Az RMDSZ javaslata szerint a kisgazdák legfeljebb 15 sertést tarthatnak gazdaságukban.
Fotó: Makkay József
Az afrikai sertéspestisjárvány gyors terjedése miatt felmerült a romániai sertéságazat törvényi szabályozása, több szakminisztériumi tervezet készült, de a gazdaszervezetek ellenállása miatt egyiket sem fogadták el. Idén nyáron az RMDSZ nyújtott be törvénytervezetet, amely egyaránt szabályozná a kisgazdák tevékenységét és a nagy farmok működését, elfogadását azonban a nagyüzemi lobbi megakadályozta. Az ágazat helyzetét RMDSZ-es szakpolitikusokkal jártuk körül.
2021. december 15., 19:442021. december 15., 19:44
Romániában három éve jelentős károkat okoz az afrikai sertéspestis, ezért többször felmerült a sertéstartók „rendszabályozása”. A korábbi szociáldemokrata kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea rukkolt elő először az ötlettel, hogy kormányrendeletben szabályozza a kis- és nagyüzemi disznótartást, elképzeléseit azonban elmosta a 2019. decemberi parlamenti választás. Az ötlet azonban nem hevert sokáig parlagon, mert az agrártárca új vezetője, Adrian Oros hamar felkarolta elődje kezdeményezését.
A több hónapos cirkusz oldalvizén az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság is előrukkolt egy saját elképzeléssel, amely a nemzeti liberális (PNL) miniszter tervezetét kiegészítve szintén egyeduralkodó helyzetbe akarta juttatni az engedéllyel rendelkező, kereskedelmi disznófarmokat. Végül egyik elképzelésből sem lett jogszabály, Adrian Oros rendeletének elfogadását a több hónapos kormányválság akadályozta meg.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás: az állatvásárok szüneteltetése óta a kistermelők egyre nehezebb helyzetbe kerültek, de a nagy farmokat is megtizedelték a bevezetett karantén miatti korlátozások. Mivel az elhullott állatok után kifizetett kárpótlás egy része uniós pénzekből származik, az Európai Bizottság is sürgette Romániát, hogy szabályozza a sertéstartók működését, csökkentve ezzel a sertéspestis terjedését.
– nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás Romániában
Fotó: Veres Nándor
Az idén nyáron benyújtott törvénytervezet három csoportba sorolja a hazai sertéstartókat. Az első kategóriába a főleg önellátásra berendezkedő kisgazdák tartoznak, akik
– vagy ebben a létszámban malacozó kocát és a szaporulatát –, a felesleget pedig őstermelői engedéllyel tudnák értékesíteni. A második csoportba sorolták a piacra tenyésztő gazdákat, akik korlátlan mennyiségben hizlalhatnának disznókat és tenyészhetnének malacozó kocákat szigorú állatorvosi felügyelet mellett, a szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával.
Az RMDSZ törvényjavaslata szerint a kisgazdák kereskedelmi célú tevékenységéhez sem volna szükség jogi személyiségű vállalkozói háttérre:
Az állatokat az Országos Állatnyilvántartó Rendszerbe (SNIIA) kell regisztrálni, a sertések fülszámot kapnak. A fülszám az önellátó gazdaságok számára is kötelezővé válna.
A törvénytervezet harmadik kategóriájába tartoznak a jogi személyiségű háttérrel rendelkező sertésfarmok. A törvény ezek munkáját is segítené azzal az előírással, hogy amennyiben a településen vagy annak körzetében felüti a fejét az afrikai sertéspestis – és a farmon belül az állatok egészségesek –, az élőállat-forgalmazás korlátozása ne érintse a nagyüzemi sertésfarmot.
A kistermelők és a nagyüzemek békés egymás mellett élését szabályozó törvényjavaslat első körben elnyerte a román koalíciós pártok támogatását. Úgy tűnt, hogy a szenátus mezőgazdasági szakbizottságában lényegi módosítások nélkül megy át az előterjesztés, azonban szavazás előtt, az utolsó módosítások rendjén George Scarlat bizottsági elnök – a nemrég leköszönt liberális kormány mezőgazdasági államtitkára – váratlanul átszabta a törvénytervezetet. Javaslata szerint
A második kategóriába sorolt mezőgazdasági termelők évente maximum 15 sertést tenyészthetnének és forgalmazhatnának állategészségügyi felügyelet mellett. Mesterségesen megtermékenyített koca szaporulatát is felnevelhetik, de az állatlétszám nem haladhatná meg a 15 főt. A kereskedelmi céllal is működő kisgazdaságok kizárólag a megye határain belül értékesíthetnék a vágóállatokat.
