Politikafüggő a partiumi gazdaságfejlesztés – Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a tervezett pályázatokról

Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány
marosvásárhelyi irodájában •  Fotó: Makkay József

Kozma Mónika a Pro Economica Alapítvány marosvásárhelyi irodájában

Fotó: Makkay József

A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szi­lágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, illetve a székelyföldi pályázatok elszámolásának mérlegéről nyilatkozott a Krónikának.

Makkay József

2021. május 17., 17:162021. május 17., 17:16

2021. május 17., 19:092021. május 17., 19:09

– Sok gazda és vállalkozó már az év eleje óta várja a partiumi megyékben a magyar kormány által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program pályázatainak kiírását. A program erdélyi koordinátoraként mit tud ígérni az embereknek?

– A pályázatok meghirdetésének időpontjáról azt tudom mondani, amit a politikusok az április 28-án Gyulán rendezett magyar–román külügyminiszteri találkozó kapcsán nyilatkoztak: a két ország kormánya keresi a megoldást, hogy a programot olyan keretbe foglalják, ami a román fél számára is megnyugtató. Amint a hivatalos megállapodás megszületik, a Pro Economica Alapítvány készen áll, hogy ígéretéhez híven a programot elindítsa. Az előkészületek megtörténtek, csupán a politikai egyezségre várunk. Az emberektől türelmet kérünk, és azt, hogy csak az alapítványtól tájékozódjanak.

– Több helyen pályázatíró cégek népszerűsítik a magyar gazdaságfejlesztési program kiírásait. Ezekről tudnak önök, és mi az alapítvány álláspontja?

– Ezekhez a szolgáltatásokhoz a Pro Economica Alapítványnak nincs semmi köze. Több cég, amelyik pályázatainkban üzletet lát, lelkesen tájékoztat, és gyűléseket szervez, de ezt nem a mi megbízásunkból teszik. Arról is tudomást szereztünk, hogy bizonyos vállalkozók arra ösztönzik a gazdákat, hogy 500 lej előleget fizessenek, amiért úgymond elsőbbséget kapnak a pályázatok benyújtásához. Szó sem lehet ilyesmiről! Éppen ezért minden érdekelt gazdát és vállalkozót arra kérünk, hogy kizárólag az alapítvány honlapjáról – www.proeconomicaalapitvany.ro – tájékozódjon, illetve az általunk szervezet rendezvényeken. Amikor a kis- és nagyösszegű támogatási pályázatok meghirdetésre kerülnek, a sajtóból is tudomást szerezhetnek majd.

Pap Zoltán szászrégeni gazda mezőgépsort vásárolt a magyar pályázaton •  Fotó: Makkay József Galéria

Pap Zoltán szászrégeni gazda mezőgépsort vásárolt a magyar pályázaton

Fotó: Makkay József

– A pályázati kiírások forgatókönyve kapcsán mi várható?

– Az eredeti terveken valószínűleg nem fogunk változtatni. A székelyföldi program mintájára három partiumi megyében hirdetnénk meg az új pályázatokat: Szatmárban, Biharban és Szilágy megyében. A 16 erdélyi megyére érvényes, és korábban kidolgozott stratégia szerint a termelők és a feldolgozó üzemek integrációját szeretnénk előmozdítani. Ehhez szükséges a kistermelők támogatása a 20 ezer eurós de minimis program keretében. A nagyösszegű pályázatokkal székelyföldi mintára a feldolgozóegységek létrehozását, illetve fejlesztését támogatjuk. Csak politikai akarat kérdése, hogy a három partiumi megyében elindíthassuk a programot.

– A végéhez közeledik a mintegy ötezer székelyföldi gazdapályázat keretében megvásárolt berendezések, gépek, tenyészállatok és egyéb kisberuházások helyszíni ellenőrzése. Milyen tapasztalattal zárják a Maros, Hargita és Kovászna megyei kisösszegű támogatások elszámolását?

– Jó tapasztalataink vannak. A mintegy ötezer nyertes pályázatból mindössze hárommal van gondunk. Ez kiváló arány, ami jól mutatja a közös bizalomra épülő pályázati rendszerünk sikerét. A három problémás pályázó közül sem a gazdák a hibásak: egy-két esetben valószínűleg bírósági eljárásra kerül sor a termék leszállítását nem teljesítő cég ellen. Az ellenőrzéseket május végéig szeretnénk befejezni, a pályázó gazdákkal nagyon jó együttműködés alakult ki.

– A nagyösszegű beruházásoknál hogyan tudnak együttműködni a cégekkel?

