Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Az ilyen jellegû tevékenységet folytató vállalkozások azután kerültek a figyelem középpontjába, hogy kiderült: Magyarországon az Il Ferro Kft. egy ideje nem fizet ügyfeleinek, és fölmerült, a rendszer tulajdonképpen a piramisjátékelve alapján mûködik, azaz a régebbi ügyfeleket az újonnan csatlakozott partnerek által befizetett csatlakozási díjakból fizetik ki.
Elhibázott névvásárlás
Nagyváradon és Szatmárnémetiben már mûködik, Brassóban rövidesen irodát nyit az Il Ferro Kft., amely havi kétszáz euró bevételt ígér azoknak a gépjármû-tulajdonosoknak, akik autójukat felajánlják reklámcélokra. A romániai és a magyarországi Il Ferro azonban nem ugyanaz – állítják a nagyváradi cég tulajdonosai. A vállalkozás román nyelvû honlapján olvasható közleményben a társaság vezetõi ismertetik, a két cég között nincs gazdasági kapcsolat, és a menedzsment összetétele eltérõ. A közlemény szerint a partiumi vállalkozás csak az Il Ferro név használati jogát vásárolta meg, akkor ugyanis azt hitték, a megteremtett hírnév Romániában is meghozza gyümölcsét. „Mint utólag kiderült, a névvásárlás nagy hiba volt” – nyilatkozta lapunknak Sasvári Gábor, a Romániában mûködõ cég egyik magyarországi tulajdonosa. Sasvári szerint kezdeményezték a Romániában bejegyzett vállalkozás nevének megváltoztatását is, hiszen nem akarják, hogy magyarországi társuk kudarca az õ tevékenységükre is hatással legyen. Szerzõdéskötés esetén a Nagyváradon bejegyzett cég havi 200 euró jövedelmet ígér a gépjármû-tulajdonosoknak. Ezért régi vagy új autót kell vásárolniuk, és reklámszerzõdést kell kötniük a céggel, amelynek értelmében havi 1000 kilométert kell megtenniük a felmatricázott autóval. Beugróként kétéves futamidõre kötött szerzõdés esetében 730, ötéves lejáratra 1330 eurót kell befizetni az Il Ferrónak. A szerzõdésben azt is rögzítik, hogy azt bármelyik fél kérésére felbonthatják.
Magyar kudarc,
romániai remények
Magyarországon 2004-ben alakult meg az Il Ferro Kft., amelynek fõ tevékenységeként a fémfeldolgozást jegyezték be a tulajdonosok. A cég közben autóreklámozással is elkezdett foglalkozni, több mint 8000 ügyféllel kötött szerzõdést. Zömmel olyanok vállalták, hogy gépjármûvüket reklámautóvá alakítják, akiknek az autóvásárláshoz felvett hitel vagy a lízing törlesztéséhez szükségük volt a havi fix jövedelemre. A bomba akkor robbant, amikor kiderült, hogy a cég többszöri tulajdonosváltáson ment át, február óta felfüggesztette a kifizetéseket, és több mint 300 millió forinttal adósa az ügyfeleknek. Körmendi Ákos februárban vásárolta meg a céget, a sajtónak adott nyilatkozatai szerint utólag jött rá, hogy a pénzügyek nincsenek rendben. Megígérte, hogy a folyamatban levõ átvilágítás után mindenkinek fizetni fog, arról azonban nem nyilatkozott, hogy a 300 millió forintot honnan teremti elõ. Sajtóhírek szerint cége mindössze két barterszerzõdést kötött.
