Rengjen csak a föld, utánunk a vízözön? Félelem csiholta fellángolások a lakásbiztosítások piacán

Az idei nagy erősségű romániai földrengések nyomán megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma •  Fotó: Facebook/INCDFP

Az idei nagy erősségű romániai földrengések nyomán megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma

Fotó: Facebook/INCDFP

A februári törökországi-szíriai katasztrófa, majd a nem sokkal utána bekövetkezett Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is. Viszont az átlag így is alacsony, ráadásul megtörténhet, hogy a hirtelen félelem szülte elővigyázatosság nem bizonyul tartósnak. Ugyanis például hiába követeltek nemrég emberéletet is az árvizek, az élő kötvények száma – törvényi kötelezettség ide vagy oda – máris csökkenésnek indult. Összeállításunkban az egyre sűrűbben jelentkező természeti csapások láttán egyre elengedhetetlenebb lakásbiztosításokat járjuk körül.

Páva Adorján

2023. július 20., 10:002023. július 20., 10:00

Idén februárban a természeti csapásoktól való félelem vette át a „főszerepet” az energiaválság ellenére valahogy letudott tél, illetve az elhúzódó, emiatt sajnos „megszokottá” váló ukrajnai háború okozta mindennapi aggodalmaktól Romániában. A szörnyű törökországi-szíriai katasztrófa, majd a Gorj megyei és a júniusi Arad megyei, Erdély-szerte, határon túl is érzékelt földmozgások szokatlanul nagy erőssége alaposan ráijesztett a közvéleményre, hogy közben az elmúlt hetekben – a sajnos itthon és külföldön is rendszerint előforduló – árvizek okozzanak riadalmat.

A katasztrófahelyzet, illetve annak „tapintható” közelsége rendszerint ráébreszti az embereket arra, mennyire fontos az elővigyázatosság, ez pedig a lakásbiztosítások piacán is éreztette hatását.

De még kérdéses, hogy csak pillanatnyi fellángolás volt-e észlelhető például a földrengések után, hiszen a kötvények száma valóban növekedésnek indult, viszont azóta csökkent.

Bizonyára mindez annak is betudható, hogy a romániai földmozgások szerencsére nem okoztak súlyos károkat, és egyelőre az árvizek is csak itt-ott, helyi szinten pusztítottak nálunk (igaz, emberéletet is követelve).

korábban írtuk

Házától öt kilométerre találták meg a villámárvízben eltűnt személy holttestét Arad megyében
Házától öt kilométerre találták meg a villámárvízben eltűnt személy holttestét Arad megyében

Villámárvíz öntötte el vasárnap az Arad megyei Solymosbucsát; egy, az áradás után eltűntnek nyilvánított személyt holtan találtak meg a házától mintegy öt kilométerre.

Ám a figyelmeztető jelek éppen elég okot adnak arra, hogy a polgárok felelősségteljesen tekintsenek a jövőbe – arról nem is beszélve, hogy törvény is kötelezi őket erre. Amit persze nem tartanak be.

A Kolozs megyei Tordaszentlászló RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István például a minap a községben pusztító árvíz kapcsán a Krónikának úgy fogalmazott, a kötelező lakásbiztosítás ellenőrzése szerinte nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik: sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.

korábban írtuk

Árvíz idején mutatkozik meg igazán, milyen fontos lenne biztosítást kötni
Árvíz idején mutatkozik meg igazán, milyen fontos lenne biztosítást kötni

Jelentős károkat okozó árvíz sújtotta a Kalotaszeg peremvidékén fekvő Tordaszentlászló község falvait. A felhőszakadás miatt keletkezett ár utakat mosott el, zöldségeskerteket és mezei szántóterületet tett tönkre, és több tíz lakás pincéit árasztotta el.

Az erdélyi magyar elöljáró nincs egyedül: a hírek szerint sehol Romániában nem büntettek még lakásbiztosítás hiánya miatt.

Pedig a 2008/260-as számú törvény másfél évtizede létezik, és bő egy évtizede lejárt a türelmi határidő is, melyet az alkalmazási módszertan elfogadásának szokásos halogatása miatt tologattak. A jogszabályban pedig világosan leírják: az évente kötelezően fizetendő biztosítási díj rendezésének elmaradása kihágásnak minősül, amelyet a polgármesternek vagy az általa felhatalmazott hivatalos személynek kell megállapítania, és az 100–500 lej közötti pénzbüntetést is neki kell kirónia.

