Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv célja, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus tönkretesz – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, úgy fogalmazva: nehéz időket élünk, de egyetlen magyar sincs egyedül.
2020. április 06., 16:352020. április 06., 16:35
2020. április 06., 16:472020. április 06., 16:47
A magyar kormányfő elmondása szerint a gazdaságvédelmi akciótervet három ütemben hajtják végre. Az első ütemen már túl vagyunk – emlékeztetett –, ide tartoztak a tb-járulék-csökkentések, a kisadózó vállalkozásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése is. Az MTI szerint jelezte: most indul a második szakasz.
Az akcióterv három szakasza mindösszesen a nemzeti össztermék, a GDP 18-20 százalékát csoportosítja át, ideértve a jegybank által megindított programokat is – közölte a kormányfő, aki bejelentette: a 2020-as költségvetéstől a megváltozott helyzet miatt el kell térni,
A hétfőn útjára indított második szakasz öt programból áll. Az első a munkahelymegőrzésről szól: rövidített munkavégzés esetén készen állnak arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét, ez a bértámogatásnak egy speciális magyar formája – mondta. A család- és nyugdíjasvédelem nevű program részeként
Így 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, és ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is – ismertette Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy most a munkahelyeket kell menteni, de nem szabad elfelejtkezni a nyugdíjasokról, a szülőkről, nagyszülőkről sem, akiket a mostani helyzet leginkább fenyeget.
Fotó: MTI
A miniszterelnök közölte továbbá: az egyik programpontban az olyan kiemelt nemzetgazdasági ágazatok szerepelnek, amelyeket újra kell most indítani. Ezek közé sorolta a turizmust, az egészségipart, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, valamint a film- és kreatív ipart.
A gazdasági mentőcsomag kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a gazdasági élet felsővezetőivel tartott videókonferencián kiemelte az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli Magyarország külső kitettségét, és nem lépi túl a költségvetésben 2019-ben lefektetett kereteket, hanem a források átcsoportosításával szolgálja a vállalkozások és a munkahelyek védelmét.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
szóljon hozzá!