Mi fizetjük meg. A csatlakozás költségeit beleszámolhatják a szállítási, illetve az elosztói díjba
Fotó: Kristó Róbert
Nagyjából egy százalékkal drágulhat a földgáz ára azt követően, hogy ingyenessé vált a lakosság – és bizonyos körülmények mellett a vállalatok – csatlakoztatása a földgázhálózatra – vallják a szakemberek.
2020. október 14., 08:062020. október 14., 08:06
2021. szeptember 10., 12:162021. szeptember 10., 12:16
Elfogadta az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) a gázhálózatra történő csatlakozás új szabályzatát, ami a háztartási fogyasztók számára ingyenességet és rövidebb határidőket szavatol. A szabályozásnak még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, ám mivel a törvény, ami alapján a szabályzat készült, már július óta érvényben van, az ingyenességet máris biztosítaniuk kell a szolgáltatóknak. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke lapunknak elmondta, a 2020/155-ös számú törvény keretei között dolgozták ki a szabályzatot,
Erről a közvita során egyeztettek a szolgáltatókkal, akik végül elfogadták az új terminusokat, tehát nincs olyan határidő, amit ne lehetne tartani.
Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusban megjelent jogszabály előírja, hogy a háztartási fogyasztók a hálózattól való távolságtól függetlenül ingyen csatlakozhatnak, hasonlóképpen a szolgáltató köteles állni a csatlakozás költségeit azon ipari fogyasztók esetében is, amelyek 2500 méternél közelebb vannak a gázhálózathoz. A lakossági fogyasztót legkésőbb 90 napon belül kell csatlakoztatni.
Annak, aki be akarja vezetni a földgázt, kérést kell benyújtania a szolgáltatóhoz, mellékelve a tulajdonjogot igazoló dokumentációt, erre választ kap, majd a határidőt betartva meg kell történnie a csatlakozásnak – vázolta a folyamatot Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta,
A szakember ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy mindazoknak, akik a 2020/155-ös törvény júliusi megjelenése után kapták meg a csatlakozási engedélyt, ám még nem kötötték meg a szerződést, már nem kell kifizetniük az engedélyben előírt költségeket. Akik viszont a jogszabály júliusi megjelenése előtt aláírták a megállapodást, hiába nem történt meg a csatlakozás, már nem kapják vissza a pénzüket. Nagy-Bege Zoltán elmondása szerint viszont
továbbra is próbálnak csatlakozási összegeket kiszámlázni, vagy szerződést kötni. „Ezeket mind kivizsgáljuk” – szögezte le az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke.
Fotó: Pinti Attila
Hangsúlyozta egyúttal: a vállalatoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy betartsák a törvényt, ám el kell fogadniuk, hogy az új jogszabály az évek óta felgyűlt elégedetlenségek következménye, és javítaniuk kell a szolgáltatásaik minőségén.
Az ingyenességet és a törvény által előírt határidőket mindenképpen be kell tartani, abban tudnak segíteni, hogy például gyorsítják az amortizációt, vagy jóváhagyják szükség szerint a beruházási tervek módosítását, hogy tudjanak összegeket átcsoportosítani a csatlakozási költségekre – ecsetelte a szakember.
Elmondása szerint a hatóság szempontjából az lenne ideális, ha megtartanák a jelenlegi fejlesztési terveiket, amiket a hatóság felé vagy a koncessziós szerződések alapján vállaltak, és pluszberuházási költségeket különítenének el a csatlakozási pontok kiépítésére, ám ezt ebben a formában nehéz kivitelezni. Ezek után pontszerűen egyeztetnek a vállalatokkal, hogy mekkora pluszösszegeket tudnak erre a célra mozgósítani, ha ez nem elég, akkor honnan lehet elvenni. Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a rendszerbiztonság ne sérüljön, azok a beruházások, melyek biztosítják a rendszer stabilitását, tehát a régi vezetékek cseréje, karbantartása, semmiképpen ne maradjanak el. Az új kötelezettségeket nem lehet ennek a rovására teljesíteni, mondta az alelnök.
Fotó: Pinti Attila
Amint arról korábban írtunk, Nagy-Bege Zoltán is azt vetíti előre, hogy a vállalatok a csatlakozás költségeit beleszámolják majd a szállítási, illetve az elosztói díjba, ami mindenképpen áremelést eredményez majd. A drágítás mértékét még nem tudta megbecsülni, ugyanakkor meglátása szerint
Robbanásszerűen megnő az elkövetkező időszakban a földgázhálózatra való csatlakozást igénylők száma, miután törvény kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ingyen engedjenek hozzáférést a hálózathoz a fogyasztóknak.
Ennél durvábban fogalmazott a bukaresti hírtelevízióknak Răzvan Nicolescu volt energetikai miniszter, aki rámutatott: „Mi, a többi fogyasztó fizetjük meg, ha valaki a domb tetején levő házát csatlakoztatni akarja, és az 5 millió euróba kerül. Nem beszélve arról, hogy a földgáz szennyező. A fenntartható rendszerekre, például napelemek szerelésére kellene ingyenességet biztosítani.” Az exminiszter úgy látja, hogy a döntéshozók „az oroszok karjaiba lökik Románia lakosságát”, hiszen a gázhálózat bővítése növeli Románia függőségét Oroszországtól, a hazai készletek ugyanis végesek.
Áremelkedésre számít az intézkedés nyomán Niculae Havrileţ, a gazdasági minisztérium államtitkára is, de a becslései szerint
Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár arról beszélt, hogy minden háztartási és ipari fogyasztó között megoszlanak a költségek, így az valójában elenyésző áremelkedést eredményez, 0 és 1 százalék között. „Ez egy nagyon jó intézkedés, hogy mindenki, a sérülékeny kategóriába tartozók is rácsatlakozhassanak a hálózatra” – fogalmazta meg az államtitkár.
Mint hangsúlyozta, azt szeretnék, hogy az elosztóvállalatok a csatlakozást és a hálózatok bővítését is finanszíroznák.
– részletezte a kormány képviselője. Közben a szolgáltatók képviselői arról beszélnek, hogy a hatóságok hálózatbővítésre vonatkozó tervei mellőzik a gazdasági szempontokat, a költségek pedig mindenképpen megmutatkoznak a számlán.
A román sajtó felidézi Eric Stab, az Engie Románia vezérigazgatójának szeptemberi nyilatkozatát, aki a Manole Mester balladájához hasonlította a hálózatbővítésre vonatkozó elképzeléseket. „Óvatosnak kell lennünk, nehogy a jó szándék önfeláldozáshoz vezessen. A hálózat bővítése jó szándékú elgondolás, ám úgy kell kivitelezni, hogy közben ne áldozzuk fel magunkat” – mondta akkor Eric Stab.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
1 hozzászólás