„Ez a két számadat sokat elmond. A cél akkor érhető el, ha országos munkahelyteremtő programokat indítunk Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításáért. Ellenkező esetben nagyon nagy hiányok keletkeznek a költségvetésben. Ne is akarják megtudni, hogy jelenleg ezek mekkorák” – jelentette ki Boloş.

A bizonyos ágazatoknak nyújtott adókedvezmények tervezett eltörlésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy mára már 1,2 millió alkalmazott mentesül az egészségbiztosítási járulék kifizetése alól, ami „óriási” bevételkiesést jelent a költségvetésnek. „Nem fogom megmondani, hogy mekkora most a deficit, mert nem akarok ijesztegetni senkit, de az alapprobléma az, hogy ezeknek a kedvezményeknek az együttes hatására nőtt a költségvetési hiány” – fogalmazott Boloş.

Boloş szerint a tervezett intézkedések mérsékelni fogják a deficitet. „Bár kicsit megviselten zárjuk majd az évet, a jövő év sokkal-sokkal jobb lesz” – fogalmazott bethleni sajtótájékoztatóján a tárcavezető. A miniszter szerint a kormánynak szeptemberben el kell fogadnia a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló rendeletet, hogy Románia elkerülje az uniós alapok folyósításának felfüggesztése. Hozzátette, augusztus 24-én kezdődnek az egyeztetések az Európai Bizottság (EB) illetékeseivel a tervezett adóügyi intézkedésekről, de a pénzügyminisztérium illetékesei csak 28-án utaznak Brüsszelbe, mert akkor térnek vissza pihenőszabadságukról a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó EB-szakemberek.

Marcel Boloş beszélt arról is, hogy a tervezett intézkedések között szerepel az adóügyi intézkedések kiterjesztése a multinacionális vállalatokra, az adócsalás visszaszorítása a jelenlegi bírság legalább tízszeresére növelésével, valamint az ásványi nyersanyagok és szénhidrogénforrások kitermeléséért fizetett bányajáradék összegének ezerszeresére növelése.

A közszférát érintő intézkedések kapcsán leszögezte, decentralizálják és regionalizálják a közszolgáltatásokat, elsősorban azért, hogy legyen kevesebb a „közpénzek fölött rendelkező főnökből”. Mint mondta, több mint 16 ezer önálló költségvetésű intézmény működik az országban, ami túl sok. „Nincsen rendjén, hogy az egyik oldalon behajtod az adókat a szerencsétlen emberektől, a másik oldalon pedig elherdálják a közpénzt” – nyomatékosította a pénzügyminiszter.

Mint arról beszámoltunk, Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében. A kormányfő úgy vélekedett, reformintézkedések híján – beleértve a közigazgatási átszervezést is – Románia államháztartási hiánya a tavalyinál is nagyobbra, 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.

A bukaresti kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, miután már tavasszal kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, és a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,8 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Annál is inkább, mivel az idei első fél évben 37,21 milliárd lejre hízott az államháztartási hiány, ez a hazai össztermék (GDP) 2,34 százalékát teszi ki, és több mint 40 százalékkal meghaladja a tavalyi első hat hónapban feljegyzett 1,67 százalékos GDP-arányos hiányt. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.

korábban írtuk

A műtét sikerült, a páciens halott? Nagyobb hiánycélt alkudna ki Brüsszelnél a román kormány

Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében.