Fotó: Pinti Attila
A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.
2024. május 22., 18:512024. május 22., 18:51
2024. május 23., 10:392024. május 23., 10:39
Románia mára az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében elérte a 77–78 százalékos értéket, amivel megelőzte Magyarországot és Görögországot (67 százalék), ám a valóság az, hogy óriási szakadék tátong az ország megyéi között: vannak nagyon fejlett és számottevően elmaradott vidékek egyaránt.
„Már nem vagyunk szegény ország – az európai országok átlagának 77–78 százalékos GDP/fő értékével már nem lehet Romániát szegénynek tekinteni” – jelentette ki a Hotnews.ro portálnak Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Az összkép azonban nem ennyire egyértelmű, ha megyékre lebontva vizsgálják a vásárlóerő-paritást.
A leggazdagabbnak messze a megyékkel egy szinten kezelt főváros, Bukarest számít, ahol az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai termék az Európai Unió átlagának több mint 260 százaléka (több mint 2,5-szer gazdagabb az átlagnál). A rangsor másik végén találjuk a legszegényebb megyét, Vasluit, amely majdnem hétszer szegényebb a román fővárosnál, és szintén a szegény megyék közé tartozik Botoșani, Giurgiu és Suceava.
2010-ben Brassót megelőzve a negyedik helyre került, a fejlődés gyorsaságában pedig újabban Bukarestet is megelőzte. A 2014 és 2024 közötti időszakban az egy főre eső GDP növekedése tekintetében Kolozs megye az élmezőnyben foglal helyet, 179,5 százalékos növekedést mutat.
A székelyföldi megyékben is látványos a fejlődés, Kovászna megyében 162,46 százalékos, Hargita megyében pedig 156,67 százalékos volt a vizsgált mutató növekedése tíz év alatt. Megyék szintjén az látható, hogy az elmúlt 20 évben a 42 romániai megyéből 15-ben volt gyorsabb az egy főre eső GDP dinamikája, mint az országos átlagé. A többi 27 megye esetében a növekedés lassúbb volt.
Helyi közigazgatás szempontjából Bukarest a leginkább autonóm, a többi megye, ahol a helyi pénzügyi autonómia növekvő tendenciát mutat: Argeș, Brassó, Kolozs, Konstanca, Szeben és Temes megye.
Mint ismeretes, Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagja is arról beszélt a Krónikának, hogy az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán, ám – mint mondta – pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.
Kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt bő két évtizedben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakadék tovább mélyült, ami Bálint Csaba szerint egyfajta feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.
„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd. Bálint Csaba közgazdásszal jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!