Jól haladnak. A Neptun Deep gázmezőn a tervek szerint két év múlva kezdődik a kitermelés
Fotó: OMV Petrom
Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.
2025. február 14., 20:252025. február 14., 20:25
A Neptun Deep projekt a Fekete-tenger kontinentális talapzatában rejlő gáz kitermelésére az ütemterv szerint halad, a fúrások idén kezdődnek, és az első gázmolekulák várhatóan 2027-ben érkeznek. A projekt fele-fele arányban az OMV Petrom és a Romgaz tulajdonában van.
Januárban a Reuters hírügynökség jelentése nyomán az OMV Petrom megerősítette, hogy megkötötte az első szerződést a mezőből származó gáz eladásáról a német Uniper céggel.
A Transocean Barents nevű fúrótornya készen áll arra, hogy a tengerre szálljon, hogy legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep gázmezőn, miután az OMV Petrom, a projekt üzemeltetője szerződést kötött a svájci tulajdonossal.
„A romániai gázkeresletet és -fogyasztást elemezve a következő években előrejelzésünk szerint három fő tényező növeli a gázfogyasztást 2030-ig. Az első tényező a hálózatra csatlakozó fogyasztók számának növekedése. Ez már ma is látható jelenség” – mondta Franck Neel, az OMV Petrom gáz- és energiaügyi igazgatója a cég pénzügyi eredményeinek ismertetésekor a HotNews szerint.
„Tudjuk, hogy Romániában több ilyen irányú projekt is van, és például tavaly észrevettük, hogy szél és nap hiányában feltétlenül szükség van gázerőművekre a rendszer kiegyensúlyozásához és az ellátás biztonságának garantálásához. Ez a tendencia az elkövetkező években tovább fog erősödni. Jelenleg Románia nettó villamosenergia-importőr, ami azt jelenti, hogy lehetőség van arra, hogy több gázalapú villamos energiát állítsunk elő belföldön.
Ebben az összefüggésben jelentős potenciált látunk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállításában, ami 2030 után növelni fogja a gáz iránti keresletet” – tette hozzá Neel.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szerint elutasította a törvényszék a Greenpeace keresetét, amelyben a fekete-tengeri földgázkitermelés felfüggesztését kérte a környezetvédő szervezet a Neptun Deep lelőhelyen.
Neel szerint két fő tényező van a régióban, amely befolyásolni fogja a gázfogyasztást az elkövetkező években. „Az első a növekvő gázkereslet egyes országokban, például Bulgáriában, ahol a szénről gázra akarnak átállni, ami növeli a keresletet. Már tavaly is növekedést tapasztaltunk ezen a téren.
Sokakat meglepett a bejelentés, hogy Románia máris szerződést kötött a fekete-tengeri Neptun Deep gázlelőhelyen kitermelésre váró földgáz külföldi értékesítéséről.
Január 1-je óta fennakadások voltak, Moldova, Szlovákia és Ausztria is érintett volt. Így pótoltuk a korábban Ukrajnán keresztül szállított gáz egy részét , ami számunkra lehetőséget jelent” – mutatott rá. Alina Popa, a cég pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a Neptun Deep projektet a cég saját forrásból finanszírozza.
„Az év végén 8 milliárd lej nettó pénzösszeggel rendelkezünk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy megvalósítsuk ezeket a terveket” – mondta Popa.
Hozzátette:
„A 20 milliárd eurós számítás egy olyan gazdasági multiplikátor-tanulmányon alapul, amely a projekt által generált gazdasági multiplikátorok osztályai szerint becsüli meg a közvetlen, közvetett és indukált adók hatását a projekt teljes területére” – hangsúlyozta. A Neptun Deep gázmezőn idén áprilisban kezdenek fúrni.
A tervek szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep beruházás megvalósítása, 2025-ben elkezdheti a fúrásokat az első szonda – jelentette ki egy hétfői konferencián Cristian Hubati, az OMV Petrom feltárásért és termelésért felelős igazgatóságának tagja.
Mint arról beszámoltunk, a konstancai kikötőbe 2024 novemberében érkezett Transocean Barents fúrótorony készen áll arra, hogy a tengerre bocsássák, és legalább 540 napig fúrjon a Neptun Deep lelőhelyen.
Románia jelenleg évente mintegy 9-10 milliárd köbméter gázt termel.
A román kormány elkötelezett a Fekete-tenger kontinentális talapzatának romániai szakaszán található Neptun Deep földgázmező kitermelése mellett – szögezte le kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!