Veszélyeztetett kapacitás? Bukarest szerint egy új erőmű csökkentené a már meglevő két létesítmény által termelt áram mennyiségét
Felborzolta a kedélyeket Bukarestben, hogy Szerbia újabb erőművet építene a Dunán, a Vaskapunál: a román energiaügyi miniszter máris jelezte, hogy a terv egyáltalán nincs a bukaresti illetékesek ínyére.
2024. augusztus 06., 17:352024. augusztus 06., 17:35
2024. augusztus 06., 17:402024. augusztus 06., 17:40
„Románia nem fog kompromisszumot kötni a Vaskapu I. és II. vízerőművek villamosenergia-termelésével kapcsolatban” – szögezte le hétfőn Sebastian Burduja miniszter.
Burduja hétfőn a Vaskapu I.-hez látogatott, ahol a szerb energiaügyi miniszterrel memorandumot írt alá a két ország közötti gázvezeték megvalósításáról.
„Végül, de nem utolsósorban, a Djerdap III. (a Szerbia és Románia határán építeni terevzett vízerőmű), egy Szerbia területén épülő szivattyús-tározós erőmű témája is szóba került, amely a megvalósíthatósági tanulmány előzetes fázisában van. A szerb fél együttműködik az amerikai Bechtel céggel, amely ezt az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készítette, és egy héttel ezelőtt bemutatták az előzetes adatokat erről a beruházásról és annak lehetséges hatásáról a Vaskapu I. és Vaskapu II. infrastruktúrájára” – mondta Burduja.
Hozzátette, hogy mind a román vízerőműveket üzemeltető Hidroelectrica vezetősége, mind a minisztérium maximális figyelmet fordít ezekre a beruházási tervekre.
– tette hozzá az energiaügyi miniszter. Májusban a belgrádi Bánya- és Energiaügyi Minisztérium sajtóközleményben tudatta, hogy közös munkacsoportot hoztak létre a Vaskapu III: vízerőmű megvalósítására.
Ugyanakkor az illetékes bukaresti minisztérium erre reagálva azt közölte, hogy nem létezik közös munkacsoport, és hogy egy ilyen projektet részletesen meg kell vitatni, mivel jelentős hatással lehet a környezetre és a Duna hajózhatóságára.
„A szerb fél tájékoztatta a román felet arról a szándékáról is, hogy szivattyús víztározós vízerőművet kívánnak építeni a Vaskapunál. A román fél azt válaszolta, hogy Szerbia számára elengedhetetlen, hogy proaktívan kommunikáljon a román féllel erről a projektről. A projekt pozitív lehet, és Románia esetleg hajlandó lenne egyenlő részesedéssel csatlakozni. Másfelől azonban a környezeti és hajózhatósági következményeket alaposan meg kell fontolni, és a szerb fél nem tudja másként megvalósítani ezt a projektet, mint Romániával szoros együttműködésben.
– olvasható a bukaresti minisztérium májusban kiadott közleményében. Korábban már többször fölmerült egy, a Dunán építendő új vízerőműgát ötlete, amely Szerbiával és Bulgáriával partnerségben épülhetne meg.
Ugyanakkor a HotNews.ro hírportál szakértőkre hivatkozva arról ír:
A Vaskapu I. a legnagyobb vízerőmű Romániában és a Dunán, beépített kapacitása 2160 MW (1166 MW a román oldalon), a folyásirányban pedig a Vaskapu II. vízerőmű található 500 MW beépített kapacitással (251 MW a román oldalon).
Mindkét erőművet Szerbiával közösen üzemeltetik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2024 októberében 11 723 különnyugdíjat fizettek ki, 54-gyel kevesebbet, mint előző hónapban.
Donald Trump magabiztos győzelme az amerikai elnökválasztáson új „arcot” ad nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész világnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók éves kiigazított átlagbére 37 900 euró volt az EU-ban.
Több mint 1,2 milliárd lejt fordít a kormány a tömegközlekedés korszerűsítésére – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Megközelítőleg 100 millió eurós állami támogatást nyújt a kormány a Nokian Tyres nagyváradi üzemének. Az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén hagyja jóvá a kabinet.
Csütörtökön nyílik meg a forgalom előtt a moldvai (A7-es) autópálya első, 11 kilométer hosszú szakasza – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Különleges reklámhadjárat keretében Nagy-Britanniában népszerűsíti turisztikai célpontként Románát a bukaresti gazdasági minisztérium.
A romániai hiteligénylők 500–800 lejjel, vagyis 100–150 euróval magasabb banki törlesztőrészletet fizetnek, mint a szomszédos európai uniós országokban élők – derül ki a román hitelpiacon működő AVBS Broker de Credite cég elemzéséből.
Elutasította szerdán az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét, amelyet a Tarom állami légitársaságnak megítélt román állami támogatásról szóló határozat ellen nyújtott be.
A romániai lakosság egyharmada tervezi, hogy legalább 1000 lejt költ a 2024-es fekete pénteken, de több mint 43 százalékuk azt állítja, hogy nincs félretett pénze, hanem a fizetésére vagy a hitelekre támaszkodik – derül ki egy felmérésből.
szóljon hozzá!