Ingyenesen lehet csatlakozni a gázhálózatra – Az energetikai szakemberek és a szolgáltatók szerint is elkerülhetetlen a drágítás

Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba •  Fotó: Kristó Róbert

Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba

Fotó: Kristó Róbert

Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.

Bíró Blanka

2020. október 14., 08:062020. október 14., 08:06

2021. szeptember 10., 12:162021. szeptember 10., 12:16

Elfogadta az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a gázhálózatra történő csatlakozás új szabályzatát, ami a háztartási fogyasztók számára ingyenességet és rövidebb határidőket szavatol. A szabályozásnak még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, ám mivel a törvény, ami alapján a szabályzat készült, már július óta érvényben van, az ingyenességet máris biztosítaniuk kell a szolgáltatóknak. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a 2020/155-ös számú törvény keretei között dolgozták ki a szabályzatot,

az ingyenesség mellett az is fontos elem, hogy az elmúlt években tapasztaltakhoz képest lerövidültek a határidők.

Erről a közvita során egyeztettek a szolgáltatókkal, akik végül elfogadták az új terminusokat, tehát nincs olyan határidő, amit ne lehetne tartani.

Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusban megjelent jogszabály előírja, hogy a háztartási fogyasztók a hálózattól való távolságtól függetlenül ingyen csatlakozhatnak, hasonlóképpen a szolgáltató köteles állni a csatlakozás költségeit azon ipari fogyasztók esetében is, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz. A lakossági fogyasztót legkésőbb 90 napon belül kell csatlakoztatni.

A puding próbája az evés, de panaszok máris vannak

Annak, aki be akarja vezetni a földgázt, kérést kell benyújtania a szolgáltatóhoz, mellékelve a tulajdonjogot igazoló dokumentációt, erre választ kap, majd a határidőt betartva meg kell történnie a csatlakozásnak – vázolta a folyamatot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta,

a gyakorlatban derül majd ki, miként fog ez működni, egyértelmű, hogy nem lesz egyszerű, hiszen az elosztóvállalatok becslése szerint az igények 20–25 százalékos növekedésére számítanak.

A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy mindazoknak, akik a 2020/155-ös törvény júliusi megjelenése után kapták meg a csatlakozási engedélyt, ám még nem kötötték meg a szerződést, már nem kell kifizetniük az engedélyben előírt költségeket. Akik viszont a jogszabály júliusi megjelenése előtt aláírták a megállapodást, hiába nem történt meg a csatlakozás, már nem kapják vissza a pénzüket. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint viszont

már most egyre több panasz érkezik a hatósághoz, hogy az elosztók nem alkalmazzák a jogszabályt,

továbbra is próbálnak csatlakozási összegeket kiszámlázni, vagy szerződést kötni. „Ezeket mind kivizsgáljuk” – szögezte le az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Erőfeszítés a szolgáltatók részéről

Hangsúlyozta egyúttal: a vállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy betartsák a törvényt, ám el kell fogadniuk, hogy az új jogszabály az évek óta felgyűlt elégedetlenségek következménye, és javítaniuk kell a szolgáltatásaik minőségén.

Elindult a folyamat, menet közben még van lehetőség és nyitottság arra, hogy a tapasztalatok alapján alakítsák, javítsák a szabályzatot.

Az ingyenességet és a törvény által előírt határidőket mindenképpen be kell tartani, abban tudnak segíteni, hogy például gyorsítják az amortizációt, vagy jóváhagyják szükség szerint a beruházási tervek módosítását, hogy tudjanak összegeket átcsoportosítani a csatlakozási költségekre – ecsetelte a szakember.

Elmondása szerint a hatóság szempontjából az lenne ideális, ha megtartanák a jelenlegi fejlesztési terveiket, amiket a hatóság felé vagy a koncessziós szerződések alapján vállaltak, és pluszberuházási költségeket különítenének el a csatlakozási pontok kiépítésére, ám ezt ebben a formában nehéz kivitelezni. Ezek után pontszerűen egyeztetnek a vállalatokkal, hogy mekkora pluszösszegeket tudnak erre a célra mozgósítani, ha ez nem elég, akkor honnan lehet elvenni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a rendszerbiztonság ne sérüljön, azok a beruházások, melyek biztosítják a rendszer stabilitását, tehát a régi vezetékek cseréje, karbantartása, semmiképpen ne maradjanak el. Az új kötelezettségeket nem lehet ennek a rovására teljesíteni, mondta az alelnök.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A végén úgyis a fogyasztó fizet

