Egyre drágább. Az elmúlt néhány év leforgása alatt 70 százalékkal nőtt a tűzifa ára Romániában
Fotó: Makkay József
A bukaresti kormány által tervezett ársapka nem oldja meg a tűzifa piacán kialakult helyzetet a faipari ágazat képviselői szerint. Egybehangzó véleményük, hogy növelni kellene – és meggyőződésük szerint lehet is – a belföldi kitermelést.
2022. szeptember 23., 16:582022. szeptember 23., 16:58
Romániában több mint 3 millió háztartást fűtenek tűzifával vagy tüzelésre használt faanyaggal. Az energiaválság hatásai a tűzifa piacán is erőteljesen megmutatkoznak, meredeken emelkednek az árak, sőt a kereslet is növekszik.
Szerintük ugyanis nem ez a megoldás, mivel a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs elég fa a piacon, importra szorul az ország. Ugyanakkor a lapunk által megszólaltatott ágazati képviselők nyilatkozataiból az derül ki, hogy a tűzifa piaca régiónként, sőt kistérségenként is nagyon eltérő lehet, az ár és a kínálat attól függ, hogy mennyire van közel egy lombhullató erdő, ahonnan jó minőségű tűzifát lehet kitermelni.
Mint ahogy az is befolyásolja az eladásra kínált mennyiséget és az árakat, hogy közvetlenül a kitermelőtől vagy kereskedőtől tudják beszerezni az érintettek. Példaként említették, hogy Kovászna és Brassó megyében, ahol sok a lombhullató erdő, még mindig a köbméterenként 500 lejesre tervezett árplafon alatt lehet beszerezni a tűzifát, ám ezekben a megyékben is az elmúlt években mintegy 70 százalékkal emelkedett az ár. A fűtéshez használt faanyagokra vonatkozó árplafon elsősorban ott jelent majd segítséget, ahol nincs a település közelében fakitermelés – vallják az ágazati szakemberek.
A legfrissebb kormányzati bejelentések szerint szeptember végére készül el a jogszabálytervezet a tűzifával fűtő lakosságot támogató intézkedésekről. „A kormánykoalíció árplafont vezet be a lakosságnak szánt tűzifára, és ezzel párhuzamosan betiltja bizonyos fafajták exportját” – nyilatkozta a téma kapcsán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A miniszter arról is beszélt, hogy „az egész országot nem lehet botanikus kertté változtatni”, a korrekt, törvényes és fenntartható erdőkitermelés elegendő fát biztosít a lakosságnak és a feldolgozó iparnak is. Leszögezte: sem az európai, sem az országos erdőstratégiában nincsenek a fakitermelést tiltó paragrafusok.
„Az árplafon nem old meg semmit, több fát kellene kitermelni, hogy a szükségletet fedezzék, és az ország ne szoruljon importra – vallják eközben egybehangzóan a feldolgozók. A Prolemn szövetség szerint a fa árát világpiaci mechanizmusok szabályozzák, az árak az elmúlt években 70 százalékkal növekedtek, közben pedig az állami erdészet, a Romsilva által kiközölt 214 lejes köbméterenként ár jóval a meglebegtetett 500 lejes plafon alatt van.
A szövetség számításai szerint Romániában évente 14 millió tonna a tűzifaszükséglet, további 12 millió tonnát használ el a feldolgozó ipar, vagyis 25–26 millió tonna az ország éves szükséglete. Ehhez képest tavaly 3 millió tonnát importálni kellett, így a világpiaci trendek befolyásolják a belföldi árakat.
„Ez olyan, mintha a mezőn hagynánk, nem aratnánk le a búzát” – fogalmazta meg az Economica.net gazdasági hírportálnak Cătălin Tobescu, az egyesület elnöke. Szerinte növelni kellene a kitermelt mennyiséget, ami elfogadható szinten tartaná a tűzifa árát, és kielégítené a feldolgozó ipar igényeit is.
„Ha évi 20 millió köbméter alatt tartjuk a kitermelt mennyiséget, a lakosság szenvedni fog a hidegtől, az ipart pedig halálra ítéljük” – húzta alá a faipari szövetség elnöke. A legfrissebb statisztikai adatok szerint amúgy az állami erdészet az év első nyolc hónapjában 5,5 millió köbméter fát termelt ki, tavaly egész évben 10 milliót.
