Bár kötelező, a romániai lakások alig több mint 24 százalékára kötöttek biztosítást
Fotó: Pixabay
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
2025. január 04., 09:382025. január 04., 09:38
Elérte a 2,342 milliót az érvényes kötelező biztosítással rendelkező lakások száma 2024 végére, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, miközben a kifizetett kárkifizetések 19,4 százalékkal 19,32 millió lejre csökkentek – vont mérleget friss elemzésében a Profit.ro gazdasági portál a kötelező lakásbiztosításokat kibocsátó PAID Románia által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján.
A kötvényekből befolyó összegekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, de az elemzés szerint ez várhatóan magasabb lesz, mint 2023-ban, amikor több mint kétmillió kötvényből álló portfólió mellett 205,29 millió lejre rúgott.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy fakultatív lakásbiztosítást is csak akkor lehet kötni, ha van kötelező kötvény is, így például azok, akik jelzáloghitel miatt be kell biztosítaniuk otthonukat, egyben kötelező kötvénnyel is rendelkeznek, ugyanígy azok is, akik a nagyobb biztonság érdekében kötnek fakultatív biztosítást.
A természeti katasztrófák elleni biztosítás esetében a lakásokat építési szempontból két kategóriába sorolják:
2024 végén 996 122 lakóházra (804 876 ház 2023-ban, 729 809 2022-ben és 727 972 2021-ben) és 1,346 millió lakásra (1,242 millió 2023-ban, 1,15 millió 2022-ben és 1,09 millió 2021-ben) volt érvényes, PAID által kiállított, PAD-nak nevezett szerződés, többségük – 71,5 százalék (74,7 százalék 2023-ban, 74,9 százalék 2022-ben és 74,8 százalék 2021-ben) – városi környezetben.
A kötelező lakásbiztosítás (PAD) megszüntetését célzó törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentbe Cristi Berea, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora.
A PAID-portfólióba tartozó legtöbb kötvényt Erdélyben – 20,8 százalék (21,5 százalék 2023-ban, 22 százalék 2022-ben és 22,1 százalék 2021-ben), Bukarestben – 18,4 százalék (19,9 százalék 2023-ban, 20,3 százalék 2022-ben és 19,8 százalék 2021-ben) és Munténiában – 19,8 százalék (18,4 százalék 2023-ban, 18,5 százalék 2022-ben és 18,6 százalék 2021-ben) kötötték meg.
Az ellenkező póluson Bukovina és Máramaros áll, egyenként alig több mint 3 százalékkal, ami változatlan 2023-hoz képest.
Arányaiban Erdélyben kötötték meg a legtöbb lakásbiztosíátst
Fotó: Haáz Vince
Cosmin Tudor, a PAID helyettes igazgatója tavaly októberben a Digi 24 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, nincsenek információi arról, hogy létezne az országban olyan polgármester, aki elrendelte volna olyan lakástulajdonos megbírságolását, aki nem kötött biztosítást, holott az ő hatáskörük lenne a kötelező lakásbiztosításokra vonatkozó jogszabály értelmében.
A februári törökországi katasztrófa, majd a Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Félrekezelt súlyos beteghez hasonlította Romániát Radu Miruță gazdasági miniszter .
Kissé nőtt az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke júniusban az előző hónaphoz képest a hús-, a tej- és a növényi olajárak emelkedésének hatására az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján közzétett adatok szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!