Mély a szakadék: listázták a legszegényebb és leggazdagabb romániai megyéket

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.

Krónika

2024. május 22., 18:512024. május 22., 18:51

2024. május 23., 10:392024. május 23., 10:39

Románia mára az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében elérte a 77–78 százalékos értéket, amivel megelőzte Magyarországot és Görögországot (67 százalék), ám a valóság az, hogy óriási szakadék tátong az ország megyéi között: vannak nagyon fejlett és számottevően elmaradott vidékek egyaránt.

Azt, hogy Romániában melyek a leggazdagabb, és melyek a legszegényebb megyék 2024-ben, az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) számította ki.

„Már nem vagyunk szegény ország – az európai országok átlagának 77–78 százalékos GDP/fő értékével már nem lehet Romániát szegénynek tekinteni” – jelentette ki a Hotnews.ro portálnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Az összkép azonban nem ennyire egyértelmű, ha megyékre lebontva vizsgálják a vásárlóerő-paritást.

A leggazdagabbnak messze a megyékkel egy szinten kezelt főváros, Bukarest számít, ahol az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának több mint 260 százaléka (több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál). A rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét, Vasluit, amely majdnem hétszer szegényebb a román fővárosnál, és szintén a szegény megyék közé tartozik Botoșani, Giurgiu és Suceava.

Bukarest után Kolozs megye következik – az elmúlt 20 évben a kincses városi régiója mondhatni sokkal gyorsabban gazdagodott, mint a fővárosiak. Húsz évvel ezelőtt Kolozs megye az ötödik helyen állt Bukarest, Ilfov, Konstanca és Brassó mögött.

2010-ben Brassót megelőzve a negyedik helyre került, a fejlődés gyorsaságában pedig újabban Bukarestet is megelőzte. A 2014 és 2024 közötti időszakban az egy főre eső GDP növekedése tekintetében Kolozs megye az élmezőnyben foglal helyet, 179,5 százalékos növekedést mutat.

A székelyföldi megyékben is látványos a fejlődés, Kovászna megyében 162,46 százalékos, Hargita megyében pedig 156,67 százalékos volt a vizsgált mutató növekedése tíz év alatt. Megyék szintjén az látható, hogy az elmúlt 20 évben a 42 romániai megyéből 15-ben volt gyorsabb az egy főre eső GDP dinamikája, mint az országos átlagé. A többi 27 megye esetében a növekedés lassúbb volt.

Helyi közigazgatás szempontjából Bukarest a leginkább autonóm, a többi megye, ahol a helyi pénzügyi autonómia növekvő tendenciát mutat: Argeș, Brassó, Kolozs, Konstanca, Szeben és Temes megye.

Ezeken a helyeken az utóbbi években a helyi hatóságok megtalálták a módját annak, hogy növeljék bevételeiket a vállalkozásfejlesztésen alapuló fejlesztési programok révén.

Mint ismeretes, Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja is arról beszélt a Krónikának, hogy az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán, ám – mint mondta – pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.

Kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt bő két évtizedben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakadék tovább mélyült, ami Bálint Csaba szerint egyfajta feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.

korábban írtuk

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról
Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 30., szerda

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant

A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.

Inkább az új építésű lakásokat keresik azok, akik hitelből vesznek ingatlant
2024. október 30., szerda

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány

A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.

Kezdő vállalkozókat és zöldségtermesztőket támogat, innovációs vouchert vezet be a kormány
2024. október 30., szerda

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.

Félmillió gazda már megkapta a mezőgazdasági támogatások előlegét
2024. október 29., kedd

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem

A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.

Még hátra van a fekete péntek, de az eMAG tulajdonosát máris közel félmillió lejre bírságolta a fogyasztóvédelem
2024. október 29., kedd

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint

Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.

Két kézzel szórja a pénzt a kormány, aggasztó a hiány Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának régi-új tagja szerint
2024. október 29., kedd

Kit gazdagít a vissza nem váltott betétdíj? Több mint egymilliárd lej „úszhatott el”

Bár az utóbbi hónapokban nőtt a betétdíjas csomagolások visszaváltási aránya, az éves átlag azt mutatja, hogy az összes csomagolás több mint fele a hulladéklerakóban vagy a természetben végzi.

Kit gazdagít a vissza nem váltott betétdíj? Több mint egymilliárd lej „úszhatott el”
2024. október 29., kedd

Kivonultak a munkagépek egy újabb erdélyi autópálya építőtelepére

Az első munkagépek már elkezdték a munkát a Nagyszeben és Fogaras között épülő, A13-as jelzésű leendő autópálya nyomvonalán – jelentette be az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) közút- és hídkarbantartó főosztályának (DRDP) Brassó megyei kirendeltsége.

Kivonultak a munkagépek egy újabb erdélyi autópálya építőtelepére
2024. október 28., hétfő

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu

Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn ismételten leszögezte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét.

Kész akár a kezére is tetováltatni. Nem nő jövőre sem az áfa, sem az egységes adókulcs, ígéri Ciolacu
2024. október 28., hétfő

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter

A gáz- és villamosenergia-árak idén télen nem lesznek magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, mivel az energiaár-sapka 2025. április elsejéig érvényes – jelentette ki hétfőn egy konferencián Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Idén télen is a tavalyi szinten maradnak az energiaárak, ígéri a miniszter
2024. október 28., hétfő

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint

A kormány ezen a héten elfogadja a bruttó minimálbért 4050 lejre emelő jogszabályt – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Már eldöntött tény, hogy a minimálbér jövőre meghaladja a 4000 lejt Ciolacu szerint