Az ellenzék a szenátus ülésén is emlékeztetett: Románia komoly pénzeket veszíthet, ha Brüsszelnek nem tetszik a különleges nyugdíjak újraértelmezése
Fotó: Facebook/USR
Elfogadta szerdán a szenátus a nem járulékalapú, különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati juttatásokat szabályozó törvényeket módosító tervezetet.
2023. március 29., 14:412023. március 29., 14:41
2023. március 29., 15:012023. március 29., 15:01
A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat 79 támogató és 37 elutasító szavazatot kapott. A tervezet indoklása szerint a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvények az egységes állami nyugdíjrendszertől eltérő, különleges nyugdíjrendszert hoztak létre egyes társadalmi kategóriák számára, amely bizonyos esetekben indokolatlan előnyökhöz juttathatja őket.
Mint ismert, ettől is függ a Romániának járó pénzek folyósítása. A törvény többek között a diplomaták, parlamenti köztisztviselők, pilóták, bírák, ügyészek, az igazságügyi és a számvevőszéki köztisztviselők nyugdíját érinti.
Elfogadta a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága kedden a nem járulékalapú speciális nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású helyreállítási tervben vállalt kötelezettséget.
A tervezet bizottsági vitája során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) több módosító javaslatát elfogadták a szenátorok – írja az Agerpres. Többek között azt, hogy senki nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban, a juttatást az infláció mértékével minden évben emelik, a nyugdíj azon részére pedig, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.
Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tíz százalékos adót vetnek ki.
A szenátusi vitán a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea kifejtette, hogy
Hozzátette, hogy addig is a kormány folytatja a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és reményei szerint sikerül „az összes romániai számára méltányos” megoldást találni a különnyugdíjakra.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie bírálta a tervezetet, mert
„Ha modern állam akarunk lenni, akkor biztonságos, kiszámítható törvényekre van szükségünk, amelyek valamennyi állampolgárt egyenlően kezelnek, és amelyek alapján három évre előre tudható, hogy mennyivel emelkednek a nyugdíjak” – mondta az ellenzéki politikus.
amelyek szerinte nem nevezhetők különnyugdíjnak. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a katonai átlagnyugdíj 4000 lej. „Gondolkodjanak el azon, hogy milyen körülmények között képezték ki ezeket az embereket, milyen kiváltságoktól fosztották meg őket. Csak ahhoz volt joguk, hogy 15-ször átköltözzenek különböző helyőrségekbe. Azoknak van magasabb nyugdíjuk, akik megjárták a hadszíntereket (...). Őket jobban fizették, és a járulékuk is nagyobb volt, így magasabb nyugdíjat kapnak. Ezt kell megértenünk a katonaságról” – fogalmazott Guran.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Rodica Boancă azt mondta a vitán, hogy a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer méltánytalan a „polgárok széles tömegeivel szemben”.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
Tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, amelyek az átlagnyugdíj többszörösére rúgnak. Ebben a juttatásban nyugalmazott bírák, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek.
Legtöbb három héten belül szavaznia kell a szenátusnak a különleges nyugdíjak rendszerét szabályozó törvénytervezetről, ellenkező esetben hallgatólagosan elfogadottnak minősül, ami megengedhetetlen – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
szóljon hozzá!