A polgármesteri hivatalok annak ellenére nem alkalmazzák a törvényt, hogy a büntetés nem nagy: a minimális összeg egyenértékű magával a kötelező biztosítási díjjal. Hiszen hagyományos ingatlanokért évi 20 eurónak (vályogházakért évi 10 eurónak) megfelelő összeget kell(ene) fizetni, azaz 100 (illetve 50) lejt.

korábban írtuk

Elvitte az ár az Erdővidéket Sepsiszékkel összekötő hidat Nagyajtán (fotókkal)
Elvitte az ár az Erdővidéket Sepsiszékkel összekötő hidat Nagyajtán (fotókkal)

Elvitte az ár a két székelyföldi kistérség, Erdővidék és Sepsiszék közötti közúti kapcsolatot is biztosító hidat a Kovászna megyei Nagyajtán – mondta el az MTI-nek vasárnap Bihari Edömér polgármester.

Mégpedig 2010 óta, amikor a gyakorlatban is bevezették a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. Az összegeket a természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) kezeli, amelyet anno 12 magántársaság hozott létre a törvény előírásai értelmében.

A biztosítás három természeti csapás: árvíz, földcsuszamlás és földrengés által okozott károk esetén használható fel. Ugyanakkor a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót, ami egy pusztító természeti csapás esetén csak a károk töredékét fedezheti, főleg a drága nagyvárosi ingatlanok esetében.

A természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) honlapján néhány kattintással bárki ellenőrizheti, van-e érvényben lévő kötelező lakásbiztosítása. Néhány személyes adat megadása után a rendszer e-mailben küld választ, meglévő kötvény esetén jelezve a számát, érvényességi határidejét, illetve hogy melyik társaság bocsátotta ki. A PAID honlapján online is meg lehet kötni a biztosítást, ugyanakkor felsorolják az immár 17 együttműködő társaságot is.

Eközben nemrég a parlament asztalára került egy, a 2008/260-as törvényt módosító tervezet, mely szerint a kötelező lakásbiztosítás díja 100 lejről 130 lejre emelkedik, viszont a természeti katasztrófák kártérítési összege 20 ezer euró marad. Arra a felvetésre, hogy 20 000 euróból nem lehet kijavítani egy természeti katasztrófában megsérült ingatlan tartószerkezetét, Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke áprilisban azt válaszolta: „ezért kell fakultatív biztosítást is kötni a lakásra”; a kötelező lakásbiztosítás kártérítési összege csak a szükségszerű minimális segítséget nyújtja, és a kölcsönösség elvén működik – tette hozzá.

Bár szépen hangzik, a kölcsönösség és az elővigyázatos felelősségvállalás sem jellemző a romániai lakosságra: közvetlenül a február 6-ai törökországi katasztrófa után közölt adatok szerint Romániában 1,85 millió lakásra, vagyis az otthonok alig húsz százalékára kötötték meg a tulajdonosok a törvény által előírt kötelező biztosítást.

Aztán február végén az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége (UNSAR) azt közölte, hogy az azt megelőző három hétben átlagosan 170 százalékkal megnőtt a kiadott lakásbiztosítási ajánlatok száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az azonban még kérdéses volt, hogy hány esetben lett az ajánlatból szerződés. Hozzátették: 2023 elején az összesen 9,6 millió lakásból mintegy 7,8 millió nem volt biztosítva. Bár a földrengés az egyik olyan kockázat, amelytől a romániaiak a leginkább féltik az otthonukat, megerősítették, hogy országos szinten a lakások csupán 20 százaléka rendelkezett kötelező biztosítással, fakultatív biztosítása pedig a lakások alig 17 százalékának volt. Utóbbinak előfeltétele a kötelező biztosítás megléte.

A PAID honlapján közölt statisztikák szerint februárban – a török-szíriai, illetve a Gorj megyei földmozgások nyomán – valóban meredeken növekedésnek indult a lakásbiztosítások száma, majd szinttartás következett, hogy júniusban – az Arad megyei epicentrumú földrengés után – ismét szökjön egyet a görbe, a június 21-én jegyzett, 1 978 290 kötvényt jelentő rekordig.

A kötelező lakásbiztosítások számának alakulása 2023-ban •  Fotó: Paid.ro/képernyőmentés Galéria

A kötelező lakásbiztosítások számának alakulása 2023-ban

Fotó: Paid.ro/képernyőmentés

Tehát abszolút számokban kijelenthető, hogy az idei természeti csapások, illetve az azoktól való félelem mintegy 130 ezer lakástulajdonost rávett arra, hogy biztosítást kössön. A rossz hír viszont az, hogy az ijedtség elmúlása máris jelentős visszaesést produkált a piacon: június végén már csak 1 966 856 kötvény élt, azaz több mint 10 ezerrel kevesebb.

Nemrég a Bukarestben székelő Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja is arról tájékoztatta lapunkat, hogy a természeti csapások „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma. Kiemelte: annak ellenére is nagyon alacsony, hogy ez törvényileg kötelező és betartatása a polgármesteri hivatalokra hárul. Azonban a szakértő megerősítette: ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.

