Fotó: Barabás Ákos
Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már 2,075 eurót kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.
2022. május 08., 14:502022. május 08., 14:50
A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. – három nappal a háború kitörése előtt – és április 25. között 38 centtel emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.
ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában – emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.
Dietmar Bartsch, a Baloldal frakciójának társelnöke a lapnak elmondta, hogy a szövetségi kormánynak fel kell lépnie az olajipari vállalatokkal szemben, mert „szégyentelenül kihasználják a helyzetet, hogy megtömjék részvényeseik zsebét”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány június 1-től három hónapra az EU-s szabályok által biztosított mozgásteret kihasználva a lehető legalacsonyabbra csökkenti az üzemanyagok árára rakodó adóterhet, kiemelte, hogy ez nem elég, az átmeneti csökkentés helyett „fel kell függeszteni az energiaadót mindaddig, amíg az árak elfogadhatatlanul magas szinten vannak”.
A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.
Egy év leforgása alatt 59 százalékkal drágult a gázolaj ára Romániában, ami a legnagyobb arányú növekedés az Európai Unióban. A bukaresti kormány ennek ellenére nem siet a sofőrök védelmére, miközben több uniós ország megteszi ezt.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
szóljon hozzá!