Olykor kilométereken át kígyózik a kamionsor a nagylaki autópálya-határátkelőhely előtt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogyasztó, a vásárló fizeti majd meg – figyelmeztetett a romániai közúti szállítmányozók több mint 2200 vállalkozást képviselő, aradi székhelyű szakmai érdekvédelmi szervezetének vezetősége.
2024. szeptember 25., 16:262024. szeptember 25., 16:26
2024. szeptember 25., 16:272024. szeptember 25., 16:27
A Szállítmányozó Vállalkozók „Európa 2002” Egyesületének (román betűszóval: APTE 2002) vezetői szerint aggodalmat keltő Németország döntése, mellyel ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. Felszólították a politikai szférát, hogy még határozottabban lépjenek fel Romániának a belső határőrizet nélküli schengeni övezethez való csatlakozása érdekében.
Adrian Pop, az érdekvédelmi szakmai szervezet elnöke az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott:
Köztudott, hogy Németország az illegális bevándorlás elleni védekezéssel indokolta a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását, és Romániával szemben is épp a migrációkezelési hatékonyság volt – osztrák részről megfogalmazott – a kifogás a csatlakozásról tartott legutóbbi szavazáson.
„Félő, hogy ez a németországi döntés lenullázta az esélyeinket a schengeni övezetbe való idei belépésre” – fogalmazott Adrian Pop. Az APTE 2002 elnöke szerint
„Egy sofőr, aki havonta 180 órát dolgozik, nyolc alkalommal kel át a határon, és minden esetben átlagosan négy órát várakozik. ez azt jelenti, hogy a 180 órából 32-őt a határon vesztegel. Közben fizetjük, a jármű is csak áll, nem hoz profitot – ez mind plusz kiadás a romániai fuvarozóknak, és a veszteséget végül a vásárlókra terhelik” – magyarázta a „láncreakciót”.
A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd eurót, tavaly pedig 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt – jelentette ki Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára.
Dorin Pop, a szakmai szervezet alelnöke azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a német határokon bevezetett kontroll tovább növeli majd a költségeket. „Németország nagy és fontos piac Románia számára, ezért elkerülhetetlen, hogy ne érintsen hátrányosan bennünket ez az intézkedés. Egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, de értesüléseink szerint ezek gyakoribbak lesznek, miután növelik az állományt. Mindez késést okoz az áru leszállításában, az átvételében, a terjesztésben, túlórákat, nagyobb költségeket jelent majd” – magyarázta.
Az aradi bejegyzésű APTE 2002 a nyugati országrész legnagyobb szállítmányozói érdekvédelmi tömörülése, több mint 2200 fuvarozó céget képvisel, amelyeknek a gépjárműflottája együttesen meghaladja a 15 ezer kamiont.
Mint köztudott, Németország szeptember 16-tól fél évre visszaállította a határellenőrzést a szárazföldi határátkelőhelyein. A belső határellenőrzés a schengeni egyezmény értelmében tilos a tagállamoknak, viszont rendvédelmi és közbiztonsági okokból hat hónaptól két évig terjedő időszakra visszaállítható. Ugyanakkor a schengeni egyezményt idén március 31-zől kiterjesztették Románia és Bulgária a légi-, tengeri és folyami kikötőire, viszont a közúti és vasúti átkelőhelyeken megmaradt a határellenőrzés.
A kolozsvári Avram Iancu repülőtérre Olaszországból érkeztek az első utasok, miután a határellenőrzés megszűnt a légi közlekedésben a schengeni térségből érkezők számára.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!