Jelenleg meglehetősen bonyolult eljárás nyomán lehet hozzáférni az uniós pénzekhez, a helyi hatóságok pedig nem képesek ezen eljárások szakszerű elsajátítására. Ennek nyomán fennáll a veszélye, hogy a két ország nettó befizetővé váljék – azaz többet tegyen be a közös EU-s kaszszába, mint amennyit képes kivenni onnan.
Nem ad okot derűlátásra a 2004-ben csatlakozott tagállamok példája sem, az eddigi adatok szerint ugyanis ezen országok abszorbciós képességének aránya nem haladja meg a 30 százalékot. Lengyelország mindössze a rendelkezésre álló összeg 26 százalékát volt képes fölhasználni, Csehország az alapok 23,7 százalékához jutott hozzá, Magyarország 28 százalékot hívott le, és az ezeknél sikeresebb Szlovákia is csupán 28,2 százalékot használt fel a kohéziós alapokból.
Románia rendelkezésére a 2007–2013 közötti időszakban összesen 17,2 milliárd euró áll. Hazai pénzügyi szakemberek szerint az alapok lehívásának egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy a projektek finanszírozásához hiányzik a szükséges önrész – annak ellenére, hogy egyre több pénzintézet kínál kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket kimondottan a kis- és közepes vállalkozások számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok