Az ellenzék a szenátus ülésén is emlékeztetett: Románia komoly pénzeket veszíthet, ha Brüsszelnek nem tetszik a különleges nyugdíjak újraértelmezése
Fotó: Facebook/USR
Elfogadta szerdán a szenátus a nem járulékalapú, különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati juttatásokat szabályozó törvényeket módosító tervezetet.
2023. március 29., 14:412023. március 29., 14:41
2023. március 29., 15:012023. március 29., 15:01
A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat 79 támogató és 37 elutasító szavazatot kapott. A tervezet indoklása szerint a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvények az egységes állami nyugdíjrendszertől eltérő, különleges nyugdíjrendszert hoztak létre egyes társadalmi kategóriák számára, amely bizonyos esetekben indokolatlan előnyökhöz juttathatja őket.
Mint ismert, ettől is függ a Romániának járó pénzek folyósítása. A törvény többek között a diplomaták, parlamenti köztisztviselők, pilóták, bírák, ügyészek, az igazságügyi és a számvevőszéki köztisztviselők nyugdíját érinti.
Elfogadta a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága kedden a nem járulékalapú speciális nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású helyreállítási tervben vállalt kötelezettséget.
A tervezet bizottsági vitája során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) több módosító javaslatát elfogadták a szenátorok – írja az Agerpres. Többek között azt, hogy senki nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban, a juttatást az infláció mértékével minden évben emelik, a nyugdíj azon részére pedig, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.
Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tíz százalékos adót vetnek ki.
A szenátusi vitán a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea kifejtette, hogy
Hozzátette, hogy addig is a kormány folytatja a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és reményei szerint sikerül „az összes romániai számára méltányos” megoldást találni a különnyugdíjakra.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie bírálta a tervezetet, mert
„Ha modern állam akarunk lenni, akkor biztonságos, kiszámítható törvényekre van szükségünk, amelyek valamennyi állampolgárt egyenlően kezelnek, és amelyek alapján három évre előre tudható, hogy mennyivel emelkednek a nyugdíjak” – mondta az ellenzéki politikus.
amelyek szerinte nem nevezhetők különnyugdíjnak. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a katonai átlagnyugdíj 4000 lej. „Gondolkodjanak el azon, hogy milyen körülmények között képezték ki ezeket az embereket, milyen kiváltságoktól fosztották meg őket. Csak ahhoz volt joguk, hogy 15-ször átköltözzenek különböző helyőrségekbe. Azoknak van magasabb nyugdíjuk, akik megjárták a hadszíntereket (...). Őket jobban fizették, és a járulékuk is nagyobb volt, így magasabb nyugdíjat kapnak. Ezt kell megértenünk a katonaságról” – fogalmazott Guran.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Rodica Boancă azt mondta a vitán, hogy a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer méltánytalan a „polgárok széles tömegeivel szemben”.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
Tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, amelyek az átlagnyugdíj többszörösére rúgnak. Ebben a juttatásban nyugalmazott bírák, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek.
Legtöbb három héten belül szavaznia kell a szenátusnak a különleges nyugdíjak rendszerét szabályozó törvénytervezetről, ellenkező esetben hallgatólagosan elfogadottnak minősül, ami megengedhetetlen – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!