Marcel Boloş megfosztana bizonyos adófizetői kategóriákat az adómentességtől
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint a munka adóterheit csak Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításával, munkahelyteremtő programok elindításával egy időben lehet csökkenteni.
2023. augusztus 17., 16:532023. augusztus 17., 16:53
2023. augusztus 17., 18:462023. augusztus 17., 18:46
A Beszterce-Naszód megyei Bethlenben tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, a kormánynak és személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnöknek szándékában áll csökkenteni a munka adóterheit, de figyelembe kell venni, hogy a népesség elöregedése és a demográfiai fogyás miatt egyre kevesebb alkalmazottnak kell eltartani egyre több nyugdíjast.
„Ez a két számadat sokat elmond. A cél akkor érhető el, ha országos munkahelyteremtő programokat indítunk Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításáért. Ellenkező esetben nagyon nagy hiányok keletkeznek a költségvetésben. Ne is akarják megtudni, hogy jelenleg ezek mekkorák” – jelentette ki Boloş.
A bizonyos ágazatoknak nyújtott adókedvezmények tervezett eltörlésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy mára már 1,2 millió alkalmazott mentesül az egészségbiztosítási járulék kifizetése alól, ami „óriási” bevételkiesést jelent a költségvetésnek. „Nem fogom megmondani, hogy mekkora most a deficit, mert nem akarok ijesztegetni senkit, de az alapprobléma az, hogy ezeknek a kedvezményeknek az együttes hatására nőtt a költségvetési hiány” – fogalmazott Boloş.
Boloş szerint a tervezett intézkedések mérsékelni fogják a deficitet. „Bár kicsit megviselten zárjuk majd az évet, a jövő év sokkal-sokkal jobb lesz” – fogalmazott bethleni sajtótájékoztatóján a tárcavezető. A miniszter szerint a kormánynak szeptemberben el kell fogadnia a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló rendeletet, hogy Románia elkerülje az uniós alapok folyósításának felfüggesztése. Hozzátette, augusztus 24-én kezdődnek az egyeztetések az Európai Bizottság (EB) illetékeseivel a tervezett adóügyi intézkedésekről, de a pénzügyminisztérium illetékesei csak 28-án utaznak Brüsszelbe, mert akkor térnek vissza pihenőszabadságukról a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó EB-szakemberek.
Marcel Boloş beszélt arról is, hogy a tervezett intézkedések között szerepel az adóügyi intézkedések kiterjesztése a multinacionális vállalatokra, az adócsalás visszaszorítása a jelenlegi bírság legalább tízszeresére növelésével, valamint az ásványi nyersanyagok és szénhidrogénforrások kitermeléséért fizetett bányajáradék összegének ezerszeresére növelése.
A közszférát érintő intézkedések kapcsán leszögezte, decentralizálják és regionalizálják a közszolgáltatásokat, elsősorban azért, hogy legyen kevesebb a „közpénzek fölött rendelkező főnökből”. Mint mondta, több mint 16 ezer önálló költségvetésű intézmény működik az országban, ami túl sok. „Nincsen rendjén, hogy az egyik oldalon behajtod az adókat a szerencsétlen emberektől, a másik oldalon pedig elherdálják a közpénzt” – nyomatékosította a pénzügyminiszter.
Mint arról beszámoltunk, Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében. A kormányfő úgy vélekedett, reformintézkedések híján – beleértve a közigazgatási átszervezést is – Románia államháztartási hiánya a tavalyinál is nagyobbra, 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.
A bukaresti kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, miután már tavasszal kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, és a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,8 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Annál is inkább, mivel az idei első fél évben 37,21 milliárd lejre hízott az államháztartási hiány, ez a hazai össztermék (GDP) 2,34 százalékát teszi ki, és több mint 40 százalékkal meghaladja a tavalyi első hat hónapban feljegyzett 1,67 százalékos GDP-arányos hiányt. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.
Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
szóljon hozzá!