Nyugtatni próbál. Alexandru Nazare szerint nincs veszélyben az időskori illetmények és a bérek folyósítása
Fotó: Haáz Vince
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. július 02., 09:392025. július 02., 09:39
Nazare kedden megbeszélést folytatott a minisztérium alkalmazottainak képviselőivel a költségvetési hiány csökkentésének terve miatt kirobbant tiltakozások kapcsán.
A pénzügyminiszter a gazdasági kontextust és a költségvetési megszorításokat is ismertette a munkavállalók képviselőivel.
„Ma határozott és őszinte megbeszélést folytattam a pénzügyminisztériumban dolgozó kollégáimmal. Olyan időszakon megyünk keresztül, amely a költségvetési apparátus kiadásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket ír elő, és ez természetesen aggodalmat kelt, ugyanakkor pletykák és riogatások számára is táptalajul szolgál. Megértem a minisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai által érzett nyomást, és teljes mértékben tiszteletben tartom a tiltakozáshoz való jogukat. Ugyanakkor fontos, hogy mindannyian megértsük, hogy a pletykák és téves információk által keltett pánik nem tükrözi a valóságot, és nem igazán segít senkinek” – hangsúlyozta Nazare.
„Olyan helyzetből indulunk ki, amely megtakarításokat ír elő ott, ahol működési zavarok vannak. Románia jelentős költségvetési hiányt halmozott fel, ami súlyos következmények sorozatát generálhatja, ha nem fogadjuk el időben a szükséges intézkedéseket” – tette hozzá Alexandru Nazare.
A miniszter szerint 2024-ben a pénzügyminisztérium saját apparátusának és az alárendelt intézmények alkalmazottainak kifizetett prémiumokra és juttatásokra fordított kiadások 370 millió lejre rúgnak.
Ezen kívül a pénzügyminisztérium és az alárendelt intézmények alkalmazottai csak rokkantsági pótlékokat kaptak, valamint juttatásokat a doktori címért.
„Az üzenet egyértelmű: a költségvetési apparátusban a teljesítményt helyezzük előtérbe, és zéró toleranciát tanúsítunk a közpénzek felelőtlen elköltésével szemben.
A szakszervezetekkel közösen továbbra is elemezzük azokat a megoldásokat, intézkedéseket, amelyek méltányosságot és pénzügyi kiszámíthatóságot biztosíthatnak” – mutatott rá Nazare.
Mint arról beszámoltunk, kedden már második napja tiltakoztak a közalkalmazottak a veszélyességi pótlék csökkentése ellen.
A kormány hétfő délutáni ülésén fogadta el azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát. A kormány intézkedése hatalmas felháborodást és spontán munkabeszüntetést váltott ki a közalkalmazottak körében, akik általános sztrájkot helyeztek kilátásba.
Az intézkedés – amely már kedden hatályba lépett, és 2026. december 31. között lesz érvényben – annak a megszorításokat tartalmazó csomagnak a része, amellyel a kormány idén 7 százalékra kívánja lefaragni a 2024-ben a román össztermék (GDP) 9,3 százalékára ugrott költségvetési hiányt.
Eddig a közalkalmazottak 3-10 napos pótszabadságra voltak jogosultak évente a törvény szerint járó 20-21 szabadnapon felül. Ennek nyomán előfordult, hogy a közszféra számos dolgozója akár 35 fizetett szabadnaphoz is hozzájutott egy év során.
Kedden Vasile Marica, a Sed Lex adóügyi közalkalmazotti szakszervezet vezetője a nyugdíjak és a bérek kifizetésének bojkottálását helyezte kilátásba.
„Utcára vonulhatunk minden nap, vagy
Napról napra nő a tiltakozók száma. Ha tegnap körülbelül 5000 ember vonult az utcákra, ma körülbelül 8000 ember van az utcán, az intézmények előtt. Akár 20 000 ember is lehet. Lehet, hogy egy nap nem megyünk be dolgozni, azon a napon, amikor a fizetéseket és a nyugdíjakat fizetik. Egyáltalán nem fogunk megjelenni. Bezárjuk az intézményt és hazamegyünk. Mire eljutunk az elnökhöz és a miniszterelnökhöz, már ezer ember van, aki egy papírlapon kifejti a véleményét. Addig folytatjuk a tüntetéseket, amíg szükséges, amíg valaki meghallgat minket, és megpróbálja megoldani a nagy problémákat” – mondta a Digi24-nek Vasile Marica.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!