A román tárgyalódelegáció résztvevői a határmenti együttműködési megbeszéléseken
Fotó: Temes Megyei Tanács
A Temes megyei Csanád és a magyarországi Magyarcsanád között a második világháború idején lerombolt Maros híd újraépítéséről állapodott meg szombaton, Temesváron a román és magyar fél. A tárgyalásokon arról is egyezség született, hogy még idén állandó jelleggel megnyitják a román-szerb-magyar hármashatár térségében az Óbéba-Kübekháza határátkelőt.
2023. július 31., 14:512023. július 31., 14:51
2023. július 31., 15:532023. július 31., 15:53
A román-magyar határmenti együttműködés keretében szombaton a bukaresti szállításügyi és gazdasági minisztérium, az országos közútkezelő társaság (CNAIR), a Temes megyei tanács és a magyarországi Határrendészet küldöttsége találkozott Temesváron.
A bánsági megbeszéléseken két fontos infrastrukturális fejlesztési terv került terítékre: a Temes megyei Csanád és a magyarországi Magyarcsanád között újraépítendő közúti híd a Maroson, és a hosszú évek óta ,,jegelt” állandó határátkelő megnyitása a román-magyar-szerb hármashatárnál, a Triplex Confiniumnál Óbéba és Kübekháza között. A magyar-szerb oldalon – Kübekháza és Rábé között – 2019. októberében nyitották meg az állandó határátkelőt.
A bánsági megbeszélésen napirendre került a magyarországi szakemberek által tíz évvel ezelőtt elkészített hídterv is. Ennek kivitelezéséhez az Orbán-kormány részfinanszírozással járult volna hozzá, eddig azonban a román fél részéről nem volt érdemi fogadókézség. Ezt Alin Nica, Temes megyei tanácselnök is elismerte. A megyei tanács sajtószolgálata szerint
A második világháború idején megsemmisült Maros-híd pillérei még jól láthatók a folyó medrében. Tervek szerint az új híd a régi helyén épülne fel. A két ország között megnyíló új határátkelő a Bánság dél-nyugati régióját kötné össze az Arad és Szeged között húzódó M43-as autópálya-szakasszal.
Az eseményről beszámoló megyei tanácsi sajtószolgálat azonban arról nem tesz említést, hogy előreláthatóan mikorra készülne el az új Maros-híd.
A bánsági találkozón napirendre került az Óbéba és Kübekháza között évente egyszer megynyitásra kerülő határátkelő folyamatos működtetése is. Amint arról korábban beszámoltunk,
Ennek előzményeként a Szociáldemokrata Párt (PSD) három Temes megyei képviselője és a szerb kisebbség parlamenti képviselője 2019. decemberében törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentbe, amely arra kötelezte a román kormányt, hogy kezdeményezzen diplomáciai tárgyalásokat a magyar féllel az új nemzetközi határállomás létrehozásáról. A 2020. januárjában nagy többséggel elfogadott törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt óvást az alkotmánybíróságon. Az államfő szerint az új törvénnyel a parlament beavatkozott a kormány és az államelnöki intézmény hatáskörébe. Az alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak és a törvényt alkotmánysértőnek minősítette, ezzel a határátkelő megnyitása lekerült napirendről.
A hétvégi, bánsági találkozón egyezség született a román és magyar fél között az Óbéba és Kübekháza közötti határátkelőről is. A román kormány részéről ígéret született, hogy szeptemberben minisztériumközi megállapodással kap zöld utat Bukarestben az állandó határátkelő megnyitása.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!