Az idei nagy erősségű romániai földrengések nyomán megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma
Fotó: Facebook/INCDFP
A februári törökországi-szíriai katasztrófa, majd a nem sokkal utána bekövetkezett Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is. Viszont az átlag így is alacsony, ráadásul megtörténhet, hogy a hirtelen félelem szülte elővigyázatosság nem bizonyul tartósnak. Ugyanis például hiába követeltek nemrég emberéletet is az árvizek, az élő kötvények száma – törvényi kötelezettség ide vagy oda – máris csökkenésnek indult. Összeállításunkban az egyre sűrűbben jelentkező természeti csapások láttán egyre elengedhetetlenebb lakásbiztosításokat járjuk körül.
2023. július 20., 10:002023. július 20., 10:00
Idén februárban a természeti csapásoktól való félelem vette át a „főszerepet” az energiaválság ellenére valahogy letudott tél, illetve az elhúzódó, emiatt sajnos „megszokottá” váló ukrajnai háború okozta mindennapi aggodalmaktól Romániában. A szörnyű törökországi-szíriai katasztrófa, majd a Gorj megyei és a júniusi Arad megyei, Erdély-szerte, határon túl is érzékelt földmozgások szokatlanul nagy erőssége alaposan ráijesztett a közvéleményre, hogy közben az elmúlt hetekben – a sajnos itthon és külföldön is rendszerint előforduló – árvizek okozzanak riadalmat.
A katasztrófahelyzet, illetve annak „tapintható” közelsége rendszerint ráébreszti az embereket arra, mennyire fontos az elővigyázatosság, ez pedig a lakásbiztosítások piacán is éreztette hatását.
Bizonyára mindez annak is betudható, hogy a romániai földmozgások szerencsére nem okoztak súlyos károkat, és egyelőre az árvizek is csak itt-ott, helyi szinten pusztítottak nálunk (igaz, emberéletet is követelve).
Villámárvíz öntötte el vasárnap az Arad megyei Solymosbucsát; egy, az áradás után eltűntnek nyilvánított személyt holtan találtak meg a házától mintegy öt kilométerre.
Ám a figyelmeztető jelek éppen elég okot adnak arra, hogy a polgárok felelősségteljesen tekintsenek a jövőbe – arról nem is beszélve, hogy törvény is kötelezi őket erre. Amit persze nem tartanak be.
A Kolozs megyei Tordaszentlászló RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István például a minap a községben pusztító árvíz kapcsán a Krónikának úgy fogalmazott, a kötelező lakásbiztosítás ellenőrzése szerinte nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik: sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.
Jelentős károkat okozó árvíz sújtotta a Kalotaszeg peremvidékén fekvő Tordaszentlászló község falvait. A felhőszakadás miatt keletkezett ár utakat mosott el, zöldségeskerteket és mezei szántóterületet tett tönkre, és több tíz lakás pincéit árasztotta el.
Pedig a 2008/260-as számú törvény másfél évtizede létezik, és bő egy évtizede lejárt a türelmi határidő is, melyet az alkalmazási módszertan elfogadásának szokásos halogatása miatt tologattak. A jogszabályban pedig világosan leírják: az évente kötelezően fizetendő biztosítási díj rendezésének elmaradása kihágásnak minősül, amelyet a polgármesternek vagy az általa felhatalmazott hivatalos személynek kell megállapítania, és az 100–500 lej közötti pénzbüntetést is neki kell kirónia.
Elvitte az ár a két székelyföldi kistérség, Erdővidék és Sepsiszék közötti közúti kapcsolatot is biztosító hidat a Kovászna megyei Nagyajtán – mondta el az MTI-nek vasárnap Bihari Edömér polgármester.
Mégpedig 2010 óta, amikor a gyakorlatban is bevezették a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. Az összegeket a természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) kezeli, amelyet anno 12 magántársaság hozott létre a törvény előírásai értelmében.
A biztosítás három természeti csapás: árvíz, földcsuszamlás és földrengés által okozott károk esetén használható fel. Ugyanakkor a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót, ami egy pusztító természeti csapás esetén csak a károk töredékét fedezheti, főleg a drága nagyvárosi ingatlanok esetében.
A természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) honlapján néhány kattintással bárki ellenőrizheti, van-e érvényben lévő kötelező lakásbiztosítása. Néhány személyes adat megadása után a rendszer e-mailben küld választ, meglévő kötvény esetén jelezve a számát, érvényességi határidejét, illetve hogy melyik társaság bocsátotta ki. A PAID honlapján online is meg lehet kötni a biztosítást, ugyanakkor felsorolják az immár 17 együttműködő társaságot is.
Eközben nemrég a parlament asztalára került egy, a 2008/260-as törvényt módosító tervezet, mely szerint a kötelező lakásbiztosítás díja 100 lejről 130 lejre emelkedik, viszont a természeti katasztrófák kártérítési összege 20 ezer euró marad. Arra a felvetésre, hogy 20 000 euróból nem lehet kijavítani egy természeti katasztrófában megsérült ingatlan tartószerkezetét, Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke áprilisban azt válaszolta: „ezért kell fakultatív biztosítást is kötni a lakásra”; a kötelező lakásbiztosítás kártérítési összege csak a szükségszerű minimális segítséget nyújtja, és a kölcsönösség elvén működik – tette hozzá.
Aztán február végén az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége (UNSAR) azt közölte, hogy az azt megelőző három hétben átlagosan 170 százalékkal megnőtt a kiadott lakásbiztosítási ajánlatok száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az azonban még kérdéses volt, hogy hány esetben lett az ajánlatból szerződés. Hozzátették: 2023 elején az összesen 9,6 millió lakásból mintegy 7,8 millió nem volt biztosítva. Bár a földrengés az egyik olyan kockázat, amelytől a romániaiak a leginkább féltik az otthonukat, megerősítették, hogy országos szinten a lakások csupán 20 százaléka rendelkezett kötelező biztosítással, fakultatív biztosítása pedig a lakások alig 17 százalékának volt. Utóbbinak előfeltétele a kötelező biztosítás megléte.
A PAID honlapján közölt statisztikák szerint februárban – a török-szíriai, illetve a Gorj megyei földmozgások nyomán – valóban meredeken növekedésnek indult a lakásbiztosítások száma, majd szinttartás következett, hogy júniusban – az Arad megyei epicentrumú földrengés után – ismét szökjön egyet a görbe, a június 21-én jegyzett, 1 978 290 kötvényt jelentő rekordig.
A kötelező lakásbiztosítások számának alakulása 2023-ban
Fotó: Paid.ro/képernyőmentés
Nemrég a Bukarestben székelő Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja is arról tájékoztatta lapunkat, hogy a természeti csapások „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma. Kiemelte: annak ellenére is nagyon alacsony, hogy ez törvényileg kötelező és betartatása a polgármesteri hivatalokra hárul. Azonban a szakértő megerősítette: ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.
Szerinte az emberek sok helyen abban reménykednek, hogy természeti katasztrófa esetén „majd segít az állam”, és felhozta azt a romániai mentalitást is, hogy „velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk” az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó éghajlat, időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani.
A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.
Eközben például az európai éllovasok között szereplő Magyarországon 75 százalékos a lefedettség – az anyaországban inkább az ingatlanok alulbiztosítottsága jelent gondot, azaz a régi fedezet zömében nincs a lakások időközben megemelkedett értékéhez igazítva.
A kötelező lakásbiztosítás árvízkárok esetén is besegíthet
Fotó: Kovászna megyei prefektúra
Mindez igaz lehet sok romániai ingatlanra is, amelyeket természetesen fakultatív biztosítással is érdemes óvni. Kötelező kirovás egyébként az európai földrészen csak Törökországban és nálunk van, viszont a törökök legalább fele eleget tett kötelezettségének. Kiegészítő védőhálót egyrészt a PAD már említett alacsony fedezete miatt érdemes „kivetni”, másrészt jóval szélesebb körű védelmet lehet igényelni – pénztől függően szinte bármire.
A fakultatív biztosítások tárháza szinte végtelen, személyre szabott ajánlatok kérhetők a táraságoktól. Éppen ezért a díjszabás is széles skálán mozog.
„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, sportcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán: lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt korábban portálunknak Birtalan József.
Riadalmat okoznak az ismétlődő földrengések. Szakács Sándor kutató a Krónikának elmondta: földrengés-előrejelzés nem létezik, de azt a szakemberek meg tudják mondani, hogy az ország különböző térségeiben milyen erősségű földmozgásra lehet számítani.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!