Olykor kilométereken át kígyózik a kamionsor a nagylaki autópálya-határátkelőhely előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogyasztó, a vásárló fizeti majd meg – figyelmeztetett a romániai közúti szállítmányozók több mint 2200 vállalkozást képviselő, aradi székhelyű szakmai érdekvédelmi szervezetének vezetősége.
2024. szeptember 25., 16:262024. szeptember 25., 16:26
2024. szeptember 25., 16:272024. szeptember 25., 16:27
A Szállítmányozó Vállalkozók „Európa 2002” Egyesületének (román betűszóval: APTE 2002) vezetői szerint aggodalmat keltő Németország döntése, mellyel ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. Felszólították a politikai szférát, hogy még határozottabban lépjenek fel Romániának a belső határőrizet nélküli schengeni övezethez való csatlakozása érdekében.
Adrian Pop, az érdekvédelmi szakmai szervezet elnöke az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott:
Köztudott, hogy Németország az illegális bevándorlás elleni védekezéssel indokolta a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását, és Romániával szemben is épp a migrációkezelési hatékonyság volt – osztrák részről megfogalmazott – a kifogás a csatlakozásról tartott legutóbbi szavazáson.
„Félő, hogy ez a németországi döntés lenullázta az esélyeinket a schengeni övezetbe való idei belépésre” – fogalmazott Adrian Pop. Az APTE 2002 elnöke szerint
„Egy sofőr, aki havonta 180 órát dolgozik, nyolc alkalommal kel át a határon, és minden esetben átlagosan négy órát várakozik. ez azt jelenti, hogy a 180 órából 32-őt a határon vesztegel. Közben fizetjük, a jármű is csak áll, nem hoz profitot – ez mind plusz kiadás a romániai fuvarozóknak, és a veszteséget végül a vásárlókra terhelik” – magyarázta a „láncreakciót”.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
Dorin Pop, a szakmai szervezet alelnöke azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a német határokon bevezetett kontroll tovább növeli majd a költségeket. „Németország nagy és fontos piac Románia számára, ezért elkerülhetetlen, hogy ne érintsen hátrányosan bennünket ez az intézkedés. Egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, de értesüléseink szerint ezek gyakoribbak lesznek, miután növelik az állományt. Mindez késést okoz az áru leszállításában, az átvételében, a terjesztésben, túlórákat, nagyobb költségeket jelent majd” – magyarázta.
Az aradi bejegyzésű APTE 2002 a nyugati országrész legnagyobb szállítmányozói érdekvédelmi tömörülése, több mint 2200 fuvarozó céget képvisel, amelyeknek a gépjárműflottája együttesen meghaladja a 15 ezer kamiont.
Mint köztudott, Németország szeptember 16-tól fél évre visszaállította a határellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. A belső határellenőrzés a schengeni egyezmény értelmében tilos a tagállamoknak, viszont rendvédelmi és közbiztonsági okokból hat hónaptól két évig terjedő időszakra visszaállítható. Ugyanakkor a schengeni egyezményt idén március 31-zől kiterjesztették Románia és Bulgária a légi-, tengeri és folyami kikötőire, viszont a közúti és vasúti átkelőhelyeken megmaradt a határellenőrzés.
A kolozsvári Avram Iancu repülőtérre Olaszországból érkeztek az első utasok, miután a határellenőrzés megszűnt a légi közlekedésben a schengeni térségből érkezők számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!