Az ellenzék a szenátus ülésén is emlékeztetett: Románia komoly pénzeket veszíthet, ha Brüsszelnek nem tetszik a különleges nyugdíjak újraértelmezése
Fotó: Facebook/USR
Elfogadta szerdán a szenátus a nem járulékalapú, különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati juttatásokat szabályozó törvényeket módosító tervezetet.
2023. március 29., 14:412023. március 29., 14:41
2023. március 29., 15:012023. március 29., 15:01
A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat 79 támogató és 37 elutasító szavazatot kapott. A tervezet indoklása szerint a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvények az egységes állami nyugdíjrendszertől eltérő, különleges nyugdíjrendszert hoztak létre egyes társadalmi kategóriák számára, amely bizonyos esetekben indokolatlan előnyökhöz juttathatja őket.
Mint ismert, ettől is függ a Romániának járó pénzek folyósítása. A törvény többek között a diplomaták, parlamenti köztisztviselők, pilóták, bírák, ügyészek, az igazságügyi és a számvevőszéki köztisztviselők nyugdíját érinti.
Elfogadta a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága kedden a nem járulékalapú speciális nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású helyreállítási tervben vállalt kötelezettséget.
A tervezet bizottsági vitája során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) több módosító javaslatát elfogadták a szenátorok – írja az Agerpres. Többek között azt, hogy senki nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban, a juttatást az infláció mértékével minden évben emelik, a nyugdíj azon részére pedig, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.
Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tíz százalékos adót vetnek ki.
A szenátusi vitán a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea kifejtette, hogy
Hozzátette, hogy addig is a kormány folytatja a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és reményei szerint sikerül „az összes romániai számára méltányos” megoldást találni a különnyugdíjakra.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie bírálta a tervezetet, mert
„Ha modern állam akarunk lenni, akkor biztonságos, kiszámítható törvényekre van szükségünk, amelyek valamennyi állampolgárt egyenlően kezelnek, és amelyek alapján három évre előre tudható, hogy mennyivel emelkednek a nyugdíjak” – mondta az ellenzéki politikus.
amelyek szerinte nem nevezhetők különnyugdíjnak. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a katonai átlagnyugdíj 4000 lej. „Gondolkodjanak el azon, hogy milyen körülmények között képezték ki ezeket az embereket, milyen kiváltságoktól fosztották meg őket. Csak ahhoz volt joguk, hogy 15-ször átköltözzenek különböző helyőrségekbe. Azoknak van magasabb nyugdíjuk, akik megjárták a hadszíntereket (...). Őket jobban fizették, és a járulékuk is nagyobb volt, így magasabb nyugdíjat kapnak. Ezt kell megértenünk a katonaságról” – fogalmazott Guran.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Rodica Boancă azt mondta a vitán, hogy a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer méltánytalan a „polgárok széles tömegeivel szemben”.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
Tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, amelyek az átlagnyugdíj többszörösére rúgnak. Ebben a juttatásban nyugalmazott bírák, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek.
Legtöbb három héten belül szavaznia kell a szenátusnak a különleges nyugdíjak rendszerét szabályozó törvénytervezetről, ellenkező esetben hallgatólagosan elfogadottnak minősül, ami megengedhetetlen – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!