Rekordot döntött, de még mindig igen alacsony a kötelező lakásbiztosítással rendelkező otthonok aránya

Bár kötelező, a romániai lakások alig több mint 24 százalékára kötöttek biztosítást

Bár kötelező, a romániai lakások alig több mint 24 százalékára kötöttek biztosítást

Fotó: Pixabay

Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.

Bálint Eszter

2025. január 04., 09:382025. január 04., 09:38

Elérte a 2,342 milliót az érvényes kötelező biztosítással rendelkező lakások száma 2024 végére, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, miközben a kifizetett kárkifizetések 19,4 százalékkal 19,32 millió lejre csökkentek – vont mérleget friss elemzésében a Profit.ro gazdasági portál a kötelező lakásbiztosításokat kibocsátó PAID Románia által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján.

A számadatok tükrében tehát a romániai lakások valamivel több mint 24 százalékának van kötelező biztosítása.

A kötvényekből befolyó összegekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, de az elemzés szerint ez várhatóan magasabb lesz, mint 2023-ban, amikor több mint kétmillió kötvényből álló portfólió mellett 205,29 millió lejre rúgott.

korábban írtuk

Jól jön a bajban a lakásbiztosítás: több mint 169 millió lej kártérítést fizettek tavaly a biztosítók
Jól jön a bajban a lakásbiztosítás: több mint 169 millió lej kártérítést fizettek tavaly a biztosítók

Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).

Kötelező lakásbiztosítás: mennyi az annyi?

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy fakultatív lakásbiztosítást is csak akkor lehet kötni, ha van kötelező kötvény is, így például azok, akik jelzáloghitel miatt be kell biztosítaniuk otthonukat, egyben kötelező kötvénnyel is rendelkeznek, ugyanígy azok is, akik a nagyobb biztonság érdekében kötnek fakultatív biztosítást.

A kötelező kötvénnyel kapható kártérítés összege ugyanis nem túl magas, főként ha a nagyobb városokban tapasztalható ingatlanárakból indulunk ki.

A természeti katasztrófák elleni biztosítás esetében a lakásokat építési szempontból két kategóriába sorolják:

  • A típusú épületek, amelyek esetében az éves biztosítási díj 130 lej, a biztosítási összeg 100 000 lej (mintegy 20 000 euró) – ezek vasbetonból, fémből vagy fából készült ellenálló szerkezettel rendelkező épületek, illetve kőből, égetett téglából vagy bármely más, hő- és/vagy vegyi kezelésből származó anyagból készült külső falakkal rendelkező épületek.
  • B típusú épületek, amelyek esetében az éves biztosítási díj 50 lej, a biztosítási összeg pedig 50 000 lej (nagyjából 10 000 euró) – ezek nem égetett téglából vagy bármely más, hő- és/vagy vegyi kezelésnek nem kitett anyagból készült külső falakkal rendelkező épületek.

A természeti katasztrófák elleni biztosítás – mint ismeretes – három kockázatra terjed ki: földrengés, földcsuszamlás és természeti jelenségek által okozott árvíz.

2024 végén 996 122 lakóházra (804 876 ház 2023-ban, 729 809 2022-ben és 727 972 2021-ben) és 1,346 millió lakásra (1,242 millió 2023-ban, 1,15 millió 2022-ben és 1,09 millió 2021-ben) volt érvényes, PAID által kiállított, PAD-nak nevezett szerződés, többségük – 71,5 százalék (74,7 százalék 2023-ban, 74,9 százalék 2022-ben és 74,8 százalék 2021-ben) – városi környezetben.

korábban írtuk

Kötelező, de mégis minek? „Megrengetnék” a lakásbiztosítások piacát
Kötelező, de mégis minek? „Megrengetnék” a lakásbiztosítások piacát

A kötelező lakásbiztosítás (PAD) megszüntetését célzó törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentbe Cristi Berea, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora.

Erdélyben van a legtöbb biztosítás, de általános az érdektelenség

A PAID-portfólióba tartozó legtöbb kötvényt Erdélyben – 20,8 százalék (21,5 százalék 2023-ban, 22 százalék 2022-ben és 22,1 százalék 2021-ben), Bukarestben – 18,4 százalék (19,9 százalék 2023-ban, 20,3 százalék 2022-ben és 19,8 százalék 2021-ben) és Munténiában – 19,8 százalék (18,4 százalék 2023-ban, 18,5 százalék 2022-ben és 18,6 százalék 2021-ben) kötötték meg.

Az ellenkező póluson Bukovina és Máramaros áll, egyenként alig több mint 3 százalékkal, ami változatlan 2023-hoz képest.

Arányaiban Erdélyben kötötték meg a legtöbb lakásbiztosítást Galéria

Arányaiban Erdélyben kötötték meg a legtöbb lakásbiztosíátst

Fotó: Haáz Vince

Ugyan azokat a tulajdonosokat, akik nem biztosítják be a lakásukat, a helyi hatóságok 100 lejtől 500 lejig terjedő bírsággal sújthatják, a 2010-es rajt óta azt láthatjuk, hogy nem csak a lakosság körében tapasztalható általános érdektelenség, hanem a helyi hatóságok is nagyrészt fittyet hánynak a kötelező lakásbiztosításokra.

Cosmin Tudor, a PAID helyettes igazgatója tavaly októberben a Digi 24 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, nincsenek információi arról, hogy létezne az országban olyan polgármester, aki elrendelte volna olyan lakástulajdonos megbírságolását, aki nem kötött biztosítást, holott az ő hatáskörük lenne a kötelező lakásbiztosításokra vonatkozó jogszabály értelmében.

korábban írtuk

Rengjen csak a föld, utánunk a vízözön? Félelem csiholta fellángolások a lakásbiztosítások piacán
Rengjen csak a föld, utánunk a vízözön? Félelem csiholta fellángolások a lakásbiztosítások piacán

A februári törökországi katasztrófa, majd a Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér
2025. június 04., szerda

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek

A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek
2025. június 04., szerda

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell
2025. június 04., szerda

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről
2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét
2025. június 02., hétfő

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos

A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.

Sokba fáj az élelmiszer-pazarlás: havonta akár 200 lejt is kidob egy romániai lakos
2025. június 02., hétfő

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók

Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A romániai vendégéjszakák mindössze ötödét töltötték el külföldi látogatók
2025. június 02., hétfő

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is

Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.

Súlyos adóterheket mérnek fizetésünkre európai viszonylatban is