Fotó: Pixabay
Miközben európai uniós viszonylatban enyhén csökkent a háztartási elektromos energia átlagára 2020 első félévében a 2019-es esztendő hasonló időszakához képest, voltak olyan országok, ahol drágult a villamos energia – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közzétett adatokból.
2020. november 25., 07:432020. november 25., 07:43
2021. szeptember 10., 12:282021. szeptember 10., 12:28
Litvániában (13,6 százalék) Lengyelországban (12,9 százalék), Luxemburgban (10,5 százalék) és Romániában (9,1 százalék) regisztrálták a legnagyobb áremelkedést – idézi a most nyilvánosságra hozott adatsorokat az Agerpres hírügynökség.
Ugyanebben az időszakban saját nemzeti valutában számolva 16 tagországban csökkent az elektromos energia ára, a legnagyobb mértékben Hollandiában (mínusz 31 százalék), Lettországban (mínusz 12,8 százalék), Szlovéniában (mínusz 11,4 százalék), Svédországban (mínusz 10 százalék) és Észtországban (mínusz 8,9 százalék).
Az olcsóbbat választhatjuk – a villamos energia árának liberalizációjára készülve, decemberben valamennyi fogyasztó árajánlatot kap az villamosenergia-szolgáltatójától, és eldöntheti, marad vagy szerződést bont.
Fotó: Pixabay
A 2019 első féléve és 2020 első féléve közötti időszakban a saját nemzeti valutában számított legjelentősebb földgázár-csökkenés Lettországban (mínusz 29,4 százalék), Litvániában (mínusz 19,8 százalék), Svédországban (mínusz 16 százalék) és Portugáliában (mínusz 15,4 százalék) következett be.
A földgázárak Hollandiában (8 százalék), Franciaországban (7,3 százalék) és Horvátországban (5,2 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben.
Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.
a legmagasabbat pedig Hollandiában (10 euró/100 kWh), Svédországban (9,8 euró/100 kWh), Franciaországban (7,9 euró/100 kWh) és Dániában (7,5 euró/100 kWh).
Az Eurostat adatai szerint az adók és illetékek a lakosság által fizetett átlagos fogyasztói ár 40 százalékát tették ki a villamos energia és 33 százalékát a földgáz esetében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!