Fotó: Veres Nándor
Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban élt 2020-ban – uniós viszonylatban itt volt a legmagasabb a tulajdonosi arány – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból.
2021. december 30., 10:302021. december 30., 10:30
Az Agerpres által idézett statisztika EU lakosságának 69,7 százaléka élt saját tulajdonú ingatlanban tavaly, ami enyhe csökkenést jelent a 2019-ben jegyzett 69,8 százalékhoz képest.
Élen jár e tekintetben Szlovákia (92%), valamint Magyarország és Horvátország (egyaránt 91%) is.
A statisztikák szerint Németország kivételével a többi tagállamban magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya a lakásukat bérlőkénél. Németországban a lakosság fele (50,4%) saját tulajdonú, míg a másik fele (49,6%) bérelt ingatlanban él. Az adatok azonban azt mutatják, hogy Németországban a tulajdonosok aránya évről évre csökken, a 2019-es 51,1 százalékról 2020-ra 50,4 százalékra mérséklődött, míg a bérlők aránya 48,9 százalékról 49,6 százalékra nőtt.
Alacsony a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya Ausztriában (55%) és Dániában (59%) is.
A tagállamok közül Írországban a legmagasabb a családi házban élők aránya, 92 százalék, míg Spanyolországban a lakosság 66 százaléka lakásban él.
Ezen a téren Málta áll a legjobban, ahol 2,3 szoba jut egy személyre, majd Belgium és Írország következik a sorban (2,1 az egy lakóra jutó szobák száma).
A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!