„Romániában az Il Ferro eddig 152 szerzõdést kötött a gépjármû-tulajdonosokkal, és rendszeresen fizettünk nekik a szerzõdésben rögzített feltételek szerint” – jelentette ki Fikó László, a nagyváradi iroda egyik munkatársa. Fikó szerint egyelõre az autók csupán az Il Ferro céget reklámozzák a rájuk ragasztott matricákon. Más vállalkozásokkal, autóforgalmazókkal eddig nem kötöttek szerzõdést, ahhoz legalább 200 autótulajdonossal megkötött megállapodásra van szükségük. A váradi és a szatmári irodákat mûködtetõ cég
Életnagyságú „makettek”képviselõi szerint márciusban és áprilisban már fizettek az ügyfeleknek. Ezt lapunknak több matricás autó tulajdonosa is megerõsítette, azonban hozzátették: nekik az a fontos, hogy a beugró értékét visszanyerjék, aztán ha azután is kapják a havi 200 eurót, azt már tiszta nyereségnek tekintik. Fikó László szerint hosszú távon nyereséges üzletrõl van szó, hiszen az autóreklámokkal foglalkozó cég legkevesebb 4800 eurót fizet vissza egy-egy autótulajdonosnak. A romániai cég tulajdonosai, Kocsis Gyula és Sasvári Gábor egyébként Magyarországon élnek. Paula Ardelean menedzser szerint a cég franchise-szerzõdés alapján vásárolta meg a névhasználati jogot, ám mivel a magyar partner velük szemben sem teljesítette kötelezettségeit, pert indítottak ellene.
Reklámautók Kolozsváron is
Az Il Ferro mellett Erdélyben mûködik egy másik, hasonló tevékenységi körû vállalkozás is: az Auto Pres Kft. Kolozsváron nyitotta meg irodáját 2006 novemberében. A cég képviselõi szerint már négyszáz ügyfelük van, akiknek havonta kifizetik a megszabott 150 eurós összeget. Gépkocsijaikon eddig csak az „autopres” felirat volt látható, Florin Tira igazgató szerint azonban már szerzõdést kötöttek két nagyobb céggel, amelyek reklámjai ötven gépkocsira kerülnek fel. „Tudomásom szerint a hozzánk hasonló magyarországi és a romániai vállalkozások csak önmagukat reklámozták – magyarázta Florin Tira. – Ez kezdetben nálunk is így volt, ugyanis fel kellett futtatni a cégnevet, azonban a két céggel kötött szerzõdés mellett már újabbak is érdeklõdnek a szerzõdési lehetõség iránt.” Az igazgató nem árulta el, mekkora a cégekkel kötött szerzõdések értéke. Mindkét cég 25-25 gépkocsi reklámfelületét vette meg, melyekért az autó tulajdonosának legkevesebb 150 eurót fizetnek. Számításaink szerint így szerzõdésenként legkevesebb 3750 eurót kell fizetniük havonta, ám a valós összeg mindenképp magasabb, mivel a reklámokat közvetítõ cég így még semmit nem nyert. Aki új autót kíván vásárolni, lízing- vagy hitelszerzõdést köt az autókereskedõvel – akinek a kért elõleget kifizeti –, ugyanakkor szerzõdést köt az Auto Presszel is a reklámfelületre. Utóbbi havonta folyósítja a 150 eurós összeget, ami – gépkocsitól függõen – akár teljesen fedezheti az autó havi törlesztését. Amennyiben az autót olyan kereskedõtõl vásárolta, amelynek együttmûködési szerzõdése van az Auto Presszel, az ügyfélnek száz új lejt kell kifizetnie kezelési díjként. Amennyiben mástól vásárolta, vagy autója már nem teljesen új, de még nem haladta meg az öt évet, 546 eurós befizetés után kétéves szerzõdést köt a céggel a reklámfelület havi 150 euró ellenében történõ értékesítésére.
A cég bármikor megvizsgálhatja a gépkocsin levõ reklám épségét, a gépkocsi állapotát. Az autónak ugyanis tisztának kell lennie, emellett szombat és vasárnap kivételével naponta 30 kilométert kell megtennie. A cég ugyanakkor bármikor felmondhatja a szerzõdést, így a gépkocsi tulajdonosának saját erõbõl kell fedezni a havi törlesztést. Ez esetben az ügyfélnek semmilyen elvárása nem lehet a céggel szemben. Florin Tira szerint arra semmiképp sem kötelezhetik magukat, hogy a hitel futamideje végéig fizetik az öszszeget, azonban arról biztosított, hogy amennyiben a szerzõdés elõírásait betartják, nincs miért leállítaniuk a kifizetéseket.
Gergely Gizella, Lázár Lehel
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.