– Itt annyiban könnyebb a helyzetünk, hogy a cégek utófinanszírozással jutnak az alapítványtól elnyert pályázati pénzhez. Nagyberuházásoknál minden kifizetést helyszíni terepszemle és ellenőrzés előz meg. Ekkor derül ki, hogy a kifizetési kérelemhez csatolt számlák szerinti tételek valósak-e. Leellenőrizzük, hogy elkészült-e az épület, megérkezett-e a berendezés, stb. A cégekkel is jók a tapasztalataink: akik a rendszerben maradtak, mindenben partnereink.

Fazekas Miklós az alapítvány pályázatán vásárolt traktorával •  Fotó: Makkay József Galéria

Fazekas Miklós az alapítvány pályázatán vásárolt traktorával

Fotó: Makkay József

– Mi történt a kirostálódott vállalatokkal?

– Ilyenek is voltak, akikkel nem sikerült szerződést kötnünk, mert nem tudták teljesíteni a szükséges feltételeket, illetve visszaléptek. Ennek következtében megjelent egy maradványösszeg, amelyre tavaly ősszel meghirdettünk egy új pályázati kiírást. A három székelyföldi megyéből összesen 53 pályázatot nyújtottak be, amelyre előreláthatólag júniusban fogunk eredményt hirdetni. Jellemzően állattelepek és élelmiszer-feldolgozó cégek pályáztak. Az előző kiíráshoz képest átgondoltabb és jobban összeállított pályázatok érkeztek. Az igényelt összeg meghaladja a rendelkezésünkre álló maradványösszeg keretét, így a nyertes pályázatok számára forráskiegészítést fogunk igényelni.

– Sok nagyberuházás már megvalósult, vagy a végéhez közeledik az új üzemek, üzemrészek átadása. Mennyire elégedettek?

– A nagyberuházásokat támogató székelyföldi pályázatok első kiírása 2018-ban történt. 53 nyertes pályázóval kötöttünk támogatási szerződést több mint 20 milliárd forint értékben. 2021. december 31-ig kell minden nyertes pályázatot elszámolni, azaz év végéig valamennyi nagyberuházás termelni fog. Több általunk támogatott nagyüzem már sikertörténetnek számít. A Csíki Csipsz olyan minőségű burgonyaszirmot állít elő, amely nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Ez egy jövőbe mutató integrációs beruházás: nemcsak a feldolgozó nagyüzem megépítését támogattuk, hanem a környék pityókatermelő gazdáit is. De említhetem a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem megépült és üzemelő gabonasilóját, amely a környékbeli és a környező megyék gazdáitól vásárolja fel a gabonát. A gyergyóremetei tejporgyárat most építik: Kelet-Közép-Európa egyik fontos biotejfeldolgozó nagyüzeme lesz, amely prémium minőségű tápszereket gyárt. Az 53 beruházásból nagyjából 10–15 nagyobb értékű és hatásfokú, amely a környék gazdáinak a termelését integrálja. Vannak kisebb beruházások is: több közbirtokosság például kisvágóhíd létrehozására pályázott, hogy könnyebben jussanak piacra az általuk megtermelt hússal. A pályázati paletta igen színes, és ez fontos tapasztalatot jelent a Pro Economica Alapítvány munkaközössége számára a folytatáshoz.

Fazakas Csaba a család nyárádkarácsoni zöldségesében •  Fotó: Makkay József Galéria

Fazakas Csaba a család nyárádkarácsoni zöldségesében

Fotó: Makkay József

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait

A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.

A romániai autóalkatrész- és bútoripar érezheti meg leginkább Trump vámjait
2025. április 03., csütörtök

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Oszlopadó: megenyhült a kormány, módosított a rendeleten
2025. április 03., csütörtök

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni

Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.

A romániai vevők imádnak külföldi webáruházakból vásárolni
2025. április 03., csütörtök

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget

Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.

Bizonytalanságot szítanak Trump büntetővámjai, Von der Leyen válaszlépésekkel fenyeget
2025. április 02., szerda

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.

Nehezen elkerülhető az adóemelés a Krónikának nyilatkozó elemző szerint
2025. április 02., szerda

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el

Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.

Különleges nyugdíjak: két forgatókönyv terítéken, százmilliók úszhatnak el
2025. április 02., szerda

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik

Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.

„Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” – A lakásbiztosításokat népszerűsítik
2025. április 01., kedd

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég

Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.

Felvásárolta Románia legnagyobb egészségügyi magánszolgáltatóját egy külföldi cég
2025. április 01., kedd

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.

Kevesebb embernek volt munkája februárban, mint januárban
2025. március 30., vasárnap

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.

Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra