A 2011-es népszámlálási adat szerint a 2888 lakosából alig 18 magyar nemzetiségűt számláló Maros megyei község elöljárója
Mint mondja, volt idő, amikor a polgármesteri hivatal 300 ezer eurót is felajánlott a telek tulajdonosának, csakhogy annak leszármazottjai az összeg kétszeresére tartottak igényt. Jelenleg a 600 ezerrel sem érnék be, a világhálón elérhető hirdetési oldalakon 750 ezerért vesztegetik a teljesen lepukkant állapotba került strandot.
– olvasható a tulajdonosok által megfogalmazott reklámszöveg. A csali részben igaznak számít, ugyanis a környéket már a bronzkorban lakták, majd a rómaiak is bányásztak sót a mai Görgénysóakna területén.
A települést először 1453-ban említik a dokumentumok mint a görgényszentimrei királyi birtok részét képező falut. Egy 1780-ban keltezett dokumentumban olvasható először a község jelenlegi területén levő felszíni só jelenlétéről. Egy 1854-es okirat több mint egytucatnyi sóskútról tesz említést. Egy 1847-es írásban az szerepel, hogy az 1840-es évek előtt már létezett berendezett fürdő, amely az egyik tárna beomlásával alakult ki. A 19. század végére Maros-Torda vármegye egyik legismertebb, kizárólag a társadalom felsőbb kategóriája által látogatott fürdőjévé nőtte ki magát.
A századforduló előtt az állami kincstár elzálogosította, majd egy marosvásárhelyi vállalkozónak, Grün Izsáknak adta el. Ő felújította, hétszobás belső fürdőt és 45 szobás lakóházat épített.
Az impériumváltást követő időszakban Mihai Algiu kezébe került, akit aztán 1948-ban államosítás címen a kommunista hatalom megfosztott tulajdonától.
Fotó: Szucher Ervin
A hosszas pereskedés ugyan véget ért, azonban Ilie Tătar Chirilă egy utolsó szalmaszálba kapaszkodva még mindig nem hajlandó letenni arról a tervéről, hogy visszaszerezze a fürdőt az államnak. A szociáldemokrata párti (PSD) polgármester óriási hibának tartja, hogy miután az 1990-es években a földosztó bizottság máshová mérte ki az örökösök földjét, 2000 után elődje mégis az eredeti helyszínen átadta a strand területét az Algiu család Kanadában, illetve az Egyesült Államokban élő fiainak.
A beruházó, a bukaresti Ion házaspár egészen komolyan vette a vállalkozói szerepét: két családi házat adott el, bankkölcsönt vett fel, és uniós pályázaton próbált meg további pénzösszegeket szerezni egy reumatológiai rehabilitációs kórház építésére. A jelen állás szerint pénz és strand nélkül maradt. Előbbiből még láthat valamit, amennyiben Algiuéknak sikerül eladniuk a fürdőt. A pénzügyi hatóság adatai szerint a fővárosi család cége utoljára 2009-ben termelt nyereséget, a következő esztendőt már veszteséggel zárta. Az Agroturism Gurghiu tizenegy éve már csak papíron létezik.
Ilie Tătar Chirilă azonban nem Corneliu Mihai Iont és feleségét, Meda Mărioarát sajnálja, hanem inkább a községházát és a település lakóit.
Ezért is állítja, hogy számára nem lefutott ügy a visszaszolgáltatás. Elismeri, hogy a strand valamikor az Algiu család tulajdona volt, azonban úgy véli, némi törvénytelenség csúszott a restitúciós folyamatba. „Még le kell ellenőriznem pár dolgot – mondja. Egy biztos: a községháza nem fog pénzt adni a strandért. Még akkor sem, ha 300 ezer euróért dobnák utánunk. Más beruházásokat futtatunk, a pályázatokhoz meg önrészre van szükség.”
A községgazda úgy tudja, az örökösök elővásárlási jogot ajánlottak a megyei önkormányzatnak, azonban elutasító választ kaptak.
Fotó: Szucher Ervin
„Na látja, mi lett ebből a mi kis szép fürdőnkből?!” – szólít meg egy helybéli idős férfi, amikor észreveszi, hogy a fakerítésen kívülről szemlélem a fürdőt. Liviu Fola készségesen mutatja, hol hiányoznak a lécek, és be lehet lépni a strand területére. Mint mondja, a falubeliek is ott járnak be, kiváltképpen az idősek, akiknek derékfájdalmuk fölülírja azt a veszélyt, amelyeket a medence deszkázatának a szétesése és a kiálló rozsdás szegek rejtegetnek. Az esőre álló égbolt azonban elővetíti, hogy aznap délután senki nem jön derekát, vállát, térdét kúrálni.
Mindössze két tehén legeli békésen a tó körüli félméteres füvet. Bár a só koncentrátumát illetően a görgénysóaknai tavacska nem vetekedhet a szovátai Rigó-tóval vagy a parajdi strand vizével, a literenkénti 150 gramm megfelelő a különböző betegségek kezelésére. Előnye, hogy a tó fenekéről iszapot lehet nyerni.
– véli Călin Dorgo nyugalmazott sportorvos. Az erdélyi sós tavak és azok gyógyhatásának jó ismerője szerint a településen és a környéken nagyot lendített volna, ha a bukaresti beruházóknak sikerül megépíteniük a strand szomszédságában a kezelőbázist és a rehabilitációs kórházat. Tiszta szerencse, állítja a marosvásárhelyi szakember, hogy a strandot bármennyire is elhanyagolják, a tó vize se nem tűnik el, se nem veszít minőségéből.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!