A szenátusban átdolgozott törvénytervezet a korlátlan számú sertéstartás jogát csak az engedéllyel rendelkező farmok számára biztosítja. A mezőgazdasági szakbizottságból a szenátus plénuma elé került tervezetet többségi szavazattal elfogadták, de mivel ebben az esetben a képviselőház a döntéshozó kamara, az előterjesztés visszakerült a honatyák asztalára. Ezzel párhuzamosan román politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai nyomán a bukaresti média úgy állította be a történteket, hogy az RMDSZ honatyái akarják megszüntetni a háztáji sertéstartást, amit az RMDSZ az Agerpres hírügynökséghez a napokban eljuttatott részletes állásfoglalásában cáfolt.
Fotó: Makkay József
Könczei Csaba mezőgazdasági mérnök, háromszéki parlamenti képviselő szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a szenátusban megszavazott törvénytervezet. „Ez lehetetlen helyzetbe hozná a háztáji sertéstartókat, amely már rövid távon is a kisgazdaságok sertéshizlalásának felszámolásához vezetne. A módosításokról előzetes egyeztetés nem történt az RMDSZ szenátoraival. A nagyüzemi disznóhizlalásban érdekelt bizottsági elnök, George Scarlat gyakorlatilag saját szakállára módosította a törvénytervezetünk szövegét liberális kollégáinak hallgatólagos beleegyezésével” – magyarázta lapunknak Könczei Csaba.
Magyar Lóránd ugyanakkor kizártnak tartja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat mai, „kiherélt” formájában kerüljön elfogadásra. „Nem sietünk a parlamenti tárgyalással. Több visszajelzést kaptunk, hogy az RMDSZ eredeti javaslata jó, a szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter, Adrian Chesnoiu is ezt támogatja. Addig nem szabad napirendre tűzni a képviselőházban, amíg a törvénnyel kapcsolatban nincs egyértelmű koalíciós egyezség” – fogalmazott a Krónikának Magyar Lóránd, aki úgy vélekedett, a törvény valószínűleg jövő tavasszal kerül ismét napirendre, és ha elfogadják, 2022 nyarán jelenne meg a Hivatalos Közlönyben.
Az állatorvos végzettségű szatmári politikus szerint egyértelműen tetten érhető a nagyüzemek lobbija, hogy partvonalra, a megszűnés szélére taszítsák a romániai kisgazdaságokat. Az érdekeiket védő mezőgazdasági nagyvállalkozó, George Scarlat támogatásával szeretnék elérni, hogy a piacon ők maradjanak egyedül, ami az RMDSZ-politikus szerint nem fog sikerülni. Magyar csak olyan mezőgazdasági törvény elfogadásában látja a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből, amely mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára megélhetést biztosít.
Fotó: Makkay József
Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a sertéstartást szabályozó rendelkezésekről elterjedt számtalan hír zavart kelt a kisgazdák körében.
Az állatokat állatorvosi engedéllyel lehet forgalmazni, szállítani. Az országszerte bevezetett karanténintézkedések miatt azonban az élőállat-értékesítést az állategészségügyi hatóság nagyon megnehezítette, a kihágások hatalmas büntetéssel járnak. Az a jellemző, hogy a gazdák csak saját településükön belül tudják hízóikat értékesíteni, azt is jobbára illegálisan. Magyar Lóránd képviselő úgy véli, az ágazat működését szabályozó leendő törvény elfogadása biztonságot és kiszámíthatóságot jelent majd mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A helyi közigazgatásban meglevő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítását már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) az idei első hét hónapban 49.643 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – tájékoztatott kedden az intézmény.
Kijelölték a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út második, a Bihar megyei Nagyszalonta és az Arad megyei Kisjenő közötti szakaszának az építőjét. A 39,7 kilométeres gyorsforgalmi szakasz építését egy török–román cégtársulásra bízták.
Egy új napelempark építése zajlik Kisjenő határában, amely a tervek szerint már az ősz folyamán megkezdi működését. A több mint 50 hektáron elterülő fotovoltaikus „áramfarm” kapacitása mintegy 54 MW, évente pedig 70 GW villamosenergiát termel majd.
Több mint tízezer európai szálloda csatlakozik az amszterdami székhelyű Booking.com ellen indított kollektív perhez, hogy kártérítést kérjenek az online utazási iroda úgynevezett „legjobb ár” záradékának alkalmazása miatt elszenvedett veszteségekért.
Mintegy nyolcmilliárd lejjel nő az egészségbiztosítási rendszer költségvetése a rendszerbe befizető kategóriák kiterjesztése következtében – jelentette ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Horaţiu Remus Moldovan.
2024-ben az Európai Unió országai összesen 34,7 milliárd liter sört gyártottak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás