Kint is, bent is. A járványadatoktól függetlenül szeretnének működni a vendéglátósok
Fotó: Jakab Mónika
Segélykiáltást fogalmaztak meg kedden a romániai vendéglátók és szállásadók, akik azokban ágazatokban dolgoznak, amelyeket a legjobban sújtottak a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások – munkáltatói szövetségük a kormányhoz fordult a sürgős megoldásra váró gondjaikkal, kéréseikkel.
2021. április 13., 21:212021. április 13., 21:21
2021. április 13., 21:302021. április 13., 21:30
A Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetsége (FIO) elsőként azzal a kéréssel fordul a bukaresti kabinethez, hogy június elsejétől válasszák szét az ágazatot a járványügyi adatoktól, ne függjenek többé attól, hogy az egyes településeken ezer lakosra hány koronavírus-fertőzött jut, mivel úgy számolnak, akkorra a gazdasági szektorban dolgozók nagyjából 90 százaléka be lesz oltva Covid–19 ellen.
„A vendéglátóipar sorsdöntő pillanathoz érkezett. Miután elmaradt az ágazat megsegítése a lezárás után és egy éve korlátozzák a tevékenységét, a vállalkozói környezet számára nagyon fontos, hogy a nyitás a legjobb körülmények között történjen. Ennek jegyében támogatjuk, hogy a legbiztonságosabb körülmények között induljon újra az ágazat az országos oltási programnak köszönhetően. Ezzel egy időben
– idézte a FIO közleménye Corina Macrit, a munkáltatói szövetség elnökét.
A sajtóhoz eljuttatott dokumentum szerint a vendéglátásban érdekelt vállalkozók hét pontban fogalmazták meg kéréseiket. Ezek sorában az első, hogy nyitva tartásuk ne függjön a járványadatoktól,
A FIO azt javasolja, hogy az éttermek belső terei kapacitásuk 50 százalékában fogadhassanak vendégeket, egy asztalnál pedig ne ülhessen hatnál több személy. Egyúttal egy szigorú szabályrendszer kidolgozását is vállalják, ezek betartásának elmulasztása esetén pedig drasztikus bírság vagy a tevékenység felfüggesztése járna.
A HoReCa ágazat képviselői kérik továbbá, hogy legyen újra aktív az az intézkedés, ami révén a kormány állja a bruttó alapfizetés 41,5 százalékát azon alkalmazottak esetében, akik a kényszerszabadság után újra felveszik a munkát, és más, az alkalmazottak után járó kedvezmények igénybevételét is kérik párhuzamosan.
Ez az intézkedés állításuk szerint bátorítaná, hogy a szakképzett munkaerő itthon maradjon, és ezzel egy időben hozzájárulnak az úgynevezett szürke zóna kifehérítéséhez, mint ahogy segítené az ágazat kilábalását is a válságból és a minőségi szolgáltatásokat.
Ötödik pontként azt kérik, hogy legalább 50 százalékkal csökkentsék a rájuk vonatkozó helyi adókat és illetékeket a 2021-es és a 2022-es évre, továbbá azt szeretnék elérni, ha az általános forgalmi adó (áfa/TVA) a jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkenne a házhoz szállított élelmiszeripari termékek estében.
A vendéglátók munkáltatói szövetsége kéri továbbá az áfa-visszatérítés felgyorsítását, a hitelmoratórium meghosszabbítását is egészen addig, amíg felpörögnek az ágazat motorjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!