Szerinte az emberek sok helyen abban reménykednek, hogy természeti katasztrófa esetén „majd segít az állam”, és felhozta azt a romániai mentalitást is, hogy „velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk” az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó éghajlat, időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani.

korábban írtuk

Van olyan Arad megyei település, ahol több száz ház megrongálódott a kedd esti földrengés nyomán
Van olyan Arad megyei település, ahol több száz ház megrongálódott a kedd esti földrengés nyomán

A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.

Megjegyzendő: a számok általában jóval alacsonyabbak lennének, ha az Első otthon programon keresztül vagy jelzáloghiteles bankkölcsönnel megvásárolt lakások esetén nem lenne kötelező biztosítást is kötni – és az elmúlt években több százezer ilyen ingatlan cserélt gazdát.

Eközben például az európai éllovasok között szereplő Magyarországon 75 százalékos a lefedettség – az anyaországban inkább az ingatlanok alulbiztosítottsága jelent gondot, azaz a régi fedezet zömében nincs a lakások időközben megemelkedett értékéhez igazítva.

A kötelező lakásbiztosítás árvízkárok esetén is besegíthet •  Fotó: Kovászna megyei prefektúra Galéria

A kötelező lakásbiztosítás árvízkárok esetén is besegíthet

Fotó: Kovászna megyei prefektúra

Mindez igaz lehet sok romániai ingatlanra is, amelyeket természetesen fakultatív biztosítással is érdemes óvni. Kötelező kirovás egyébként az európai földrészen csak Törökországban és nálunk van, viszont a törökök legalább fele eleget tett kötelezettségének. Kiegészítő védőhálót egyrészt a PAD már említett alacsony fedezete miatt érdemes „kivetni”, másrészt jóval szélesebb körű védelmet lehet igényelni – pénztől függően szinte bármire.

Tűzvészkor például nem kap kártérítést a kötelező kötvény birtokosa, de robbanás, villám, jégeső, vagy lavina okozta károkat is csak a kiegészítő biztosítás fedezheti, akárcsak ha például eláztat a szomszéd, betörnek vagy idegenek kárt tesznek lakásunkban.

A fakultatív biztosítások tárháza szinte végtelen, személyre szabott ajánlatok kérhetők a táraságoktól. Éppen ezért a díjszabás is széles skálán mozog.

„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, sportcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán: lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt korábban portálunknak Birtalan József.

korábban írtuk

Földrengés: a partiumi megyék biztonságosabbak a Vrancea körüli térségnél, ahol bármikor tragédia történhet a szakértő szerint
Földrengés: a partiumi megyék biztonságosabbak a Vrancea körüli térségnél, ahol bármikor tragédia történhet a szakértő szerint

Riadalmat okoznak az ismétlődő földrengések. Szakács Sándor kutató a Krónikának elmondta: földrengés-előrejelzés nem létezik, de azt a szakemberek meg tudják mondani, hogy az ország különböző térségeiben milyen erősségű földmozgásra lehet számítani.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 30., szerda

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak

Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.

Zárulgat a bérolló, de az egyenlőtlenségek továbbra is társadalmi feszültségeket generálnak
2025. április 30., szerda

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok
2025. április 30., szerda

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői

Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.

A romániai életszínvonal jelentős javulására számítanak az ING elemzői
2025. április 30., szerda

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló

Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.

Tánczos szerint egyértelműek a jelzések, hogy Románia gazdasága erős és ellenálló
2025. április 30., szerda

Rekord költségvetési bevétellel büszkélkedik Marcel Ciolacu

Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.

Rekord költségvetési bevétellel büszkélkedik Marcel Ciolacu
2025. április 30., szerda

Kevesebb céget kellett felszámolni eddig, mint a tavalyi év elején, az egyik partiumi megyében viszont lehangolóak a mutatók

Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.

Kevesebb céget kellett felszámolni eddig, mint a tavalyi év elején, az egyik partiumi megyében viszont lehangolóak a mutatók
2025. április 29., kedd

Több tízmillió eurónyi kötbért számol fel Románia az Alstomnak, amiért nem szállította le időben az új vonatokat

Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.

Több tízmillió eurónyi kötbért számol fel Románia az Alstomnak, amiért nem szállította le időben az új vonatokat
2025. április 29., kedd

Egy lépésre van Románia a bóvli kategóriától, a deficit pedig nem indult csökkenésnek

A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.

Egy lépésre van Románia a bóvli kategóriától, a deficit pedig nem indult csökkenésnek
2025. április 29., kedd

Legördült a nyolcmilliomodik Dacia a romániai gyártósorokról

Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.

Legördült a nyolcmilliomodik Dacia a romániai gyártósorokról
2025. április 28., hétfő

Nyár közeledtével gőzerővel zajlik a toborzás a HoReCa-ágazatban, turistacélpontokon jól kereshet egy pincér vagy szakács

Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.

Nyár közeledtével gőzerővel zajlik a toborzás a HoReCa-ágazatban, turistacélpontokon jól kereshet egy pincér vagy szakács