Vágnák a fát hűvös halomba. Ágazati illetékesek szerint több fát kellene kitermelni a belföldi szükséglet biztosítása érdekében
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Szeptember 15-én indultak újra a fővágások, az év végéig jelentős mennyiségű kitermelt fa kerül a piacra” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség igazgatóhelyettese.
Kifejtette: április 15. és szeptember 15. között leállítják a fővágásokat, hogy az alátelepülést, a magból növekedő csemetéket ne bántsák, ebben az időszakban csak az egészségügyi és tisztító vágásokra, gyérítésre és a széldöntésből származó fa kitermelésére kerül sor.
– mutatott rá a szakember. Nagy Dániel elmondta, valóban évről évre csökken az éves kitermelt famennyiség a magán- és az állami erdészetek gondozásában levő erdőkből. Az igazgatóhelyettes szerint ennek hátterében többek között az áll, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni, nincs ember, aki az erdőkben a hidegben, sárban dolgozzon, döntse a fát.
Az elmúlt években ingadozott a fa ára, négy évvel ezelőtt 170 lej volt egy folyóméter bükk tűzifa, most már 350–400 lej. A folyómétert 1,62-vel szorozva jön ki a köbméter, így az 500 lejes hangoztatott árplafon a jelenlegi piaci árakat tükrözi, magyarázta a szakértő.
ebből a szempontból például Kovászna és Brassó megye jobb helyzetben van Hargita megyénél is, ahol sok a fenyőerdő. Ahol pedig nincs a közelben erdő, a drága üzemanyag miatt megemelkedett fuvardíjat is rászámolják a fa árára.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nagy Dániel elmondta, ha az árplafont csak az állami erdőkből kitermelt fára vezetik be, az nem fogja kielégíteni az igényeket, hiszen például Kovászna megye 177 ezer hektár erdős területéből 35 ezer hektár van állami tulajdonban. Lukács Attila, az ozsdolai közbirtokosság erdőjével gazdálkodó cég vezetője lapunknak elmondta, a tűzifára nagy a kereslet, folyamatosan emelkedik az ára, de ő úgy tudja, hogy már mindenki beszerezte a szükséges tüzelőt.
„A környezetvédők lobbija és az ebből kialakult tömeghisztéria miatt az országban sokkal kevesebb fát termelnek ki, mint amennyit a fenntartható erdőgazdálkodás lehetővé tenne” – szögezte le megkeresésünkre Kádár Rezső, a Prowood faipari klaszter ügyvezető igazgatója. Rámutatott: nincs elég faanyag a piacon, ami van, az pedig nagyon drága.
Ugyanis ahol a kitermelőtől vásárolják, jelenleg még nem éri el az ár beharangozott plafon értékét, de így is drágának mondható. „Az energiaválság miatt megnövekedett a kereslet. Ha fenntartható módon, nagyobb mennyiségben termelnék ki a fát, enyhítené a válságot” – véli Kádár Rezső.
A szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy az erdei hulladékot sem lehet kihozni az erdőből, mert tiltja a törvény, holott az abból készülő faaprítékból zöldenergiát lehet előállítani, ami szintén segítene a fűtésben.
Augusztus végén a környezetvédelmi minisztérium arra tett javaslatot, hogy köbméterenként 150 lejjel támogassa az állam a háztartások tűzifavásárlását. A környezetvédelmi minisztérium szeptember 15-én jelentette be, hogy jogszabálytervezetet dolgoz ki a tűzifa és a faalapú tüzelőanyagok árának hat hónapra szóló korlátozásáról.
Mint ismeretes, tavaly novemberben a parlament döntése értelmében 19 százalékról 5 százalékra csökkent a tűzifa általános forgalmi adója (áfa/TVA) mind a magán-, mind a jogi személyek számára. A földgázhoz és a villanyáramhoz hasonlóan egyébként az elmúlt másfél évben a tűzifa ára is jelentős mértékben megemelkedett.
A fűtéshez használt faanyagokra vonatkozó árplafon bevezetését készíti elő a bukaresti környezetvédelmi minisztérium a kormánykoalíció csütörtöki döntése alapján.
A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Európai Bizottság átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!