Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
A gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába ebben a szezonban, ezzel az ország a második legjelentősebb exportpiacnak számított az ukrán búza számára Spanyolország (3,3 millió tonna) után – közölte az Economica.net gazdasági portál az ukrán vámhatóságtól származó adatokat ismertetve.
2024. február 19., 21:432024. február 19., 21:43
2024. február 19., 22:122024. február 19., 22:12
A tavaly július 1-jén kezdődött piaci évben az ukrán búzaexport az előző szezonhoz képest 4 százalékkal 10,3 millió tonnára csökkent. A búzaexport célországai között Egyiptom (788 ezer tonna), Pakisztán (696 ezer tonna) és Törökország (615 ezer tonna) következik a sorban – ismertette az MTI. A februári ukrán búzaexportot részletező adatok között Románia már nem jelenik meg, a legfontosabb célországok Pakisztán, Egyiptom, Tunézia és Törökország. Az eredetileg a londoni Agricenzus.com szakportálon közzétett adatsor szerint
A kukoricaexportnál a legnagyobb mennyiségeket Spanyolországba (3,3 millió tonna), Kínába (1,8 millió tonna), Olaszországba (1,65 millió tonna) és Hollandiába (1,15 millió tonna) szállították.
A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.
Románia tavaly ősszel engedélyhez kötötte, és azóta elvileg csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. A bukaresti mezőgazdasági tárca az intézkedést akkor azzal indokolta, hogy – bár az EU szolidaritási folyosóit elvileg a világ élelmiszerbiztonságára hivatkozva nyitották meg – a más piacokra szánt ukrán mezőgazdasági termékekre adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy a kereskedők jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek. Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – mutatott rá a román mezőgazdasági tárca.
Mint ismert, januárban az ország több pontján három héten keresztül munkagépeikkel felvonulva forgalomlassítással tüntettek a gazdák, egyebek mellett az országon áthaladó ukrán gabonaexport őket érintő következményei ellen. Marcel Ciolacu miniszterelnök ennek kapcsán többször úgy nyilatkozott: Románia kizárólag a tranzitot engedélyezi, október óta „egyetlen szem ukrán búza” sem maradt az országban.
Marcel Ciolacu kormányfő péntek este Szatmárnémetiben kijelentette, hogy Románia továbbra is biztosítja az ukrán gabona tranzitját, de nem engedi, hogy a termék az ország területén maradjon. Ezt a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek viszont cáfolják.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
szóljon hozzá!