Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány marosvásárhelyi irodájában
Fotó: Makkay József
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, illetve a székelyföldi pályázatok elszámolásának mérlegéről nyilatkozott a Krónikának.
2021. május 17., 17:162021. május 17., 17:16
2021. május 17., 19:092021. május 17., 19:09
– Sok gazda és vállalkozó már az év eleje óta várja a partiumi megyékben a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program pályázatainak kiírását. A program erdélyi koordinátoraként mit tud ígérni az embereknek?
– A pályázatok meghirdetésének időpontjáról azt tudom mondani, amit a politikusok az április 28-án Gyulán rendezett magyar–román külügyminiszteri találkozó kapcsán nyilatkoztak: a két ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak.
– Több helyen pályázatíró cégek népszerűsítik a magyar gazdaságfejlesztési program kiírásait. Ezekről tudnak önök, és mi az alapítvány álláspontja?
– Ezekhez a szolgáltatásokhoz a Pro Economica Alapítványnak nincs semmi köze. Több cég, amelyik pályázatainkban üzletet lát, lelkesen tájékoztat, és gyűléseket szervez, de ezt nem a mi megbízásunkból teszik. Arról is tudomást szereztünk, hogy bizonyos vállalkozók arra ösztönzik a gazdákat, hogy 500 lej előleget fizessenek, amiért úgymond elsőbbséget kapnak a pályázatok benyújtásához. Szó sem lehet ilyesmiről! Éppen ezért minden érdekelt gazdát és vállalkozót arra kérünk, hogy kizárólag az alapítvány honlapjáról – www.proeconomicaalapitvany.ro – tájékozódjon, illetve az általunk szervezet rendezvényeken. Amikor a kis- és nagyösszegű támogatási pályázatok meghirdetésre kerülnek, a sajtóból is tudomást szerezhetnek majd.
Pap Zoltán szászrégeni gazda mezőgépsort vásárolt a magyar pályázaton
Fotó: Makkay József
– A pályázati kiírások forgatókönyve kapcsán mi várható?
– Az eredeti terveken valószínűleg nem fogunk változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnénk meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Ehhez szükséges a kistermelők támogatása a 20 ezer eurós de minimis program keretében. A nagyösszegű pályázatokkal székelyföldi mintára a feldolgozóegységek létrehozását, illetve fejlesztését támogatjuk. Csak politikai akarat kérdése, hogy a három partiumi megyében elindíthassuk a programot.
– A végéhez közeledik a mintegy ötezer székelyföldi gazdapályázat keretében megvásárolt berendezések, gépek, tenyészállatok és egyéb kisberuházások helyszíni ellenőrzése. Milyen tapasztalattal zárják a Maros, Hargita és Kovászna megyei kisösszegű támogatások elszámolását?
– Jó tapasztalataink vannak. A mintegy ötezer nyertes pályázatból mindössze hárommal van gondunk. Ez kiváló arány, ami jól mutatja a közös bizalomra épülő pályázati rendszerünk sikerét. A három problémás pályázó közül sem a gazdák a hibásak: egy-két esetben valószínűleg bírósági eljárásra kerül sor a termék leszállítását nem teljesítő cég ellen. Az ellenőrzéseket május végéig szeretnénk befejezni, a pályázó gazdákkal nagyon jó együttműködés alakult ki.
– A nagyösszegű beruházásoknál hogyan tudnak együttműködni a cégekkel?
– Itt annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a cégek utófinanszírozással jutnak az alapítványtól elnyert pályázati pénzhez. Nagyberuházásoknál minden kifizetést helyszíni terepszemle és ellenőrzés előz meg. Ekkor derül ki, hogy a kifizetési kérelemhez csatolt számlák szerinti tételek valósak-e. Leellenőrizzük, hogy elkészült-e az épület, megérkezett-e a berendezés, stb. A cégekkel is jók a tapasztalataink: akik a rendszerben maradtak, mindenben partnereink.
Fazekas Miklós az alapítvány pályázatán vásárolt traktorával
Fotó: Makkay József
– Mi történt a kirostálódott vállalatokkal?
– Ilyenek is voltak, akikkel nem sikerült szerződést kötnünk, mert nem tudták teljesíteni a szükséges feltételeket, illetve visszaléptek. Ennek következtében megjelent egy maradványösszeg, amelyre tavaly ősszel meghirdettünk egy új pályázati kiírást. A három székelyföldi megyéből összesen 53 pályázatot nyújtottak be, amelyre előreláthatólag júniusban fogunk eredményt hirdetni. Jellemzően állattelepek és élelmiszer-feldolgozó cégek pályáztak. Az előző kiíráshoz képest átgondoltabb és jobban összeállított pályázatok érkeztek. Az igényelt összeg meghaladja a rendelkezésünkre álló maradványösszeg keretét, így a nyertes pályázatok számára forráskiegészítést fogunk igényelni.
– Sok nagyberuházás már megvalósult, vagy a végéhez közeledik az új üzemek, üzemrészek átadása. Mennyire elégedettek?
– A nagyberuházásokat támogató székelyföldi pályázatok első kiírása 2018-ban történt. 53 nyertes pályázóval kötöttünk támogatási szerződést több mint 20 milliárd forint értékben. 2021. december 31-ig kell minden nyertes pályázatot elszámolni, azaz év végéig valamennyi nagyberuházás termelni fog. Több általunk támogatott nagyüzem már sikertörténetnek számít. A Csíki Csipsz olyan minőségű burgonyaszirmot állít elő, amely nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Ez egy jövőbe mutató integrációs beruházás: nemcsak a feldolgozó nagyüzem megépítését támogattuk, hanem a környék pityókatermelő gazdáit is. De említhetem a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem megépült és üzemelő gabonasilóját, amely a környékbeli és a környező megyék gazdáitól vásárolja fel a gabonát. A gyergyóremetei tejporgyárat most építik: Kelet-Közép-Európa egyik fontos biotejfeldolgozó nagyüzeme lesz, amely prémium minőségű tápszereket gyárt. Az 53 beruházásból nagyjából 10–15 nagyobb értékű és hatásfokú, amely a környék gazdáinak a termelését integrálja. Vannak kisebb beruházások is: több közbirtokosság például kisvágóhíd létrehozására pályázott, hogy könnyebben jussanak piacra az általuk megtermelt hússal. A pályázati paletta igen színes, és ez fontos tapasztalatot jelent a Pro Economica Alapítvány munkaközössége számára a folytatáshoz.
Fazakas Csaba a család nyárádkarácsoni zöldségesében
Fotó: Makkay József
Idén júliusban 16 276 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 26 százalékkal többet, mint a tavalyi hetedik hónapban – közölte pénteken a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között.
Már augusztus elsején mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha vásárlásra adjuk a fejünket.
Románia lezárta a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az országos helyreállítási tervének (PNRR) felülvizsgálatáról – jelentette ki csütörtökön Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 júniusában a májusival egyenlő 5,8 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
Romániában épít gyárat a német repüléstechnikai vállalat, a Diehl Aviation – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Akár 15 százalékos villanyszámla-csökkenést remél Bogdan Ivan energiaügyi miniszter attól az átfogó intézkedéscsomagtól, amelynek három fő pillérét szerdán ismertette.
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
szóljon hozzá!