Fotó: Jakab Mónika
Románia a 27. helyen áll abban a globális kitekintésű rangsorban, melyben többtucatnyi ország nettó minimálbérének növekedési arányát hasonlítják össze. Bár az emelkedés nem elhanyagolható, az annál is nagyobb infláció miatt a minimálbérből élőknek rosszabb, mint ezelőtt egy évvel.
2024. január 29., 21:242024. január 29., 21:24
Az elemzést a Picodi nemzetközi e-kereskedelmi platform készítette. A lengyel székhelyű, elsősorban kuponokról és kedvezménykódokról, pénzvisszatérítési szolgáltatásáról ismert vállalkozás romániai kirendeltségének tájékoztatása szerint 67 országban vizsgálták meg a minimálbér összegét, az egy év alatt tapasztalt változásokat. Mégpedig a nettó összeget vették górcső alá, hiszen országonként változik, hogy mekkora az eltérés a bruttó, illetve a kézbe kapott összeg között: a különbség néhány százaléktól indul, miközben Romániában 37 százalék.
A vizsgált országok túlnyomó többségében változott az összeg 2023 januárjához képest. A legnagyobb növekedést Argentínában (138%) és Törökországban (100%), jegyezték, itt azonban tudni kell, hogy a két állam óriási inflációval küszködik. A legkisebb arányú emelést Franciaországban (3,4%), Németországban (2,8%) és Thaiföldön (2,5%) alkalmazták, miközben néhány országban befagyasztották az összeget.
Az uniós valutába átszámolva a 2024. január elsejétől érvényes összeg 418 euró, ami alacsonyabb, mint a 15 százalékos növekedéssel 464 eurós szintet elérő Magyarországon, és jóval kisebb, mint például Szlovákiában (616), Görögországban (667), Csehországban (671), Horvátországban (677), Litvániában (708), Lengyelországban (729) és Észtországban (763), viszont magasabb, mint a 19,6 százalékos emelkedéssel is csak 370 eurót kínáló Bulgáriában.
Az első harminc ország a minimálbér-növekedés mértékét tekintve, jobbról a jelenlegi összegek
Fotó: Picodi.com
Bár a romániai minimálbér-emelés mértéke messze nem elhanyagolható, az elemzésben azzal is összehasonlítják, hogyan változott egy év alatt az alapélelmiszereket tartalmazó „fogyasztói kosár” havi ára, aminek beszerzése tápanyagérték tekintetében nélkülözhetetlennek mondható. Az elemzők tejet (10 liter, 68,10 lej), kenyeret (10 darab 500 grammos, 53 lej), rizset (1,5 kg, 11,75 lej), tojást (20 db., 24,25 lej), sajtot (1 kg, 38,50 lej), húst (6 kg, 227,37 lej), gyümölcsöt (6 kg, 37,64 lej) és zöldséget (8 kg, 42,79 lej) „pakoltak” a kosárba.
Így 503,40 lejes havi összköltség jött ki, ami 17,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábban hasonlóképpen összeállított „menü” ára. Ez a 2079 lejes jelenlegi minimálbér 24,2%-át teszi ki, miközben egy évvel korábban ugyanez az arány 22,5%-os volt. Tehát ez azt jelenti, hogy
A Picodi nemzetközi összehasonlításából kiderül, az alapvető fogyasztói kosarat az Egyesült Királyságban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Új-Zélandon a legkönnyebb megvásárolni, ahol az összeg a minimálbér kevesebb mint egytizedét teszi ki. E tekintetben a 24,2%-os aránnyal szereplő Románia a 36. helyen áll a 67 vizsgált ország között, nem sokkal a 23,9%-os aránnyal 34. Magyarország mögött.
Ugyanakkor számos országban sokkal rosszabb a helyzet: a sereghajtók között található Örményországban 78,7, Üzbegisztánban pedig 96,1 százalékos az arány, Nigériában pedig a minimálbér nem is elég arra, hogy kielégíthetők legyenek a legalapvetőbb szükségletek (116,5).
Visszatérve a romániai összegre: Marcel Ciolacu kormányfő decemberben azt ígérte, idén július elsején ismét nő a minimálbér, mégpedig a mostani bruttó 3300-ról várhatóan 3700 lejre.
Jövőre biztosan nőni fog az országos minimálbér – jelentette be Marcel Ciolacu a csütörtök esti kormányülés elején.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!