Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány
Fotó: Rab Zoltán
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat ismerhetik meg a pályázni vágyók a Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadványból. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján önkormányzati vezetők beszéltek többek között arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik a pályázás.
2021. május 11., 07:562021. május 11., 07:56
Tizennyolc állomásos körútra indította Vincze Loránt európai parlamenti képviselő azt a nyolcvanoldalas kiadványt, amelyben önkormányzatokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szeretné megismertetni a 2021–2027-es ciklusban elérhető uniós pályázati lehetőségeket. A Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiskönyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be vasárnap délután.
Az eszköz főként az állami beruházások és reformok gyorsítását célozza meg. Meggyőződésem, hogy ezeket az esélyeket maradéktalanul ki kell használni, az előző időszakok hibáiból tanulni kell, nem szabad ismét eurómilliárdokat veszni hagyni” – hívta fel a figyelmet a kötet ötletgazdája és felelős kiadója. Vincze Loránt kijelentésével főként az állami szervekre célzott, mint olyanokra, amelyek a túlbonyolított bürokratikus eljárások, az érdektelenség vagy éppen az egyéni érdekek miatt az elmúlt időszakban számos lehetőséget, és ezzel együtt tetemes pénzösszegek lehívását elszalasztották.
A lehetőségek hatékony kihasználásával javulhat a szociális ellátás, fejlődhet az egészségügy, védelmet kaphat a kulturális hagyaték, fellendülhet az idegenforgalom, tisztább lehet a környezet, új lehetőséget kaphatnak a vállalkozások – sorolta.
Nem is annyira a kötelezettségek betartása okozza a legnagyobb fejfájást a romániai hatóságok számára, mint inkább a pályázatok lebonyolítása, kevés a pályázatíró és a felügyelő, hisz a jó szakemberek mind külföldön vagy hazai magáncégeknél dolgoznak – derült ki Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének hozzászólásából. A néhány hónappal ezelőtt megválasztott elöljáró konkrét számadattal szolgált: az általa vezetett városháza jelenleg húsz nagyobb pályázatot „futtat”, és erre mindössze három munkatársa van. Szerinte ezen csak törvénymódosítással lehetne segíteni: egyrészt motiváló juttatásban kellene részesíteni a pályázatokon dolgozó közalkalmazottakat, másrészt lehetővé kellene tenni konzultáns cégek bevonását. Felvetésünkre, hogy külső cégeket eddig is be lehetett vonni a pályázatírásba, Soós elmondta, hogy nem is az anyagok előkészítésével, vagy a szaktanácsadással van gond.
A polgármester szerint szintén nem kedvez bizonyos polgármesterek hozzáállása, egyesek ugyanis célként és nem eszközként tekintenek a lehívható pénzekre, számos város- vagy községgazdának csak az a fontos, hogy épüljön meg a pályázatba foglalt ingatlan, de azzal már kevésbé érdekli, hogy azt ki, hogyan és milyen hatékonysággal fogja működtetni. „Sokan nem látják be, hogy a legrosszabb működtető maga az önkormányzat” – hívta fel a figyelmet Vásárhely polgármestere.
„Éppen ezért rendkívül fontos, hogy alaposan gondoljuk át a dolgokat, és jól tervezzünk” – húzta alá megszólalásában Péter Ferenc. A Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hosszú éveken keresztül Szováta polgármestereként tevékenykedett, úgy véli,
„A 2021-es év a tervezés éve kell hogy legyen mindannyiunk számára, mert a most letett jó tervek megvalósítására nagyon nagy az esély” – fogalmazott Péter Ferenc. Szerinte erre manapság minden körülmény adott, már nem fordulhat elő az, amit polgármestersége legelején megtapasztalt, amikor csomagtartónyi aktával autózott Bukarestbe, és hónapokig szurkolt, hogy az általa igazgatott fürdőváros pályázata legyen az egyik a nagyon kevés nyertes pályázatok között. „A Regionális Operatív Programot sikerült decentralizálni, így már nem kell minden egyes euróért a fővárosba utazni” – jegyezte meg a tanácselnök.
Magyarul a magyar nyelvet
Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és Románia kormánya által közölt, nyilvánosan is elérhető információk alapján készült Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadvány az európai uniós források ismertetése mellett oktató jellegű szerepet is próbál betölteni – főleg azon magyar polgármesterek és közéleti vezetők számára, akik a szakkifejezéseket eddig román nyelven használták. Az újságíróból lett politikus, Vincze Loránt reméli, hogy az általa kiötlött munka eligazító lesz mindazok számára, akik uniós pályázatokban és az anyanyelv használatában gondolkodnak. Hogy erre nagy szükség van, a brüsszeli politikus után felszólalók helyenként használt felemás nyelvezete is bizonyította. Ha az érdekeltek beleolvasnak a kiskönyv magyar–román pályázati névmutatójába, ezentúl kkv-t, azaz kis- és közepes vállalkozókat fognak mondani a gyakran használt „imémék” helyett, regionális operatív programokat a „POR” helyett, és a községi elöljárók kedvenc pénzforrása, a „pénédéléré” is országos vidékfejlesztési programmá avanzsál.
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Az Európai Parlament szerdán új, az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok szigorítása érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a februári 7,23 százalékról 6,61 százalékra csökkent márciusban az éves infláció Romániában.
szóljon hozzá!