Amint arról korábban írtunk, Nagy-Bege Zoltán is azt vetíti előre, hogy a vállalatok a csatlakozás költségeit beleszámolják majd a szállítási, illetve az elosztói díjba, ami mindenképpen áremelést eredményez majd. A drágítás mértékét még nem tudta megbecsülni, ugyanakkor meglátása szerint

vitatható, mennyire korrekt a jogszabály, hiszen a jelenlegi fogyasztók megfizették már a rácsatlakozási díjat, esetükben az nem volt ingyenes, viszont az ő tarifáik is emelkedni fognak, tehát ők fizetik meg az újak csatlakozási költségeit.

korábban írtuk

Megfizettetik a fogyasztókkal az „ingyenességet”: áremelést eredményezhet a gázhálózatra való díjmentes csatlakozás
Megfizettetik a fogyasztókkal az „ingyenességet”: áremelést eredményezhet a gázhálózatra való díjmentes csatlakozás

Robbanásszerűen megnő az elkövetkező időszakban a földgázhálózatra való csatlakozást igénylők száma, miután törvény kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ingyen engedjenek hozzáférést a hálózathoz a fogyasztóknak.

Ennél durvábban fogalmazott a bukaresti hírtelevízióknak Răzvan Nicolescu volt energetikai miniszter, aki rámutatott: „Mi, a többi fogyasztó fizetjük meg, ha valaki a domb tetején levő házát csatlakoztatni akarja, és az 5 millió euróba kerül. Nem beszélve arról, hogy a földgáz szennyező. A fenntartható rendszerekre, például napelemek szerelésére kellene ingyenességet biztosítani.” Az exminiszter úgy látja, hogy a döntéshozók „az oroszok karjaiba lökik Románia lakosságát”, hiszen a gázhálózat bővítése növeli Románia függőségét Oroszországtól, a hazai készletek ugyanis végesek.

Legtöbb egyszázalékos lehet a drágulás?

Áremelkedésre számít az intézkedés nyomán Niculae Havrileţ, a gazdasági minisztérium államtitkára is, de a becslései szerint

a drágulás nem lesz nagyobb egy százaléknál.

Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár arról beszélt, hogy minden háztartási és ipari fogyasztó között megoszlanak a költségek, így az valójában elenyésző áremelkedést eredményez, 0 és 1 százalék között. „Ez egy nagyon jó intézkedés, hogy mindenki, a sérülékeny kategóriába tartozók is rácsatlakozhassanak a hálózatra” – fogalmazta meg az államtitkár.

Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy az elosztóvállalatok a csatlakozást és a hálózatok bővítését is finanszíroznák.

Idézet
Ha egy közigazgatási egység tervbe vette a gázhálózat kibővítését, az elosztóvállalatnak azt be kell vennie a következő évi fejlesztési tervébe”

– részletezte a kormány képviselője. Közben a szolgáltatók képviselői arról beszélnek, hogy a hatóságok hálózatbővítésre vonatkozó tervei mellőzik a gazdasági szempontokat, a költségek pedig mindenképpen megmutatkoznak a számlán.

A román sajtó felidézi Eric Stab, az Engie Románia vezérigazgatójának szeptemberi nyilatkozatát, aki a Manole Mester balladájához hasonlította a hálózatbővítésre vonatkozó elképzeléseket. „Óvatosnak kell lennünk, nehogy a jó szándék önfeláldozáshoz vezessen. A hálózat bővítése jó szándékú elgondolás, ám úgy kell kivitelezni, hogy közben ne áldozzuk fel magunkat” – mondta akkor Eric Stab.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Megnyílt az ország első napelemeket újrahasznosító üzeme

Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.

Megnyílt az ország első napelemeket újrahasznosító üzeme
2025. április 04., péntek

A belföldön utazók tartják életben a romániai turizmust

Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.

A belföldön utazók tartják életben a romániai turizmust
2025. április 04., péntek

Meghaladja a 3000 lejt az átlagnyugdíj a teljes öregségi juttatásban részesülők körében

Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Meghaladja a 3000 lejt az átlagnyugdíj a teljes öregségi juttatásban részesülők körében
2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik